Komlón, a Lakics Kft.-nél nemcsak a jövő szakmunkásainak gyakorlati képzése folyik, hanem szinte egyedülálló módon az elméleti oktatásuk is helyben történik. Idén a rendszer hatékonyságát egyértelműen bizonyította, a tanulóik mindannyian sikerrel szerepeltek a szakmai tanulmányi versenyen, az egyik közülük pedig bejutott az országos válogatóra.
Már csak néhány tanuló van a műhelyekben, a végzősök az utolsó napokat töltik. Kiss Iván Ádám, azonban marad, őt továbbfoglalkoztatja a cég.
– Azért választottam ezt a szakmát, mert a testvérem is ezt tanulta – kezdi beszélgetésünket. – Mindig is szerettem a kétkezi munkát, a Lakics Kft.-hez két évvel ezelőtt kerültem. Nem bántam meg, mert komplexen tanultuk a szakmát, nemcsak a gyakorlati képzésünk folyt itt, hanem a szakmai elméleti oktatás is itt zajlott. Számos műszaki szakkönyv, korszerű oktatási eszközök segítettek bennünket abban, hogy minél mélyebb tudásra tegyünk szert. A két év alatt nemcsak a szakma alapjait sajátítottuk el, de teret engedtek a kreativitásunknak, miközben a mindennapi munkában is részt vettünk.
Mint mondja, azt, hogy sikerrel szerepeltek mindannyian a tanulmányi versenyen annak is köszönhetik, hogy az elméletben tanultakat azonnal ki is próbálhatták a gyakorlatban. Az első évben még csak felügyelet mellett dolgozhattak, de már akkor minden gépen – maró, véső, eszterga – egyaránt. Idén már a CNC marógépre programokat is írhattak, ami alapján a gépkezelést és a gyártást is kipróbálhatták.
– A versenyen mindennek a tudásnak, meg annak is, hogy műszaki rajz olvasására nagy hangsúlyt helyezett az oktatónk, nagy hasznát vettem. Sajnos a munkadarabot – egy asztalra szerelhető sikattyút – nem tudtam teljesen elkészíteni, mert kevés volt az idő rá, sok darabból állt, s mindössze nyolc órát kaptunk rá – folytatja tovább beszélgetésünket.
Kitért arra is, hogy minél előbb szeretne munkába állni. A tervei között szerepel, hogy munka mellett érettségit tesz, amellyel egyben utána új szakmát – CNC-programozót – is megszerzi.
Karácsony László a cég tanulóképzésért felelős munkatársa, évről évre sikerrel szerepelt a tanulóival a szakmai tanulmányi versenyeken, ahogy idén is.
– Eddig azok a gyerekek, akikkel eljutottam a döntőig, mind kárpátaljaiak voltak, az ő elméleti képzésük még szakiskolában folyt – mondja. – Ez az első végzős csoport, akiknek mind az elméleti, mind a gyakorlati képzése itt zajlott. Magát a képzési tervet magam állítottam össze, igazodva a cégnél folyó munkához, a tanulók képességeihez. Ezzel egyben lehetőségem nyílt arra is, hogy a tanulók olyan portfóliót – közel húsz oldalnyi technológusi szintet elérő műszaki dokumentációt – készítsenek, ami jól mutatja az általuk elvégzett két éves munkát. E mellett, több darabból álló projekt-feladaton keresztül mutathassák be, mi mindent sajátítottak el ez idő alatt a gyakorlati képzés során, legyen az forgácsolás, CNC gép programozása, kezelése, mindezt kiegészítve egy CNC gépen készített alkatrésszel.
Mint mondja, minden tanulóját elindította a szakmai tanulmányi versenyen. A cél az volt, hogy legyenek ott az első harminc között. Persze reménykedett abban, egyikük ott lesz a döntőben is. Ezt jelentősen sikerült túlteljesíteni, ugyanis öten az első tizenöt közé kerültek be.
Szólt arról is, ez részben annak is köszönhető, ő maga is először kitanulta a szakmát, dolgozott is benne éveken át. Majd elvégezte a főiskolát, szakoktató lett, később a tanári diplomát is megszerezte. Ez idő alatt olyan tudásra tett szert, ami a valós életből táplálkozik, így nyert igazi értelmet a duális képzés.
– Nyugdíjasként kerestem munkát, amikor a Lakics Kft.-nél arra kértek, hogy vállaljam el a tanulók képzését, mert nagy gondban vannak, nem lesz kivel pótolni a nyugdíjba vonuló munkatársaikat, lassan már senki sem marad a törzsgárdából. Vállaltam, mert vallom magam is, a legjobb, ha egy cég maga neveli ki a szakember-utánpótlását, mert a végzést követően a tanulók szinte azonnal a tényleges termelésben vehetnek részt, pontosan ismerik az adott cég elvárásait. A most szakmai bizonyítványt szerzettek közül hárman is maradnak, itt lépnek be az elsődlegesen munka világába. A következő tanévre is már hárman jelentkeztek hozzánk, akik itt szeretnék kitanulni a szakmát. Az ő kétéves képzésüket – gépi és CNC forgácsoló – még végigviszem, de aztán lehet, hogy tényleg nyugdíjba vonulok, befejezem a tanítást – zárja beszélgetésünket.
Szalai Kornélia