Eddig szinte csak égbe kiáltott szó volt a klímakutatók által hangoztatott mondat, miszerint mindenkinek, így a cégeknek is tenniük kell a klímaváltozás megállítása érdekében, hogy legyen jövője bolygónknak. A napjainkat sújtó és a pénztárcánkat brutálisan érintő energiaválság, a kiszáradt tavak, a tartósan magas hőmérséklet, az aszály, a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése – amiről eddig azt gondoltuk, hogy gyermekeink, unokáink számára jelent majd feladatot, az a mi életünk kihívásává vált. A megoldást mindannyian mástól várjuk, pedig az emberiség életét szabályozó rendszerek átalakítása, illetve a Földlakók boldogságszintjének emelése hozhat igazi változást. Erre a következtetésre jutott dr. Dittrich Ernő, a PTE oktatója, kutató, a Hidroconsulting Kft. ügyvezetője, aki a közelmúltban megjelent A jövő neve élet című könyvében a bolygó megmentésére kidolgozott programját tette közzé. A vállalkozások számára is eljött az idő a cselekvésre, a szakember szerint aki időben kapcsol és csökkenti a karbonlábnyomát, versenyelőnyre tesz szert.
– Műszaki és tudományos értelemben felkészült a társadalom arra, hogy megállítsa a klímaváltozást, ehhez rendelkezésre áll az eszközkészletünk. A könyvem éppen azt igyekszik megmutatni, hogy nem jó, ahogy most gondolkodunk, és hogy milyen egyszerű lenne átállni egy újfajta megközelítésre. 20–30 év múlva fenntarthatatlan lesz a gazdasági-társadalmi rendszerünk, és kvázi 2080-ra hallott lesz a bolygó. Amit most látunk a klímaváltozás terén, az egy nagyon gyenge bemelegítés. Pedig már most 1000 milliárd dolláros károkat okoz és alig bírja a gazdaság. A környezetvédelem az informatika után a második legdinamikusabban fejlődő iparág a világon, rengeteg lelkiismeretes és a világért tenni akaró környezetmérnök kell ahhoz, hogy mérsékeljük, helyreállítsuk az emberek által okozott környezeti hatásokat és megtisztítsuk a bolygót. A Föld megmentése azonban nem csak a környezetmérnökök feladata vagy a gazdagok „sportja”, a maga lehetőségeihez mérten bárki tud tenni a klímaváltozás ellen. Az általam kidolgozott programhoz kevésbé anyagi forrás, mint inkább akarat és szándék szükséges.
– A hazai vállalkozások jó része is tett már lépéseket a zöldebb működés érdekében. Mennyiben segítheti a külpiacra való jutásukat, ha ezt bizonyítani is tudják?
– Az Európai Unió egy olyan direktíván dolgozik, ami minden vállalkozás termékére, szolgáltatására elő fogja írni a karbonmérleg-számítást. Ez azért lesz izgalmas, mert innentől kezdve megjelenik a piaci verseny egy új eleme. Az ökotudatos vásárló ugyanis az alacsonyabb karbonlábnyomú terméket akarja majd megvásárolni. Emellett az az aspektus is bejön a képbe, hogyha egy nyugat-európai vállalkozásnak dolgozik be egy magyar cég, meg fogják tőle követelni a termékei karbonlábnyom-számítását. Erre már ma is van példa. És előfordulhat, hogy a megrendelő – mivel rákényszerül arra, hogy alacsony karbonértékkel gyártott berendezést vagy alkatrészt vegyen – nem az olcsóbb beszállítót választja, hanem a mondjuk 10%-kal drágábbat, akinek a versenytársakénál 40%-kal kisebb a karbonlábnyoma. Ez az igény várhatóan már az idei évtől meg fog jelenni, és azok a vállalkozások lesznek előnyben, amelyek tudatosan készítenek egy szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési ütemtervet, mögé raknak egy beruházási programot, és kitalálják, hogy miként lehetne ár-érték arányban a leggazdaságosabban végrehajtaniuk. Éppen ezért hamarosan indítok egy tanfolyamot cégek számára, ahol elkészítjük a vállalkozás karbonsemlegesítési ütemtervét. Magyarországon még kevésbé foglalkoznak ezzel a vállalatok, mert még nem kötelező, viszont aki erre energiát fordít, behozhatatlan piaci előnyre tesz szert.
– Megéri ma egy vállalkozásnak környezettudatosság szempontjából átszervezni a termelési, a csomagolási vagy a szállítási folyamatait? Mert ez sokszor tetemes költséget jelent.
– Ha ez piaci követelmény lesz, és ez miatt kiszorul bizonyos megrendelésekből, akkor igen. Érdemes előre gondolkodni, mert lesznek, akik később fognak reagálni az elvárásokra, és ez miatt kiesnek a piacról. Az általuk megüresedett helyet a korán kapcsolók ki tudják tölteni, így ez a fajta gondolkodás piacszerzésre is jó. Azt is érdemes mérlegelni, hogy sok zöldenergetikai beruházásnak közvetlen megtérülése van. Ha az energia jövőbeli értékén számolom a jelenlegi beruházás megtérülését, akkor mindig látható, hogy a karbonsemlegesítési beruházás nem kidobott pénz az ablakon, hanem 4-5 év alatt megtérülő beruházás. Az üzleti világban már belefognak az ennyi idő alatt megtérülő beruházásokba. Az alacsonyabb rezsiköltség és a nemzetközi piac elvárásai miatt egyértelműen versenyképesebb egy környezettudatos cég.
K.T.