Eltűnt egy korosztály

Folyamatosan érkeznek a vendégek a pécsi Gulyás Étterembe. Van aki csak egy pohár bort rendel, más a másnapi menü után érdeklődik. A vendéglátóhely vezetőjével, Nagypál Nikolettel az egyik asztalnál foglalunk helyet.

– Tanulókkal én kezdtem el foglalkozni, mert azt vettem észre, hogy van egy rés a szakember-utánpótlásban. A fejlesztéseknek pedig egyik fontos eleme, hogy olyan munkatársaink legyenek, akik pontosan értik, mit várunk el tőlük – kezdi beszélgetésünket. – Annak idején azért vágtam bele, mert úgy vettem észre van egy  űr, hiányzik a 40-50 éves korosztály, akik már jelentős tapasztalattal rendelkeznek, akik a nyugdíjba vonulók helyébe léphetnek.

Szólt arról is, jelenleg tízen vesznek részt náluk valamilyen szakmai oktatásban, többek között a családja tagjai is.  A tanulóik között van, akit szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatnak, kettő vendéglős tanulójukkal még  tanulószerződést kötöttek, de vannak olyanok is, akik a felnőttképzés keretében vannak náluk, és olyan is, aki részképzésen vesz részt.

Mint mondja, miután lehetőség nyílt rá, a szülei közül a pincér végzettségű édesapja kitanulta a szakács, a szakács édesanyja a pincér szakmát, a húga pedig szakács szaktechnikus vizsgára készül. Ő maga pincérként és vendéglátó technikusként  végzett. Az eltelt években megszerezte a  pincér mesterlevelet, majd ezt követően letette a kamarai gyakorlati oktatói vizsgát, most miután az új rendszer lehetővé teszi, a szaktechnikusi vizsgájára készül.

– Még a Nagybani piacnál, az akkori Gulyás büfében voltak az első tanulóink, azóta folyamatosan vannak nálunk pincérek, szakácsok vendéglős, vendéglátó eladó tanulók szakmai gyakorlaton – folytatja tovább beszélgetésünket. – Mindenkit fogadunk, aki hozzánk jelentkezik, ugyanis már két hónap után kiderül, hogy ki alkalmas arra, hogy a vendéglátásban dolgozzon és ki nem. A legnehezebb része a tanulókkal való foglalkozásnak, hogy miként szerettessük meg velük a szakmát. Mi minden egyes részterületbe bevonjuk őket a menüztetéstől kezdve egészen addig, hogy étlapról rendel valaki. Ezen felül nagyon fontosnak tartom, hogy elsajátítsák a vendégekkel való kapcsolattartást, azt, hogy figyelmesek, udvariasak legyenek. Egy jó pincér ugyanis már a vendég hangsúlya alapján tudja, hogy szeretne-e még rendelni, vagy sem. E mellett az állandó, magas minőségben készülő, finom ételek  a biztosítékai annak, hogy visszatérjenek a vendégek. A mi törzsvendégeink jelentős része évek óta hozzánk jár.

Kitért arra is, szerinte a jelenlegi tanulóképzés jó irányba halad. Jó alapokat kapnak a jövő szakemberei, azonban ahhoz, hogy a pályán sikeresek legyenek, folyamatosan fejleszteniük kell a tudásukat, különösen a szakácsokra igaz ez.

–  Éveken át fogadtunk a József Nádor Szakképzőből SNI-s diákokat, velük is jó eredményeket értünk el. Letették a szakmai záróvizsgát, a későbbiekben megállták a helyüket a munkahelyeiken – mondja. – Jelenleg három iskolából  –  sásdi, siklósi, pécsi – érkeznek a tanulóink, akikkel munkaszerződést kötünk, fizetést kapnak, így  a tanulóéveik is munkaviszonynak számítanak. Jó dolog, hogy az új rendszerben közvetlenül mi kötünk velük szerződést, azonban a magam részéről hiányolom, a kamara már nem úgy részese a folyamatnak, mint korábban. Szerintem jobban nyomon lehetett követni a szakember-utánpótlás helyzetét a korábbi rendszerben.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a korábbihoz képest nagy előnyt jelent, hogy a saját lehetőségeikhez, igényeikhez, valamint a tanulóik képességeinek figyelembe vételével, akár egyénre szabottan is kialakíthatják a képzési programjukat. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a digitalizációnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia a szakmai oktatásban.

Mint mondja, ezzel akkor szembesült, amikor óraadóként tanított szakmai tárgyakat Siklóson.  Már nem tudta milyen módon is motiválja a diákjait, miként keltse fel az érdeklődésüket. Akkor jutott eszébe, hogy mi lenne, ha a  You Tube-on neves szakácsok főzőműsorait néznék meg? Hihetetlen volt a változás, később pedig a Bocuse d’Or eseményeit  követték nyomon. Sokan akkor szembesültek azzal, hogy milyen nehéz  fizikai és mekkora  szellemi munkát végez egy szakács, és milyen sikereket lehet ezen a szakmán belül is elérni.

Állítja, az is sokat jelentene a tanulók fejlődésében, ha akár több helyen fogadnák őket szakmai gyakorlaton, ugyanis minden vendéglátóhelynek más és más a specialitása. A nagykonyha, egy szálloda étterme, vagy akár egy gyorsbüfé másként működik, mások az elvárások, vagy akár egy olyan helyé, ahol rendszeres a kitelepülés. Mindez a végzést követően is fontos lenne. A volt tanulóik közül  többen is ezt az utat járták be. A tapasztalatszerzést követően tértek vissza, lettek a munkatársaik. Voltak olyanok is, akik  szakmai fejlődésük érdekében a másodszakmájuk megszerzésekor döntöttek úgy, a gyakorlati képzésük helyszíneként őket választják.

Szalai Kornélia