Eljött a pillanat, amikor nincs tovább: mindenkinek, a magánembereknek és a vállalkozásoknak is át kell gondolniuk, hogyan tudják kisebb költségekkel fenntartani magukat. A fűtés, a villamos energia, az üzemanyag ára az egekben, amire nincs hatásunk – arra viszont van, hogy ezekből mennyit használunk. Összeállításunkban olyan megoldásoknak jártunk utána, amelyek hosszú távon csökkenthetik a kiadásainkat.
Kedvező feltételeket kínál a Széchenyi Kártya MAX hitelprogram
MAX néven folytatódik a hazai kkv-szektor versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését szolgáló államilag támogatott hitelprogram.
Annak érdekében, hogy a kkv-szektor továbbra is a legalacsonyabb kamatok mellett juthasson forráshoz, a Kormányzat a Program összes hiteléhez továbbra is kamattámogatást, illetve garanciadíj-támogatást nyújt és az eddigi mértékű kezelési költségtámogatást biztosítja a vállalkozások számára.
Ennek eredményeként az SZKP MAX hitelei továbbra is a teljes futamidő alatt fix kamatozással, évi 0,5 – 3,5% nettó kamatszinten, a Program Üzletszabályzatában rögzített egyéb díjtételek mellett érhetőek el. A hitelkérelmek benyújtására a kamara pécsi, komlói, szigetvári és mohácsi ügyfélszolgálati irodáiban is lehetőség van előzetes időpont egyeztetést követően.
Jelenleg az alábbi konstrukciók közül választhatnak a vállalkozások a hitelcéltól függően:
- Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX a napi működési költségek biztosításához.
- Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
- A hitel maximális futamideje akár 3 év is lehet (1, 2 vagy 3 év).
- A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.
A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX keretében – annak többlettámogatott hitelrészeként -bevezetésre került a Széchenyi Energiakártya, amely az energiaválság által érintett vállalkozások által igényelhető 1 éves futamidővel, és a normál folyószámlahitelrészhez képest még kedvezőbb, évi fix 1% nettó kamattal.
- Széchenyi Likviditási Hitel MAX szabad felhasználású forgóeszközhitel a vállalkozás működéséhez szükséges forgóeszköz beszerzések finanszírozására. A Likviditási Hitel hitelkiváltásra is felhasználható.
- Az igényelhető hitelösszeg max. 250 millió forint.
- A hitel futamideje 3 év.
- A hitel nettó kamata évi fix 3,5%.
- Széchenyi Beruházási Hitel MAX szinte minden beruházási hitelcél finanszírozására alkalmas, az agrárszektorban is.
A konstrukció keretében finanszírozható főbb hitelcélok az alábbiak: klasszikus beruházási célok (mint pl. új és használt gép, berendezés, ingatlan, egyéb tárgyi eszköz beszerzés), korábbi piaci árazású hitelek kiváltása, a feltételeknek megfelelő üzletrészvásárlás, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz beszerzés.
- Az igényelhető hitelösszeg legfeljebb 400 millió forint.
- A hitel maximális futamideje 10 év.
- A hitel nettó kamata évi fix 1,5%, illetve energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitelcélok esetén évi fix 0,5%.
A kedvezményes Energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő hitel hitelcéljai az alábbi elvek mentén kerültek meghatározásra:
- igazolható a fenntarthatóság, a zöldgazdaság vagy a körforgásos gazdaság elveinek érvényesítése, illetve
- a beruházás az energiahatékonyság javítására vagy technológiaváltásra irányul.
- Széchenyi Lízing MAX pénzügyi lízingügyletek finanszírozására.
- A konstrukcióban mindenféle új vagy használt haszongépjárművek, gépek, berendezések finanszírozására van lehetőség.
- A konstrukció maximális futamideje 10 év.
- A konstrukció nettó kamata évi fix 3,5%.
További információk és a részletes igénybevételi feltételek a https://pbkik.hu/ugyintezes/szechenyi-kartya-program/ oldalon olvashatóak.
