A hazai Enterprise Europe Network (EEN) konzorciuma sikeresen zárta a jelenlegi projektidőszakot és új lendülettel készül a következő kihívásokra. Az EEN a világ legnagyobb és egyben az Európai Unió egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózata, amely világszerte több mint 50 országban 3000-nél több tanácsadóval van jelen. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) által működtetett EEN dél-dunántúli irodája 2008 óta számos tevékenységet végzett a helyi kis- és középvállalkozások (kkv-k) nemzetközi növekedésének és innovációjának támogatása érdekében. Az iroda a régió üzleti szereplőinek nyújt személyre szabott szolgáltatásokat. Összeállításunkban a most zárult időszak sikerességére tekintünk vissza.
A hálózat nemcsak a vállalkozások számára jelent lehetőséget
Az EEN a világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, amely több mint 50 országban segíti a kkv-kat abban, hogy innovatívabbá, versenyképesebbé és nemzetközileg sikeresebbé váljanak. A hálózat jelenléte nemcsak a résztvevő vállalkozások, de a befogadó, úgynevezett host intézmények számára is stratégiai jelentőségű, hiszen általa közvetlen összeköttetésünk van a brüsszeli információs központokkal – mondta Rabb Szabolcs, a PBKIK főtitkára.
Természetesen presztízs értékű is egy ilyen hálózatnak 17 éve töretlenül a tagja lenni, de nekünk nem ez a fontos. A magyar konzorcium a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezetésével olyan kamarákból és vállalkozásfejlesztési alapítványokból áll, melyek az üzletfejlesztési támogató tevékenységet magas szinten művelik.
Több uniós projektünk van, és mindegyiket a helyi, a régiós, illetve összességében a magyar vállalkozások előnyére kívánjuk fordítani valamilyen módon. Ezek közül is kiemelkedik azonban az EEN, mert ebben a valós, kézzelfogható eredmények számítanak csak indikátornak.
Az EEN célkitűzései egybecsengenek az Európai Unió legfontosabb gazdaságpolitikai törekvéseivel: a zöld és digitális átállás ösztönzése, az innováció felgyorsítása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése. Emellett transznacionális hidat képez a vállalkozások, kutatók és fejlesztéspolitikai szereplők között.
A hálózat nemcsak a vállalkozások számára jelent lehetőséget. Tanulási és fejlődési lehetőség is: a partnerek közötti tudásmegosztás, közös pilótaprojektek és „benchmarkolás” révén a szervezetek folyamatosan megújulhatnak. Kollégáink nemzetközi jelenlétre, új szolgáltatási területekre és uniós szintű tudásra tesznek szert, mellyel bővül a kamarai szolgáltatási paletta, például a piacra lépési tanácsadással, a nemzetközi partnerkereséssel, az innovációmenedzsmenttel, stb. Ezek révén mélyebb és hosszabb távú kapcsolatokat alakíthatunk ki a cégekkel – előnyükre.
Az egyedi, mély tanácsadásokra fókuszáltunk ebben a ciklusban
– A HEPA által koordinált hazai konzorciumban (www.enterpriseeurope.hu) több stratégiai feladatunk is van. Bennünket bíztak meg a tanácsadási munkacsomag, ezen belül az innovációs és az EU egységes piaci kompetenciaközpont vezetésével, és a szolgáltatási leírások kidolgozásának levezénylésével, de a tudásmegosztásban is számítanak ránk. A HEPA mellett mi koordináljuk az EEN2EIC alprojektet is. Június 30-án zártuk a 2022–2025-ös ciklust, és július 1-től már el is indult a 2028. december 31-ig tartó időszak, melyet most is pályázattal nyertünk el. Itt szeretném megköszönni az együttműködő partnerek támogatását: 87 szervezettől kapott támogatólevelet a hazai hálózat! – foglalja össze röviden az elmúlt időszak tennivalóit Császár Gergely, az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodavezetője.
– Milyen jellegű segítséget adtak a kis- és középvállalkozásoknak az EEN égisze alatt ebben a ciklusban?
