“Rendkívüli idők rendkívüli lépéseket követelnek” –ezzel indokolta az EKB elnöke, Christine Lagarde, hogy az európai gazdaság támogatására példátlan mértékű mentőcsomagról döntött Frankfurtban az európai jegybank.
Néhány nappal korábban az EKB már bejelentett egy 120 milliárd eurós kötvényvásárlási programot, de az nem hatott elég megnyugtatóan a nemzetközi pénzpiacokra, ezért következett a második lépés, aminek az elnök asszony szerint nincs felső határa, vagyis az EKB beavatkozása hosszabb távon akár a két program teljes összegét, a 870 milliárd eurót is meghaladhatja. A program addig tart, ameddig a bank úgy nem ítéli, hogy a koronavírus-járványnak vége, és nincs szükség további beavatkozásra. Az EKB 2015 óta már összesen 2,7 milliárd eurónyi kötvényvásárlással támogatta az európai államokat. A tagállamok üdvözölték az európai jegybank lépését, Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: „Most már csak rajtunk múlik, európai államokon, hogy milyen költségvetési beavatkozásokkal mutatjuk meg a szolidaritásunkat.” Az EKB várhatóan első alkalommal vásárol majd fel görög államkötvényeket is a görög pénzügyi válság óta. A görögök a hírek szerint 12 milliárd euróra számíthatnak. Az európai jegybanki beavatkozás nem egyedi: a tengerentúlon a FED az elmúlt hetekben két alkalommal pumpált nagy mennyiségű pénzt a pénzpiacokba, összesen 2,5 trillió dollár értékben.
Nem marad ki a kárenyhítésből az uniós költségvetés sem. Az Európai Bizottság az idén lejáró hétéves ciklus fel nem használt pénzeiből máris átirányított 1 milliárd eurót az Európai Beruházási Alapba, ami főként bajba került kisvállalkozásokat igyekszik segíteni, és banki források bevonásával összesen 8 milliárd eurónyi forrást tesz hozzáférhetővé mintegy százezer kkv számára. Eközben a Globalizációs Alap 179 millió eurója is rendelkezésre áll a munkanélkülivé válók támogatására. A fejlesztési pénzekből 37 milliárd eurót osztanak újra. Ebből 8 milliárd euró a tagállamok számára már kifizetett, de fel nem használt előfinanszírozott összeg, amit ilyen esetekben a tagállamoknak vissza kell fizetniük, de a válság miatt a Bizottság nem kötelezi erre a tagállamokat. A megmaradó összeget a tagállamok az Unió egészére vonatkozó 29 milliárd eurós strukturális finanszírozás kiegészítésére használhatják fel. A 2014–2020-as kohéziós keretben is van még 28 milliárd eurónyi le nem kötött összeg, ami ugyancsak felhasználható lesz válságkezelésre. Az erre vonatkozó jogszabály módosítások április elejére készen állnak.
További információ:
és
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_459
Forrás: MKIK EU Hírlevél