Energiaár: van, amivel a vállalkozások csökkenthetik a költségeiket
Rövid időn belül az ötszörösére emelkedett villamosenergia-költség, a gáz árdrágulása szinte követhetetlen – és még nem látszik a folyamat vége. A vállalkozásvezetők hetente, de van, hogy sűrűbben tervezik a költségeket, a magas árak mellett a legfőbb kockázati tényező a bizonytalanság. Van-e mozgástér, mivel lehet csökkenteni a kiadásokat, hosszú távon milyen stratégiát érdemes követni? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Katics Ákossal, a földgáz- és villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó Hungaro Energy Kft. ügyvezetőjével.
– Egységesen érinti-e a különböző iparágakat az energiaár-drágulás vagy vannak kevésbé érintett szektorok is?
– Az energiadrágulás mindenkire egységesen hat. Két energiafogyasztó csoportot érdemes megkülönböztetni: a szabadpiacot, itt egytől egyig mindenki szembesül a jelentős energiadrágulással. Különbség csak ott tapasztalható, hogy ki milyen mértékben fogyaszt földgázt vagy villamos energiát, tehát a termeléséhez mekkora mennyiségre van szüksége ezekből az energiahordozókból. Mert olyan helyen, például egy csirkefarmon, ahol egyenletes meleg hőmérsékletet kell biztosítani az állatoknak, sokkal több energiát használnak, mint ott, ahol „csak” világításra vagy néhány gép működtetésére kell költeni. Ezért a vállalkozásoknál a felhasználás mértéke súlyosbítja a helyzetet. A másik csoportba a lakosság tartozik, amely rezsicsökkentés alatt áll, így élvezheti az „olcsóságot”.
Általánosságban mindenkit érint az árváltozás. A fűtés, a gáz, a villany olyan alapvetőek a mai társadalmunkban, hogy észre se vesszük, ha fogyasztjuk őket. Természetes, hogy fölkapcsoljuk a lámpát vagy hogy meleg van, viszont azokon a helyeken, ahol jelentősebb mennyiségben van szükség az energiahordozók nyújtotta szolgáltatásokra, egyre nehezebb rentábilisan működni.
– Mit tehetnek a vállalkozások a költségeik csökkentése érdekében? Akár házon belül is?
– 2021 januárjában vezették be az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, közkeletű nevén az EKR-t. Ez azt hivatott ösztönözni, hogy az energiafelhasználásuk csökkentése érdekében hajtsanak végre beruházást a vállalatok. Sokfajta lehetőség áll előttük: például az energetikai besorolás javulása érdekében leszigetelhetik az épületeiket, korszerű kazán felszerelésével kevesebb energiát kell felhasználniuk a fűtésre, vagy a villamossági beruházásoknak köszönhetően LED-es világításra cserélhetik le a régi világítótesteket. De ugyanígy beépíthetnek automatizációkat a lámpák energiatakarékos üzemeltetésére, így csak akkor kapcsolódnak fel a világítótestek, amikor ténylegesen használják is őket. Az EKR-rendszerben tízéves ciklusokat tekintve minden évben változik annak a mértéke, hogy mekkora megtakarítást kell elérniük a fogyasztásban a vállalkozásoknak, és a rendszer azt is előírja, hogy ha a vállalatok nem valósítanak meg energiahatékonysági beruházást, akkor a fogyasztásuk arányos részét pénzben kell megváltaniuk. De támogatásokat is szerezhetnek a beruházásokhoz, a Hungaro Energy pénzbeli hozzájárulással tudja segíteni az energiahatékonysági beruházást indító partnereit.
Működésünk során gyakran tapasztaljuk, hogy a vállalkozásoknál egy fogyasztási helyen a mérőóra nagysága nem az optimális méretre van tervezve. A gyártócsarnok építésekor a szakemberek nagyjából meghatározták, hogy a jövőbeni gyártáshoz mekkora energiafelhasználásra lesz szükség, és bizony sokszor túl nagy kapacitású gáz- vagy villamosmérőt javasoltak. Aztán vagy nem valósult meg minden beruházás, vagy kevesebb, más, esetleg korszerűbb gépeket kezdtek el használni, amelyek fogyasztása kisebb lett a tervezettnél, viszont a mérőket nem igazították ehhez. Tehát érdemes felmérni a mérők helyzetét a cégeknél, hiszen ezáltal például rendszerhasználati díjat is lehet spórolni, ha esetleg valamilyen alternatív, megújuló energiát használó berendezéssel ki tudnák egészíteni a jelenlegi fűtésrendszerüket, és a mostani gázmérőt sokkal kisebbre tudnák cserélni. De persze azokkal az alternatív megoldásokkal is, amelyek az üzemanyagtakarékosságot szolgálják, például kerékpáros munkába járással vagy a fuvarozócégek vezetéstechnikai oktatással, amivel a sofőröket megtanítják a minél alacsonyabb fogyasztás elérésére, sok energiát lehetne megtakarítani.