– 2022-ben a korábbinál is erősebb lett az a nyomás, hogy a tömegcikk-szerű, „dobozos” szolgáltatások helyett az egyedi, mély tanácsadások irányába kell elmozdulnunk. Az önkéntes kamarai tagok már megszokhatták ezt a fajta kiemelt figyelmet. Ismerjük a cégeinket, nyitott szemmel járunk, és a kínálkozó lehetőségeket felkínáljuk nekik. Továbbra is két nagy területen segítjük – főleg – a kkv-kat, de egyéb szervezeteket is: együttműködési megállapodások megkötésében, illetve üzletfejlesztési tanácsadással. Az EEN-ben az számít eredménynek, amikor határon átnyúló szerződés megkötésében közreműködünk, vagy valamilyen kézzelfogható kimenete lesz a szintén nemzetközi témájú tanácsadásnak – pl. forráshoz jut a cég, vagy megszerez egy EU-védjegyet. Tudni kell, hogy ebben a projektben az EU támogatása miatt nem kérünk díjat az alapszolgáltatásokra.
– Miben lehet mérni az EEN dél-dunántúli irodájának a sikerességét?
– A PBKIK-nál 2008 óta több mint 250 sikeres megállapodás tető alá hozásán, illetve eredménnyel járó üzletfejlesztési tanácsadáson vagyunk túl. Azaz ennyiről kaptunk visszajelzést. (Országosan a kezdetektől számítva mintegy 1800-nál tartunk.) A 17 évvel ezelőtti, kezdeti botladozások után ma már évente 15–20 ilyen eredményhez segítjük hozzá Pécsről az ügyfeleket. Az EEN szervesen beépült a PBKIK működésébe, csaknem minden divízióban van olyan kolléga, aki ezen a projekten (is) dolgozik. Minden munkatársnak megvan a saját fókuszterülete.
Rabb Szabolcs kamarai felsővezetőként nemcsak stratégiailag irányítja a tevékenységet, hanem kiveszi a részét az operatív ügyekből is. Közreműködésével született például több sikeres üzletkötés a berni INNOTEQ 2025 kiállításon, illetve nyert el milliós nagyságrendű euroösszeget kutatás-fejlesztésre a PTE.
Pécsett kiemelt fontosságú a szellemitulajdon-védelem. 2022 óta csak ezen az egy területen született 20+ úgynevezett csúcsindikátor. Idetartoznak a védjegyoltalmak, melyek Magyarország határain túl is védik az ügyfelek jogait, és a pénzbeli támogatás, melyet az SME Fund biztosít dr. Liber Noémi hathatós segítségével.
Különösen sikeres lett az egyik alpályázat, az EENergy, melyben kkv-k pályázhattak energiahatékonysági fejlesztéseikre. A 34 magyarországi nyertes közül hetet a PBKIK, konkrétan Pazaurek Szabina segített. A cégek a tanácsadáson túl egyenként 10.000 euró támogatáshoz jutottak hozzá.
A gazdaságfejlesztésben leggyakrabban használt három kulcsszó a fenntarthatóság, a digitalizáció és a reziliencia. A hatékonyság fejlesztésében elsődleges szerepet kap a digitalizáció, ami nem csak egy „buzzword” a kamaránál. Az Információtechnológiai Bizottság égisze alatt „Okos megoldások” konferenciát szervezett Pohli Krisztina, és folyamatosak a tanácsadások is.
Az egyes ágazati összefogásokat a nemzetközi dimenzióval gazdagítjuk. Kiállításokról, üzletember-találkozókról, együttműködési profilokról Szabó Bertán keresztül adunk információt a gépipari, Szigeti Rudolfon keresztül pedig az építőipari cégek, valamint a Kamarai Fenntarthatósági Klub tagjai számára.
A láthatóság rendkívül fontos, hiszen honnan tudnák a vállalkozások, hogy hová forduljanak az egyértelmű útmutatás nélkül. Ebben Katona Petra marketingvezető segítségére számíthatunk, illetve „EEN brand ambassador” márkanagyköveteinkre: Keresnyei Jánosra, Orosz Norbertre, Herbály Istvánra és Melegh Andreára.
Változatlanul nagy érdeklődésre tart számot a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos tanácsadás, melyet főképp Páncél Alexandra végez, aki a Magyar–Horvát Tagozat ügyvivői feladatait is viszi.
