Táborokban is népszerűsítik a természettudományokat

Az egykori  pécsi Gyógyszertári Központból nőtte ki magát a pécsváradi PannonPharma Kft., amelyet dr. Blazsits Gyula gyógyszerész, a Galenusi Laboratórium vezetője hozott létre a cég első igazgatójával, dr. Szepesy Gáborral közösen. Az ipari termelést 1995-ben indították el. A pécsváradi üzem 2000-ben kezdte meg működését, generikus gyógyszerek gyártásával. Első saját fejlesztésű termékük 1996-ban, a ma hazánkban legnagyobb doboz számban eladott Panalgorin láz- és fájdalom csillapító tabletta volt.

 

Licencek megvásárlásával és továbbfejlesztésével váltak a nagy hagyományokkal rendelkező magyar gyógyszergyártás egyik meghatározó, középszintű vállalatává. A saját fejlesztésű generikumok  pedig szakmai elismerést is hoztak. Terméklistájuk immáron több mint hetven saját készítményt jegyez, amelyek között megtalálhatók tabletták, kapszulák, granulátumok, oldatok, steril oldatok, kenőcsök és injekciók egyaránt.

A cég jelenlegi igazgatója, Pallos József annak idején, mint befektető került kapcsolatba a pécsváradi gyógyszergyárral, ugyanis egy amerikai partnercég részét vásárolta meg, 24 éve áll a cég élén.

– Korszerű termékeket állítunk elő, vannak olyan gyógyszerek, amelyeket csak mi gyártunk. Például  ilyen az Egiferon, ami interferon tartalmú gyógyszer, a vírusos bőrbetegségek kezelésére alkalmas, vagy az Ebrimyicin, ami primycimint tartalmaz és az egész világon retteget kórházi húsevő baktériumok (MRSA) bőrhámfertőzéseit képes leküzdeni  –  mondja. – Az 1980-as években a magyar gyógyszeripar Svájc után a világ második legnagyobb gyógyszer exportőre volt. Nemzetközileg is élen járt a legújabb és hatásukban is a legeredményesebb gyógyszerek kifejlesztésében, gyártásában. Amikor a pécsváradi gyár megkezdte a működését a világ legelismertebb műszergyártó cégeitől vásárolta meg az analitikai eszközeiket, a technológiákat. Ez is az egyik oka volt annak, hogy megvásároltam a céget, meg vegyészmérnökként is érdekelt a gyógyszergyártás.

Az eltelt években folyamatosan fejlődött a cég, újabb és újabb termékekkel bővült a kínálatuk. Azonban egy idő után szembe kellett nézniük azzal is, hogy egyre kevesebben választják a gyógyszergyártáshoz kapcsolódó szakmákat közép- és felsőfokon egyaránt. Mindezt végiggondolva, már egészen kis korukban igyekeznek a gyerekekkel megismertetni a természettudomány különböző területeit.

– Ebben az esztendőben 27 gyerek – óvodástól 18 évesig – részvételével szerveztünk élményheteket – összesen hármat – a Baranya Vármegyei Ifjúsági Táborban a cég fiatal munkatársai, valamint családanyák bevonásával. Ezek keretében mutattuk be a természet szépségeit, értékeit – folytatja tovább beszélgetésünket. – Kirándulásokat szerveztünk részükre, amelyek során a gyógynövényekkel ismerkedhettek meg, valamint elméleti ismereteket is szerezhettek arról, hogy azok milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, milyen betegségek megelőzésére, gyógyítására alkalmasak.

Ezen felül duális képzőhelyként is működnek, amelynek keretében a technikusképzésben résztvevőket fogadják az egy hónapos szakmai gyakorlatra, amikor nemcsak megismerkednek a gyártási folyamatokkal, de szakemberek irányítása mellett részt is vesznek benne.  A náluk korábban szakmai gyakorlatukat töltök közül többen jelenleg is a cégnél dolgoznak.

Kitért arra is, hogy a tapasztalatai szerint nemcsak a középszintű szakember-utánpótlás jelent majd rövid időn belül jelentős problémát.

– A gyógyszeripar jó példa a magasan szervezett gyártásnak, ugyanis XXI. századi technológiát alkalmazva, magas biztonsági fokozattal működő eszközökkel, folyamatos minőségbiztosítás mellett készülnek a gyógyszerek. A gyógyszer olyan termék, amelynek a hatékonyságát öt évente felül kell vizsgálni, ahogy a hozzá kapcsolódó szakmákat is, hogy azok megfelelnek-e a hatóságok elvárásainak. A  Pécsi Tudományegyetem és a PannonPharma egyetem-ipar együttműködésben lehetőség adódik az igények és lehetőségek közelítésére. Ez azonban nemcsak a gyógyszergyártásban, de más magas szintű iparágakra is igaz. A kamara tagvállalatai folyamatosan  jelzik a szakemberek képzettségére vonatkozó igények változását, az  egyeztetések folyamatosan zajlanak. Célkitűzés, hogy a gyakorlati tárgyak tananyagának felülvizsgálatára és korszerűsítésére legalább öt évenként sor kerüljön. Ez különösen fontos a gazdasági életben, ahol elengedhetetlen a vezetés-szervezés területén a képzés folyamatos megújítása, a korszerű ismeretek átadása – ad hangot zárásként  annak, milyen változásokra lenne még szükség  a minőségi szakember-utánpótlás megteremtéséhez.

Sz.K.