– Miként lehet elébe menni annak, hogy elszaladjanak a költségek? Van-e olyan szakmai tanácsadás, amely költségoptimalizálást tesz lehetővé?
– Elsőre azt szoktam javasolni, hogy zárjon be! A mai napon újabb extrém rekordokat dönt a földgáz tőzsdei ára. Jelenleg 230 EUR/MWh-on áll. Ez tavaly augusztusban 40 EUR/MWh volt, ami szintén rekordnak számított. Az azelőtti évben pedig kb. 16–18 EUR volt. És ki tudja, hogy mi lesz még itt télen, amikor ténylegesen elkezdődik a fűtésszezon. Ilyen árak mellett nem lehet semmilyen üzleti modellt fenntartani. Újra lehet számolni a szolgáltatásunk árát, viszont véleményem szerint ezt az emberek nem fogják tudni kifizetni.
Mindenképpen nagy odafigyelést igényel a pontos tervezés. A fogyasztás 100%-os előrejelzésével a jelenlegi árkörnyezetben sokat megspórolhat egy vállalat. E magas árszint mellett a szolgáltatóknak is más taktikát kell alkalmazniuk. Eddig a fogyasztó havi bontásokban megadta, hogy nagyjából mennyit fogyaszt a következő évben, a szolgáltató ezt árazta be és szerződött le az energiaértékesítőkkel. Most a magasak árak mellett, ha az ügyfél nagymértékben eltér a megadott mennyiségektől, az horribilis veszteségeket képes generálni. Mi most júniusban árazzuk be az októbertől induló szerződéseket, jelen pillanatban nem lehet előrelátni, hogy decemberben vagy januárban hogyan alakulnak az árak. Ha egy ügyfél úgy nyilatkozik, hogy kb. 100 m3-t fogyaszt decemberben, és közben 250-et használt el, nekem mint szolgáltatónak a piacról kell megvennem a 150 m3 különbséget. És nem mindegy, hogy a jelenlegi áron szerzem be, vagy majd a decemberi esetleg tízszeres értéken. Ezt a kockázatot valahogy kezelni kell, ezért a kereskedők is kénytelenek új szabályokat felállítani, ami azt hozza magával, hogy a fogyasztóknak nagyon pontosan be kell lőniük: adott hónapban várhatóan mennyi lesz a fogyasztásuk. Ez komoly tervezést, pontos előrejelzést igényel, így már a szerződéskötéskor is érdemes odafigyelni a jelenlegi aktuális fogyasztásra, mert ezzel most bizony nagyon nagy kötbéreket lehet elkerülni. Jó, ha igénybe vesznek szakmai segítséget a vállalatok, egy szakember meg tudja mondani, hogy miként lehet kedvezőbbé tenni az energiafelhasználást, és később ezt folyamatosan monitorozni is szükséges. Mert ha időben jelzik az energiakereskedőnek, hogy egy beesett új szállítás miatt várhatóan nőni fog a fogyasztás, akkor erre ő is fel tud készülni.
– Egyre több termelőüzem tetejére szerelnek napelemet a villamos energia árának visszaszorítása érdekében. Ezek a megújuló energiás megoldások miként játszanak szerepet a vállalatok energiagényének kiszolgálásában és hosszú távon milyen hatásai lehetnek?
– Véleményem szerint még koránt sincs annyi napelem használatban, amennyinek érezhető lenne a hatása. Ebben annak is szerepe van, hogy egyes országokban, köztük Magyarországon is, sajnos nem fejlesztették magát a villamosenergia-hálózatot olyan mértékben, hogy ezt 100 százalékosan tudja kezelni. Emellett azzal is számolni kell, hogy a napelemek nem termelik olyan egyenletesen az áramot, mint a nagyobb erőművek, ha keveset süt a nap, értelemszerűen kisebb lesz az áramtermelés. Ezért a meglévő rendszernek azonnal pótolnia kell a kiesést. Tehát még nem működik 100%-osan a rendszer. Egyébként magam nem állok optimistán a következő hónapok előtt, még extrémebben magas árakat várok. A magyarországi, illetve az európai tárolók leürültek, és ilyen árak mellett nagyon sokba kerülne visszatölteni őket. Egy kicsit keményebb vagy váratlan tél esetén érezhetően nagy áremelkedések jöhetnek.