Az évek során rengeteg speciális tudást gyűjtöttek a kollégák. Az egyik legjobb példa Nagy Eszter, aki az egészségipar és a digitalizáció területek művelése mellett az innovációmenedzsment-ismeretek elsajátítását követően már középfokú iparjogvédelmi képesítést is szerzett.
Rengeteg olyan ügy merül fel, amely jogi támogatást igényel, ezekben Laczkóné dr. Csécsi Ildikó nyújt segítséget, illetve a „Heti jogász” hírekkel közvetlenül is segíti a vállalkozások információhoz jutását.
Számos esetben fordulnak hozzánk pénzügyi kérdéssel. Sörös Dávid a kamara gazdasági vezetője, aki a belső folyamatok helyes mederben tartása mellett a vállalkozók kérdéseit is szakértően válaszolja meg.
A nemzetközi kapcsolatokat pedig Schmidt Enikő koordinálja, aki az EEN-ben vezető tanácsadói feladatot lát el.
A dél-dunántúli vállalkozások nyitnak a világ felé – az EEN régiós irodájának 3,5 éves mérlege
Az elmúlt három és fél évben az iroda aktívan segítette a dél-dunántúli kkv-kat a külpiacra lépésben. A globális kihívások ellenére a hálózat célzott szolgáltatásaival – tanácsadás, kapcsolatépítés, nemzetközi üzletipartner-kereső események – több száz cég számára nyitotta meg a nemzetközi gazdasági tér kapuit vagy szélesítette külpiaci jelenlétüket – mondja Schmidt Enikő vezető tanácsadó. – Ezek sorában a térség zászlóshajójává vált az évről évre megrendezett OPEN4Business nemzetközi üzletember-találkozó. A pécsi eseményeken évente 270–400 vállalkozás képviselői találkoztak személyesen, a járvány idején pedig több, mint ezren kapcsolódtak be online formában. A B2B találkozókat, melyek célja, hogy akár hazai közegben tudjanak a cégek nemzetközi partnerrel találkozni, professzionális platformon szerveztük, a résztvevőket előzetes tréningekkel is segítve a sikeres tárgyalások érdekében. Emellett minden évben közös régiós standdal jelentünk meg az Ipar Napjai kiállításon, ahol a dél-dunántúli cégek közvetlen kapcsolatba léphettek külföldi beszerzőkkel. A nemzetközi beszállítói fórumokat és matchmaking eseményeket online, hibrid formában szerveztük meg, amely nagy segítség a vállalkozók számára, hiszen nem merül fel az utazás és szállás költsége, illetve az ezzel töltött idő is jelentősen rövidül.
– Az EEN egyik erőssége, hogy üzleti kapcsolatokat építve összeköti a különböző országokban dolgozó vállalkozásokat.
– Ez a most zárult ciklusban is így volt. A külpiaci kapcsolatépítést a Nemzetközi Partnerkereső Adatbázis (POD) is támogatta, melynek ajánlatai heti rendszerességgel szerepelnek hírleveleinkben, de online is mindenki számára hozzáférhetők. Ebben több ezer üzleti és technológiai ajánlat közül választhatnak az érdeklődők, a kapcsolatfelvételt pedig tapasztalt munkatársaink segítik a sikeres megállapodásig. Fontos tudni, hogy az egységes európai piacra lépéshez nélkülözhetetlen a jogszabályi környezet ismerete. A hozzánk érkező kérdések túlnyomó többsége a határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz, kiküldetéshez, üzleti partnerek ellenőrzéséhez kapcsolódik. Segítettünk cseh-, német-, spanyolországi projekten dolgozó elektronikai kivitelezőknek az előzetes bejelentés ügyében, osztrák építőipari vállalkozónak a magyarországi regisztráció lépéseiben, németországi ügyvéd közvetítésével oldottunk meg hibás teljesítési ügyet, de közreműködtünk szlovák cég határon átnyúló tartozásának behajtásában is. A szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára a legnagyobb kihívást továbbra is a kiküldetési irányelv, a nemzeti minimálbér-szabályozások és az elektronikus bejelentőrendszerek alkalmazása jelenti.
