Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintű kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetőjét, dr. Szekeres Györgyöt arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység.
– Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplőinek is, pedig a kkv stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplő tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes” vevői magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szűkebb körű szakmai képzéseket, jelen vagyunk – külföldön zömmel viszonteladóink révén – a kongresszusokon, kiállításokon, személyes kapcsolatokat építünk. A legjobb, hogy már van olyan termékünk, ami csak nálunk kapható, ill. a legjobb arculatépítés a minőség-ár arány folyamatos magas szinten tartása.
– Milyen előnyei vannak, ha egy vállalkozás látható, azaz ismerik az ott folyó munkát, teljesítményt, potenciált, lehetőségeket? Ez érdekes lehet a tekintetben is, hogy a működési helyén, illetve a partnereknél milyen kép alakul ki róla.
– A forgalomnövekedés és az új termékek emelkedő igénye, ami aztán újabb piacfejlesztést tesz lehetővé. Ez a biztos bázisa a humán erőforrással kapcsolatos terveknek és megvalósításuknak is.
– Miként eredményesebb az arculatépítés: saját vállalkozás egyedül avagy a (biotechnológiai) klaszterrel?
– Az idők folyamán – persze a helyi sajátosságok is szerepet játszanak ebben – rá kellett jönnünk, hogy egyedül is megy, sőt, csak akkor. Amióta nem olyan alapvető a klaszterbe ágyazódás, ismét megjelennek a főleg külföldi megkeresések. A cég és nem a klaszter termékét választotta ki sok konkurens közül egy világszinten is jelentős, daganatos megbetegedések ellátására specializálódott centrum; csak győzzük a termelést … Úgyhogy ebben „ünneprontó” vagyok, vissza kell térnem arra az álláspontomra, amit 15 évvel ezelőtt is hangoztattam, hogy igazi klaszter vagy spontán alakul, vagy sehogy, de szervezni nem lehet (más kérdés, hogy gazdasági kényszer is van a világon). Persze, lehetnek sikeres társulások, meg lehet akkreditációt is folytatni, de az együttműködés és partnerség ezen magas szintű valós formája természetes igény nélkül nem jöhet létre. Természetesen nem adjuk fel; a helyi, inkább felülről szervezett és a vertikális folyamatokra fókuszáló társulás helyett nemzetközi szinten, horizontális síkon alakul egy újabb formáció belga – francia – holland – magyar – német szereplőkkel. Tökéletes egyenrangú megbeszélésekkel a hátunk mögött mondhatom, hogy lesz is belőle eredmény.
#ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/