A labdarúgás volt szinte az egyetlen sportolási lehetőség Putler Csaba, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. értékesítési igazgatójának gyerekkorában, így amikor vége lett a tanóráknak, rohantak le a labdával az utcára és elkezdtek focizni. Később, amikor sportegyesület lett Sásdon, serdülő, ifi, majd felnőtt csapatban játszott, végül igazolt versenyző lett Dombóváron. Évtizedekig heti három edzésen vett részt, bajnokságokon indult, ez a sport volt az első számú mozgás számára. Ugyan kipróbálta a teniszt és a szertornát, de a foci maradt az örök szerelem. Mígnem tavaly ide nem ért a koronavírus-világjárvány, és már nem lehetett közösségben sportolni. 
– Amikor megtörtént a Covid miatti első zárás, otthon kellett maradni, így keresni kellett valamiféle mozgáslehetőséget. Próbálkoztam a futással, de hiába a labdarúgás egyik eleme, nem mozgatott meg és nem is érdekelt – kezdi az új sport megtalálásának történetét Putler Csaba. – Mindig is volt biciklim, sokat közlekedtem vele, de ekkor kezdtem igazán kiélvezni az előnyeit. 10-15 km-ekkel kezdtem, eleinte még a fiammal együtt tekertünk, de ő megsérült és lemorzsolódott. A mennyiséget szép fokozatosan feltornáztam 100 km-es távokig. Rájöttem, hogy ez a mozgás fizikailag is rendbe rak, másrészt pedig egyetértek ezzel a kerékpáros körökben sokat emlegetett idézettel: „a bicikli nemcsak egy hobbi, hanem egy belső béke is az ember számára”. Én is rengeteget tudok gondolkodni, amikor biciklizem, ugyanakkor teljesen ki is tudom üríteni a fejemet, és nem rágódom a mindennapi dolgokon. A belső béke mellett fizikai felfrissülést és egy fizikai erőnlétet is biztosít. Nem szeretek közösségben tekerni, csak egyedül, így a saját határaimat feszegetve próbálok megvalósítani terveket. Igyekszem olyan útvonalakat keresni, ahol minimális forgalom mellett lehet sok km-t letekerni.
– A foci csapatsport, a kerékpározás pedig magányos. Melyiknek mi a szépsége?
– A labdarúgás iránti rajongásom sosem fog elmúlni, a csapatsport jellege miatt sem. A sport mellett zenélek is, mindig is csapatjátékos voltam, nagyon szeretem ezeket a közösségi élményeket, mert azt vallom, hogy többen jobb eredményeket vagyunk képesek elérni. A kerékpározás inkább a saját határok feszegetéséről szól, hogy mennyit tudok megtenni és azt hogyan, ott saját magammal szemben tűzök ki célokat. Ez a sport egyébként nagyon jó fizikai alapot nyújt a labdarúgáshoz, de azért nagyon hiányzik a csapatsport.
– Mit tanított meg önnek a sport?
– Fegyelmet, önfegyelmet, hogy mindig fegyelmezetten kell állni a dolgokhoz. A sport tartást ad. A másik, hogy a kerékpározás sok előkészületet igényel. Szeretek előre felkészülni, fontos a ruházat, a cipő, a kerékpár ellenőrzése, hogy milyen úton megyünk stb. A munkánál ugyanígy minden egyes döntés és munkafolyamat előkészítést igényel. Amikor megvan az emberben ez a logikai rend, amit megtanul a sportban, azt ugyanúgy átviszem a munkába is. A másik a kitartás, hogy végig kell csinálni, és nem adjuk fel a felénél. Ez a munkánál is igaz, akkor is csináljuk végig, ha akadályok és olyan körülmények jönnek, amelyekkel nem számoltunk. Ha mindezeket fejben leküzdöttük, már meg tudjuk oldani a feladatot.
– Hogy lehet időt szakítani a sportra?
– Örökölt tulajdonság, hogy roppant keveset alszom, ezért nagyon korán kelek. Így általában hajnalban, reggel biciklizek.
– Az üzleti életben milyen előnye van annak, ha valaki sportol? Ha például a LAFARGE-t tekintjük, maga a vállalat is felettébb sportos szemléletű.
– Mindenkinek ad egy plusz tartást a sport, másrészt az üzleti életben sokaknak van sportos hobbija. Számomra például mindig meglepő szembesülni azzal, hogy az ügyfeleink, az üzleti partnereink közül mennyien bicikliznek. A foci és a futás is olyan közös platform, amelyről az üzleti megbeszélések mellett kötetlenül is lehet szót váltani. Ha már valakivel van egy közös felület, ami nem a munkáról, hanem a szabadidőről szól, akkor egy kicsit közelebb lehet kerülni a másik emberhez. Ez mindig egy magasabb fokú elfogadottságot eredményez az üzleti életben is. Az üzleti partnerek mellett a munkatársakkal való együttműködést, kapcsolatot is megkönnyíti a közös hobbi. Örülök, hogy a LAFARGE-nál az egészséges életmód ösztönzése érdekében vállalati kereteken belül is lehetőségünk van a kollégákkal a közös mozgásra, legyen szó fociról, futásról vagy biciklizésről stb.
– Milyen pluszt ad az embernek, ha folyamatosan kihívások elé állítja magát?
– Szellemi többletet, amivel a mindennapi stresszt le tudjuk vezetni. Emellett sok barátságot generál, és nem mellékes, hogy egy egészségesebb életmódot biztosít: vigyázunk a táplálkozásra, az alakunkra, ezáltal elégedettebbek leszünk saját magunkkal. Ha valaki kitartó a sportban, azt a mindennapi életbe is magával viszi.
Kis Tünde