Így is lehet: csoportos energiabeszerzési szövetség
Az egyetemes szolgáltatási árszabások változásának következtében ugrásszerű rezsinövekedéssel kell szembenézniük régiónk vállalkozóinak is. A vendéglátóegységek helyzetét tovább nehezíti az alapanyagárak emelkedése, ami önmagában az árak megkétszereződésére adna okot, ám sem a vállalkozások, sem a vendégek nincsenek felkészülve a folyamatos áremelkedésre. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezúton szeretné felhívni a vállalkozások figyelmét egy költségcsökkentő alternatívára. Éves villamosenergia- vagy földgázbeszerzéseinek optimalizálásához ajánlott lehet egy független beszerzési tanácsadó csapat szolgáltatásainak igénybevétele.
A Sourcing Hungary Kft. Magyarország egyik piacvezető független energiahatékonysági és beszerzési szakértő szervezete, amely akár csoportos energiabeszerzési szövetség kialakításának keretében a lehető legkedvezőbb ajánlatcsomagok összeállításával a vállalkozások segítségére lehet.
Szolgáltatásaikról és a beszerzés menetéről bővebben: https://www.sourcing.hu/
Megtakarítás: szélerőművekkel és napelemekkel
Néhány éve a szélerőmű-alkatrészek gyártása mellett kisüzemi szélerőművet fejlesztett a komlói Lakics Gépgyártó Kft., amely már a múlt évben is érezte a szélerőmű-beszállítói tevékenysége iránt megnövekedett keresletet. A cégcsoport tagvállalata, a Solar FM Kft. mintegy öt éve napelemparkok teljes körű tervezését, kivitelezését, üzemeltetését és karbantartását végzi, így mindkét vállalkozás hozzásegíti partnereit az energiaár-csökkentéshez. Hogy mit érdemes megfontolniuk a vállalkozásoknak, ha a napot és a szelet mint megújuló energiaforrást szeretnék használni energia előállítására, arról a mindkét vállalkozásban tulajdonosként jelen lévő Lakics Pétert kérdeztük.
– Míg a korábban fejlesztett kisüzemi szélerőművünkből évekkel ezelőtt csak a kifejezetten elkötelezett vevők vásároltak – ezért a fejlesztését átmenetileg le is kellett állítanunk –, addig az energiapiaci változások hatására az elmúlt időszakban több nyugat-európai érdeklődés is érkezett, így az üzletág újraindítását, felfuttatását fontolgatjuk. A kisüzemi szélerőművek teljesítménye 50 kW, ezek elsősorban mezőgazdasági üzemek, kisebb ipari üzemek, egyedi felhasználók ellátására alkalmasak. Solar kivitelezési-üzemeltetési üzletágunk rendkívül sokat fejlődött az elmúlt években, vállalkozásunk nagyobb, ipari méretű napelemparkokat épít vállalati beruházók részére, lakossági kivitelezéseket nem végzünk. Solar beruházási tevékenységünk keretében pedig saját beruházásban napelemparkokat építünk, amelyekből a megtermelt áramot értékesítjük hosszú távú szerződéssel azon vállalati vevőink számára, akiknek nem áll szándékában saját napelempark tulajdonlása, viszont a piacinál lényegesen olcsóbb áron szeretnék villamosenergia-szükségletüket fedezni. Ez a piac jelenleg is kialakulóban van, a napelem szegmensben jelenleg egy komoly bumm tapasztalható. Mi is számos megkeresést kapunk az ország minden részéből.
– Jellemző-e, hogy a hazai vállalkozások napelemparkok telepítésében gondolkodnak az energiakiadásaik csökkentése érdekében?