A vállalkozások nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítése érdekében az elmúlt időszakban számos delegációt fogadtunk, külgazdasági attasékkal szerveztünk partnertalálkozókat, és elindítottuk az Üzletfejlesztési Követi programot is – elsőként a kínai piacot célozva. Ezek az alkalmak valódi, kézzel fogható kapcsolatokat eredményeztek a dél-dunántúli cégek és a külföldi partnerek között.
– Milyen tervekkel, célokkal indítják a következő EEN-ciklust?
– A most induló új EEN-ciklusban még nagyobb hangsúlyt kap a digitalizáció és az adatalapú szolgáltatásfejlesztés. Meglévő, jól bejáratott üzletfejlesztési eszközeinkkel, tapasztalt kollégáinkkal és folyamatosan megújuló szolgáltatási formákkal készülünk, hogy a régió vállalkozásai ne csupán alkalmazkodjanak a gyorsan változó gazdasági viszonyokhoz, hanem felkészülten keressék a helyüket, a piacukat és az üzleti partnereiket az európai gazdaságban.
PROPHYL Kft.: Kolumbiai ügy megoldásában kért segítséget a mohácsi cég
Adókérdés megoldásában, egy kolumbiai partnerrel való hosszú távú üzleti partnerség fenntartása érdekében fordult a PROPHYL Kft. a EEN-hez. A kolumbiai cég a számla kézhezvételét követően a pénzügyi elszámoláskor 20%-kal kevesebb pénzt utalt át a mohácsi vállalkozásnak arra hivatkozva, hogy a külföldről kapott szolgáltatások után 20% forrásadót vonnak le. A PROPHYL a pécsi EEN iroda segítségét kérte, hogy kiderüljön, létezik-e ilyen adó, és a kolumbiai partner jogszerűen vonja-e azt le.
– Partnerünk a számlájának csak a 80%-át rendezte, ezért felvettük vele a kapcsolatot. Azt mondta, sajnálja, de adójogi szempontból vissza kell tartania 20% forrásadót. Ezután kerestük meg a PBKIK-t, és mondhatom, nagyon gyors és hatható segítséget kaptunk – vázolja az esetet Dobay Balázs, a PROPHYL Kft. gazdasági igazgatója. – Összekötöttek minket a helyi magyar külgazdasági attaséval, illetve a kamara nemzetközi osztályával, amelynek munkatársai felvették a kapcsolatot egy helyi adótanácsadóval. A szakember arról tájékoztatott minket, hogy sajnos jogos a 20% visszatartás, arra nem tudunk igényt formálni. Ezért ezt ebben az esetben veszteségként kellett leírnunk. Viszont a következő bolíviai ajánlatnál szintén kaptunk támogatást arra vonatkozóan, hogy mielőtt még fixáltuk volna az árat, idejekorán kiderítsük az összeg megtérítésének körülményeit. Szintén az EEN és a bolíviai külgazdasági attasé járt el az ügyünkben. Korábban is kaptunk segítséget bolgár és szerb partnerünkkel kapcsolatban az irodától, amikor üzleti ügyekben égetővé váltak a helyi kérdések.
– Miért az EEN-hez fordultak a problémájukkal? Hogyan zajlott a támogatási folyamat?
– Az évek során megszoktuk, hogy a kamarának van a legkiterjedtebb és leggyorsabban elérhető összeköttetésrendszere ezen a területen, mivel az attasékhoz közvetlen elérésük van. Nem az első és nem az utolsó alkalom volt nemzetközi üzleti ügyekben a segítségkérésünk. Egyszerűen felhívtam kapcsolattartónkat, aki évek óta támogat minket, és onnantól kezdve csak úgy dőltek az információk, semmit nem kellett tennünk, Schmidt Enikő mindent elrendezett. A kommunikáció gyors volt és világos, nem vártunk heteket és hónapokat, mint amikor más vonalon indulunk el.
– Korábban volt-e kapcsolatuk az EEN-nel, igénybe vették-e valamelyik szolgáltatását, az ott dolgozók kapcsolatrendszerét, tudását?
