A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a költségvetési törvény a 2014-es évtől kezdődően a tanulószerződéses tanulók után járó éves alapnormatívát 453.000 forintban állapítja meg.

 

A törvény végrehajtási rendelete két mellékletben szakmánként határozza meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel az alapnormatívát beszorozva, majd a kapott eredményt 12-vel elosztva, kikalkulálható a nappali munkarendben tanuló, tanulónként felhasználható havi normatíva.

 

A 2015/16-os tanévtől kezdődően a 25. életévüket betöltött első, illetve a második szakképesítésüket megszerző államilag támogatott felnőttoktatásban esti, vagy levelező munkarendben tanuló tanulószerződéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható:

• az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a vonatkozó kormányrendelet II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

• a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A gazdálkodóknak és könyvelőjüknek figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es kormányrendelet I. és II. melléklete különböző szakképesítéseket és súlyszorzókat tartalmaz.

 

Az I. számú melléklet a korábbi 15 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit, a II. számú melléklet az új, 7 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit tartalmazza.

 

Jelen tanévben utoljára még párhuzamosan mind a két mellékletet figyelniük kell a gazdálkodóknak és könyvelőiknek.

 

Megvizsgálva a két táblázatot, vannak olyan szakképesítések ahol:

• csak az OKJ számok különböznek, de a súlyszorzók megegyeznek (pl. gépi forgácsoló),

• vannak, ahol az OKJ számok változásán túl, a súlyszorzók is különböznek (pl. központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő),

• továbbá olyanok is vannak, ahol az OKJ számokon túlmenően az elnevezések is és a súlyszorzók is különböznek (pl. fogtechnikus és fogtechnikus gyakornok).

A NAV a szakképzési hozzájárulás felhasználásánál ellenőrzi a normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai ISZIIR rendszerben rögzített tanulószerződések számát is!

 

Csak abban az esetben van lehetősége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha

• az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint

• a tanulószerződést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanulószerződés hónap közben történt megszűnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.

 

Az éves tanulószerződéses normatíva elszámolásának felülvizsgálata során, azon cégek esetében, amelyeknél szakközépiskolai, vagy szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat együttműködési megállapodás alapján töltötték, úgy figyelembe kell venni az ilyen tanulók ledolgozott munkanapjai után érvényesíthető csökkentő tétel felhasználását is a vonatkozó törvényben meghatározott módon és mértékben.

 

Vonatkozó jogszabályok:

• 2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

• 280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatívák mértékéről

• 24/2012. NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól

• 257/2015. Kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. Korm. rendelet és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. Korm. rendelet módosításáról