– A villamos energia árának drasztikus növekedésére adott természetes válaszként egyre inkább jellemző, hogy azoknak az épületeknek a tetejét napelemekkel szerelik fel, ahol működnek, esetleg a kihasználatlan vagy az ipari területük erre a célra használható részeire telepítenek napelemes rendszereket, ezzel kompenzálva a saját energiafelhasználásukat. Ugyancsak érdekes trend az akkumulátoroké, bár a tárolástechnológia egyelőre még nagyon drága. Sok cég üzemel hosszított vagy két műszakban, így a tevékenységüket nem fedik le a napos órák, ezért ők már megfontolják és egyre többen választják az akkumulátoros rendszerek telepítését is.
– Mondana néhány szempontot, hogy kinek mi alapján érdemes megfontolnia, hogy beruházzon-e napelembe vagy szélerőműbe?
– A napelemes rendszerek a mai áramárak mellett már néhány év alatt megtérülnek, ezért ezt már nem is fontolgatja a cégek többsége. Amit érdemes meggondolni, hogy a jelenlegi és a közeljövőben várható energiaárak mellett hogyan lehet lépéseket tenni az energiafüggetlenség felé. Ehhez komplett tanácsadással és projektfejlesztéssel tudunk hozzájárulni, ami egyben nem jelent elköteleződést a kivitelezésre.
– A lakosság számára napelem-telepítésre elérhető pályázati támogatás. Cégek részre is van ilyen lehetőség?
– Korábban több kiírás is volt mind a lakossági, mind a vállalati szektorban. Jelenleg nincs nyitott pályázat, az EU-források lehívásának bizonytalansága miatt nehezen becsülhető meg, hogy lesznek-e erre további források. Az azonban biztos, hogy az esetleges pályázati lehetőség kiírásáig, elnyeréséig és megvalósításáig a teljes árú villamos energiát kell fizetnie a vállalkozásoknak, így néhány év várakozással akár akkora összeg is összejöhet pluszköltségként, amennyit a beruházás szempontjából a pályázati támogatás jelentene.
– A nap- és szélenergia termelte árammal a vállalkozás teljes működését le lehet fedni?
– Nem célunk 100%-ban kiváltani a cég energiafelhasználását, hiszen ahhoz lényegesen nagyobb, a felhasználási csúcsokat is lefedő rendszert kéne telepíteni, aminek a kihasználtsága már nem gazdaságos. A fogyasztó ugyanúgy kapcsolatban marad a hálózati szolgáltatóval, csak egy lényegesen alacsonyabb hálózati vételezés mellett. A fogyasztási görbék megismerése alapján külön kalkulációt készítünk arra, hogy milyen rendszerméret és így beruházási költség mellett optimális a cég megtérülése. Lehet, hogy kisebb rendszernél folyamatosan fel tudja használni a megtermelt áramot, egy lényegesen nagyobb rendszernél viszont már nem lesz olyan jó a kihasználtság. Meg kell találnunk az optimumot fogyasztási, pénzügyi és megtérülési értelemben is.
Közös beszerzés: jelentős árkedvezmény üzemanyagra, papírárura, munkavédelmi eszközökre
Azzal minden vállalkozásvezető tisztában van, hogy ha nagyobb mennyiségben vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, nagyobb eséllyel juthat kedvezményhez. Ez a törvényszerűség jelen pillanatban is érvényes, azonban az korántsem mindegy, hogy mi minősül „nagyobb mennyiségnek”. Egy kisebb vállalkozás nem biztos, hogy kimeríti ezt a fogalmat, hiszen nem feltétlenül szerez be egyszerre jelentős tételben papírárut, munkavédelmi eszközt vagy munkaruhát, esetleg motorikus gázt. Ha azonban több vállalkozás összefog, mint tették ezt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (DDGK), nagy eséllyel keletkezik kedvezményre jogosító mennyiségi igény. Ezen elgondolás alapján jött létre 2014-ben a KKV Trade Kft., amely azóta már nem csak a DDGK tagjai számára szerez be a működésükhöz elengedhetetlen termékeket.