– Jellemzően a kamarához fordulunk olyan üzleti és kereskedelmi ügyekben, amelyek meghaladják a tudásunkat. A kapcsolatunk régi, és mondhatom, olajozott. Minden felmerülő kérdés esetén kapunk ha néha nem is megoldást, de ötletet vagy kapcsolatot, amerre tovább tudunk menni. Nem országspecifikus segítségnyújtás terén nem is tudok több olyan platformot, amelyhez nyugodtan fordulhatunk. Egyébként úgy kerültünk az EEN-vonalra, hogy évek óta önkéntes kamarai tagok vagyunk, és ilyen témákban rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a kamarai kollégákkal. Az EEN amolyan „kapcsolt szolgáltatásként” érkezett ebbe a kiváló együttműködésbe. Rengeteg energiát és időt, főképpen bosszúságot spórolt meg ez nekünk.
YUVA Kft.: Védjegyek megszerzése, pénzügyi támogatás az EEN által
Az üdítőitalokat és szirupokat gyártó YUVA Kft. Thunder Max termékcsaládjára szóvédjegy, FruttaMax termékcsaládjára pedig szó- és ábrás védjegyoltalmat kívánt megszerezni annak érdekében, hogy a vállalat az európai piacokon folytatott kereskedelmi és szakmai tevékenysége során megfelelő jogi védelmet élvezzen. A tevékenység finanszírozásához a KKV Alap támogatási lehetőségét szerették volna kihasználni, ehhez szintén segítséget kértek. A kamara EEN tanácsadója, dr. Liber Noémi a kezdeti kutatástól a bejelentés benyújtásáig, valamint a pályázati ajánlástól annak elnyeréséig végig segítette a vállalatot. A munka eredményeként a vállalkozás bejegyzett uniós védjegyoltalmakat és pénzügyi támogatást kapott. Mint Szabó Zoltán tulajdonos-ügyvezető mondja, azért fordultak az Enterprise Europe Network-höz, mert itt mindent el tudtak intézni. Nem kellett megbontani az ügyeket és több helyre elmenni, a kamara minden területen tudott segítséget nyújtani.
– Miként zajlott maga a folyamat, tisztában voltak-e azzal, hogy miként történik az adminisztráció?
– Nagyon fontos volt számunkra, hogy megszerezzük a védjegyoltalmakat, mivel folyamatosan erősödik a Fruttamax márka. 2015-ben Magyarországon levédettük a brandet, a logókat, illetve védegyhasználatokat adtunk be a hazai forgalmazásra. Mintegy három évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennünk az, hogy mivel az Európai Unió területén is egyre több helyre értékesítünk, és ahhoz, hogy biztonságban legyen a védjegyünk, az unióra vonatkozóan is meg kell tennünk ugyanezeket a lépéseket. A folyamattal kapcsolatban nem volt sok tudásunk, mert ez másképp működik, mint a hazai védjegyoltalom esetében. Ezért is kerestem meg a kamarát, hogy segítsenek, egyáltalán hogyan induljunk neki az ügyintézésnek. Császár Gergő dr. Liber Noémihez irányított, hogy ő rendelkezik azzal a tudással, ami mindehhez szükséges. Felvettük vele a kapcsolatot, és az elejétől a végéig ő vitte az egészet. Részünkről nagyon kevés hozzáadott értékre volt szükség, szinte minden az ő érdeme. Noémi munkája igazán profi volt, tényleg a lehető legtöbb terhet levette a vállunkról. Ebben is meglátszik az önkéntes kamarai tagság előnye, hogy a kamara részéről ilyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre.
– Egyébként használják-e az EEN-t partnerkeresésre, tájékozódásra?
– Egyelőre még nem, mert az exportpiacunk jelenleg organikusan növekszik, a kapacitáshiányból adódóan nem megyünk a megbízások után. Eddig azokat szolgáltuk ki, akik külföldről megkerestek minket, és a megrendeléseiket elbírta a rendszerünk, de különösebben nem mertünk menni a piac után. Ami reményeink szerint egy hónapon belül megváltozik, mert új gépeket állítunk munkába, így a megnövekvő kapacitás miatt várhatóan újra előtérbe kerül az EEN, és akkor biztosan használni fogjuk a rendszer nyújtotta lehetőségeket. Korábban több rendezvényen is részt vettünk az EEN megismerésére, így tudjuk, hogy milyen hatalmas potenciál rejlik benne.
https://pbkik.hu/enterprise-europe-network/
K.T.