– A gépipari klaszter jellemzően olyan vállalkozásokat tömörít, amelyek a nemzetközi piacon dolgoznak, vevőink világpiaci árakat várnak el a termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban. E nagyvállalati partnerek logisztikai rendszere sokkal szofisztikáltabb, mint a miénk, a klasztertagok többsége nem képes fenntartani egy olyan szintű beszerzést, ami ennek megfelelne. Amikor egyesével megjelenünk a piacon, akármekkora céget képviselünk, nincs akkora vásárlóerőnk, mintha klaszterszinten kopogtatnánk. Tehát ha összesítjük az erőnket, akkor akár árbevétel, akár munkavállalók tekintetében egy igen komoly összeg jön ki. Így már megteremtődik egy nagyvállalati beszerzés feltétele – foglalja össze röviden dr. Hüse István ügyvezető a KKV Trade üzleti modelljét. – Az eltelt évek alatt sikerült egy olyan szolgáltatást kialakítani, ami minden klasztertag más-más ügyviteli rendszerével, bevett gyakorlatával kompatibilis, így kiderült számunkra, hogy egy piacképes terméket hoztunk létre. Így már nem csak a gépipari klaszter tagjai vehetik igénybe a szolgáltatásunkat.
– A vállalkozások számára milyen előnyei vannak a csoportos beszerzésnek?
– A minél nagyobb menyiség jelentősebb kedvezményeket tesz lehetővé. Ehhez ismernünk kell a kereskedelmi rendszert. A volumen növelésével először a kiskereskedelmi, majd a nagykereskedelmi szintet is ki lehet hagyni a folyamatból, és közvetlenül a termelőtől tudjuk beszerezni a terméket. Vannak tételek, ahol a logisztika miatt maradunk a nagykereskedésnél, de gyakorlatilag akkora tételben vagyunk képesek vásárolni, hogy a legtöbb esetben már-már gyártói árat kapunk. Ezáltal jelentős versenyelőnyt érünk el a piacon.
– Jellemzően milyen termékekre van igény, tehát milyen termékeket szereznek be?
– Öt termékcsoportunk van: munkavédelmi eszközök és munkaruhák, üzemanyag, papír-írószer és irodaszerek, motorikus gáz (targoncagáz), ipari papír és vegyi áru. Gyakorlatilag bárminek a beszerzését vállalni tudjuk. Rendszeresen monitorozzuk a partnereinket, hogy mire van igény, illetve ha bejön egy új kérés, megnézzük, hogy más vállalkozás számára is érdekes lehet-e.
– Az üzemanyag-beszerzéssel kapcsolatos árak, igények miként alakultak a kormány intézkedései nyomán?
– Se az igények nem változtak, se a szerződések. Az ársapkás tankolás idején nyilván az államilag garantált, kedvezményes ár alacsonyabb volt a piaci árnál, a flottatankolásra azonban senki nem kapott kedvezményt. Most már nincs ársapka a céges tankolásnál, így annál ugyanúgy igénybe vehető a közös beszerzésünk literenkénti kedvezménye. Ez továbbra is versenyelőnyt jelent, mert a piacon elérhető egyik legjelentősebb kedvezménnyel tankolnak a csoportunk tagjai. Viszont mindig érdemes szem előtt tartani, és nem csak az üzemanyagnál, a takarékoskodást.
– A gépipari klaszter tagságán kívüli vállalkozásoknak miként lehet kapcsolódni ehhez a közös beszerzési lehetőséghez?
– Nagyon egyszerűen. Keressenek meg bennünket és ha a jelentkező megfelel a feltételeknek – ez részben a forgalmától függ, mi jobbára közepes és nagyobb vállalkozásokkal állunk kapcsolatban –, nincs akadálya a csatlakozásnak. Kiválóan képzett és jelentős kapcsolati tőkével rendelkező kollégákkal dolgozunk, akik megkeresik a legkedvezőbb forrást.
Megtakarítás: geotermikus energiaforrások
Magyarország területének mintegy 70%-án található +30 °C-nál melegebb természetes víz, ezért érdemes ezt a lehetőséget is megvizsgálni: milyen alternatívát tudnak nyújtani a geotermikus energiaforrások a jelenlegi energiaválságos időszakban. Hogyan, milyen helyeken, mire használhatók? A kérdésekre dr. Fedor Ferenctől, a GEOCHEM Kft. ügyvezetőjétől, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elnökétől kértünk választ.
– A geotermikus energia használata során meg kell különböztetnünk a villamosenergia-termelést és a hőtermelést. Magyarország geotermikus adottságai a villamosenergia-termelést kevésbé teszik lehetővé, a közvetlen hőhasznosítást viszont nagymértékben segíthetik. A villamosenergia-termelés jelenleg olyan területeken kifizetődő, ahol nagy hőmérsékletű gőzt tudnak közvetve felhasználni energiatermelésre, mint például Chile és Kenya vulkáni területei, Közép-Amerika, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Új-Zéland vagy Európában Izland, Olaszország és Törökország. Ahhoz, hogy a magyarországi geotermikus energia mint villamos energia kitermelhető legyen, vagy mélyebb, úgynevezett EGS (enhanced geothermal system – javított hatékonyságú geotermikus rendszer) rendszerekben kell gondolkodni, vagy 100 °C feletti vízhőmérséklet esetén már az ORC (organic Rankine cycle) típusú rendszerek is működnek. Az EGS ipari alkalmazására még csak kísérleti fázisú erőművek léteznek és ez irányban Magyarországon is zajlanak vizsgálatok Battonya térségében. Az EGS-re a legismertebb példa a német–francia határ közelében Soultz-sous-Forêts közelében kialakított 1,5 MW-os demonstrációs projekt. Az ilyen típusú projektek egyik legnagyobb problémája a befektetés volumene mellett az indukált szeizmicitás, azaz adott esetben, függően a kőzetkörnyezettől és a visszasajtolt víz hőmérsékletétől, kisebb földrengések fordulhatnak elő a környéken. A turai erőmű Magyarországon elsőként termelve geotermikus villamos energiát ORC technológiával működik és 2,7 MW elektromos áramot tud termelni. Összehasonlításképp a kenyai Olkaria V geotermikus erőmű 165,4 MW energiát termel.
A közvetlen hőhasznosításra sokkal több példa van Magyarországon és ebben valóban nagyhatalom lehetne Magyarország. Itt sekély és mélygeotermikus hőtermelésről lehet beszélni. A mélygeotermikus hőtermelés esetében geotermális kút fúrására és abból történő termálvíz kitermelésére kerül sor, ennek hője használható fel. Ez nagyobb városrészek, lakónegyedek, nagy hőfogyasztású intézmények (pl. kórházak) kiszolgálására és így a földgázkiváltásra tökéletesen alkalmas (Szeged, Miskolc, Nagyatád stb.). Energetikai szempontból különösen jó hatásfokú lehet, ha hibrid rendszereket alkalmazunk, pl. a szükséges villamos energiát napelemek szolgáltatják. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelésben (üvegházak) is jól alkalmazható (pl. Szentes), bár van még mit fejleszteni annak érdekében, hogy a különböző hőlépcsők energiáját fel lehessen használni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a megfelelő hőfokú víz először villamosenergia-termelést szolgál (kb. 90 °C-ig), majd távfűtésre alkalmas (~70 °C-ig), ezt követően még tökéletes üvegházak fűtésére (~40 45 °C), végül fürdők, uszodák fűtésére alkalmazzák, mielőtt visszasajtolnák (úgynevezett Cascade rendszerek). Természetesen a felhasználástól függően más-más hőlépcsők és alkalmazások léteznek. Fontos, hogy a hévíz hőcserélőkön keresztül adja le hőenergiáját, azaz zárt rendszerben kering. Ahol nem történik fürdési, balneológiai célú vízhasznosítás, ott minden esetben fontos lenne a tárolókőzetbe visszasajtolni a lecsökkent hőmérsékletű vizet annak érdekében, hogy a rendszer hosszú távon fenntartható módon működjön. Sajnos hazánkban a kinyert hévízet gyakran nem sajtolják vissza, kieresztik a természetbe. Ez amellett, hogy veszélyezteti a vízbázist, komoly környezetkárosítást is okozhat. Műszakilag az ilyen rendszerekkel az egyik legnagyobb probléma a visszasajtolás megoldása. Az ún. konszolidálatlan felső-pannon homokkövekbe – gyakorlatilag a legnagyobb kapacitású hévíztárolók hazánkban – történő vízbesajtolás vizsgálatára jelenleg is folyik K+F projekt.
A sekély geotermikus rendszerek – és itt most kizárólag a talajszondás hőszivattyús rendszerekre gondolok – önkormányzati épületek, lakóépületek, irodaépületek, gyárcsarnokok, üzemcsarnokok, raktárépületek, vagy éppen föld alatti lejtős aknák, pincék, raktárak esetén fűtés és hűtés céljaira is használhatók. Tökéletes lehet a gáz részbeni vagy teljes egészében történő kiváltására. Különösen ideális helyzet, ha meglévő termálkút elfolyó vizének hőszivattyús hőhasznosítására kerül sor, hisz ez esetben nem szükséges új termálkút fúrása, ráadásul speciális hőszivattyúk segítségével e hőenergia (a meglévő magas hőmérsékletű víz rendelkezésre állásából kifolyólag) nagyon magas hatékonysággal hasznosítható. Energetikai szempontból különösen jó hatásfokú lehet, ha komplex megújuló energetikai rendszereket alkalmazunk, pl. a keringető szivattyúk és a hőszivattyúk működéséhez szükséges villamos energiát napelemek szolgáltatják. A hőszivattyús rendszerekre való átállás komoly anyagi ráfordítást igényel, azonban figyelembe véve a gázárváltozást, a beruházás megtérülési ideje jelentősen lecsökkent. Szerencsére hazánk adottságai e tekintetben kiválóak, azaz szinte alig van technikai korlátja az ilyen jellegű átállásnak. Összefoglalva: Magyarországon leginkább a gáz kiváltására, fűtésre és adott esetben hűtésre alkalmas a geotermikus energia megfelelő állami támogatás mellett. Villamosenergia-termelésre való felhasználásra leginkább az ORC rendszerek lehetnek alkalmasak, ha a víz hőfoka ezt lehetővé teszi (~120–150 °C).
– Hazánkban benne van-e a köztudatban ez a lehetőség?
– A lehetőségeket egyre többen ismerik, azonban az anyagi és ritkább esetben a technológiai korlátok gátló tényezőt jelentenek. A jó példák (pl. MOL székház – GEORT, nagyatádi városi hulladékhőre alapozott geotermális rendszer – Logframe, Geowatt) sokat segíthetnek főként a sekély geotermikus rendszerek alkalmazásában. A mélygeotermia esetén a kockázatok és költségek, valamint gyakran a hozzá nem értés problémát jelentenek. Itt a beruházásokat a környezetünkben lévő példák alapján, azok tapasztalatait felhasználva kellene megvalósítani (ld. Németország, Franciaország). Például szükséges egy olyan kockázati alap, amely valamelyest csökkenti a beruházók kockázatát, szükséges lehet K+F projektekkel a technológiai problémák optimális megoldásait megtalálni, szükséges lehet fejlettebb technológiai megoldásokat átvenni, alkalmazni és nem utolsósorban szükséges a kóklereket kiszűrni. Ez irányban egyébként már történtek lépések. A sekély és mélygeotermikus rendszerek hosszú távon alkalmasak lehetnek a hazai földgázfogyasztás 50-80%-os kiváltására.
– Hogyan, merre induljon az a cégvezető, aki a megújuló energiák e területéről keres fenntartható megoldást?
– Először is méresse fel cégének energiaszükségletét, beleértve az energia-, fűtés-, hűtésrendszereit. Ezt egy épületenergetikai tanúsítás elkészíttetésével lehet megtenni. E tekintetben fontos, hogy ezt kompetens energetikai szakemberek végezzék el. A tanúsítással párhuzamosan az energetikai szakemberek javaslatot tudnak tenni arra is, hogy fűtési és villamosenergia-szükségletét milyen mértékig tudja csökkenteni energiahatékonysági beavatkozások megvalósításával (pl. energiatakarékos világítótestek alkalmazása, hőleadó rendszerek korszerűsítése, épületek hőszigetelése, elavult nyílászárók cseréje, épületek nyári hővédelme), mert ez jelentősen csökkentheti a megújuló energetikai beruházás mértékét. Ezt követően lehet gondolkodni komplex megújuló energetikai beruházások megvalósításán (pl. hőszivattyú+napelemek stb.). A beruházás volumenétől függően érdemes utánanézni a bevonható külső finanszírozási forrásoknak és visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatási lehetőségeknek. Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter tagjai révén akár az energetikai felmérésben, akár a megfelelő rendszer kiválasztásában, adott esetben a források felmérésében és a megvalósításában is tud segíteni.