Egyedül nem megy – ez nem csak az ikonikus film, a Ripacsok sokat ismételgetett betétdalának fő üzenete, az üzleti sikerkönyvek írói is előszeretettel hangoztatják: összefogással sokkal többre jutunk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai nap mint nap információkkal, kapcsolatokkal, szakmai segítségnyújtással támogatják a hozzá forduló vállalkozásokat, amelyek az esetek többségében sikerre viszik az ügyüket. Most olyan sikertörténeteket adunk közre, amelyek fontos előrelépést jelentenek a cégek életében, amelyekben a kamarának is szerepe volt, és amelyek akár inspirációként szolgálhat a dél-dunántúli üzleti közösség tagjai számára.

Ázsiában hódít a pécsi sör

Egy ázsiai üzletlánc üzleteiben már kapható a Pécsi Sörfőzde Pécsi APA terméke. Az első megjelenésüket követően már több lánccal és kereskedővel is kapcsolatba került a nagy múltú vállalkozás. Popa Luca marketingkoordinátortól elsőként azt kérdeztük, hogy miért fordultak Ázsia felé, hogyan illeszkedik az ottani ízléshez, fogyasztási szokásokhoz a pécsi sör.

– Ázsiában különlegességnek számítanak az európai ízek, a fogyasztók kifejezetten nyitottak az újdonságokra. Termékeink közül különösen a Pécsi Prémium Meggy, a Pécsi Prémium Búza, valamint a gluténmentes változatban is elérhető BIO Pécsi Prémium Lager részesült pozitív fogadtatásban.

– Milyen kihívásokkal néztek szembe a keleti exportot érintően?

– A távolság és a hosszú szállítás mindig kihívás, különösen a frissesség és a minőség megőrzése szempontjából. Erősített csomagolással és folyamatos egyeztetésekkel biztosítottuk, hogy a sör kifogástalan állapotban kerüljön a polcokra.

– Hogyan tovább? Milyen potenciál rejlik még ebben az üzletben?

– Számunkra ez a megjelenés bebizonyította, hogy van kereslet a söreinkre Ázsiában. A pozitív fogadtatás ösztönzőerő ahhoz, hogy a jövőben újabb lehetőségeket keressünk a régióban, és más termékeinkkel is bemutatkozzunk.

– A folyamatban, az eddigi üzletikapcsolat-építésben milyen segítséget kaptak a PBKIK-tól? Mennyit lendítenek az ilyen jellegű együttműködések az üzleti folyamatokon?

– A kamara sokszor értékes támogatást nyújt, amelynek előnyei elsősorban az információszerzésben és a piaci tájékozódásban jelentenek számunkra nagy segítséget.

– Az ázsiai siker mellett elindult a Pécsi Sör Márkabolthálózat kiépítése. Ez milyen elven fejlődik?
– A márkabolt-hálózat létrehozását az a cél vezérli, hogy közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki a fogyasztóinkkal, és a teljes portfóliónkat elérhetővé tegyük számukra. Nemcsak egy értékesítési csatornáról van szó, hanem egy olyan találkozási pontról, ahol a vásárlók megismerhetik az újdonságainkat és a márka mögötti történetet. Bár véleményünk szerint az értékesítésünknek csupán nagyon csekély hányadát adhatja, a fogyasztói élmény és a márkához való kötődés szempontjából kiemelkedően fontos. Olyan helyszíneket választunk, ahol nagy igény mutatkozik a regionális minőségi sörökre. Az első nyitások már bizonyították a koncepció sikerét – az értékesítési pontok rövid idő alatt népszerűek lettek a régióban. Ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk, és a Pécsi Sör Márkaboltok valódi értéket teremtenek a fogyasztóknak és a márkának egyaránt.

A Vegadokk nevével büntetlenül már nem élhetnek vissza a csalók

Iparjogvédelem alá került a Vegadokk Kft. brandje, valamint néhány termékük is. Az eljárásban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadója, dr. Liber Noémi volt a vállalkozás segítségére.

– Szerettük volna levédetni, és le is védettük magát a Vegadokk szót és a logónkat, valamint néhány termékkategóriánkat, például a lencse alapú fasírtporunkat az Európai Unió 26 országában, ebben kértünk segítséget a kamarától. Liber Noémi az egész levédetési folyamat alatt mellettünk állt, és tanácsaival támogatott bennünket – mondja a Vegadokk Kft. ügyvezetője, János Csaba László.

– Mi volt a nehézség a folyamatban az ön számára?

– Abszolút nem értettem hozzá, hogy miként zajlik ez, Noémi gyakorlatilag végig fogta a kezünket. Egy személyes beszélgetés után többször beszéltünk telefonon, és korrekten levezényelte, hogy mit kell csinálnunk.

– Miért volt fontos az önök számára, hogy levédessék a céget?

– Egyedi termékek előállításával foglalkozunk, vannak már külföldön és itthon is díjazott termékeink, annak szerettünk volna elébe menni, hogy valakik elkezdjék ezeket lemásolni, hamisítani, netán visszaéljenek a cégnévvel. Mivel terveinkben van az export lehetősége, ezért mentünk határon kívülre és az unió 26 országára vonatkozóan is lefolytattuk az eljárást.

– Miért a kamarától kértek segítséget?

– Mivel Schmidt Enikő a kapcsolattartónk, vele beszélgettünk korábban arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a vállalkozásunkban, milyen fejlődés előtt állunk. Ő javasolta, hogy mindenképpen érdemes lenne lefolytatni ezt az eljárást, így kerültünk kapcsolatba Noémivel.

– A kommunikációjukban már látható az egyik új irány, hogy új termékkörökkel, fűszerekkel, pékáru-alapanyagokkal is elkezdtek foglalkozni.

– Szerettünk volna olyan fűszereket, fűszerkeveréket létrehozni, egy termékcsaládot, amelyet szinte mindenki használhat, attól függetlenül, hogy gluténmentes vagy más táplálkozási elvet követ. Az eddigi termékeink ugyanis kifejezetten a gluténmentes és a vegán táplálkozáshoz kapcsolódnak, amely egy bizonyos réteget szólít meg. Fűszereket, fűszerkeverékeket gyakorlatilag minden háztartásban használnak, de kevés van a piacon, amely jelölten gluténmentes. A közelmúltban voltunk a Csak a mentes fesztiválon, ahol nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a termékekkel kapcsolatban. Ugyanígy új termék a gluténmentes pékáru lisztkeverékünk, amely véleményem szerint a legnagyobb kihívás a piacon. Évek óta fejlesztettem egy olyan összetételt, amely elszakad az eddigi keményítő–adalék-vonaltól, amely ugyan tetszetős pékárukat eredményez, viszont ezeknek nincs megfelelő beltartalmuk, se ízük. Számunkra a gluténmentesség mellett az íz a legfontosabb, hogy élvezze is a fogyasztó azt, amit eszik, és hogy egészséges legyen. Sikerült létrehoznom egy ilyen lisztkeveréket, amelyre már le is csaptak a gyártók. A továbbiakban is a gluténmentes vonalon szeretnénk érvényesülni, egyre több megkeresést kapunk bérgyártásra, mert tudják, hogy a legmesszebbmenőkig gluténmentes az üzemünk, így tulajdonképpen bármit gyárthatunk és csomagolhatunk.

Szellemi tulajdonvédelem: kulcs a sikeres külpiaci terjeszkedéshez

A külpiacra lépés nemcsak a termékek és szolgáltatások bemutatását jelenti, hanem a szellemi tulajdon védelmét is. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hiszen megfelelő jogi védelem nélkül könnyen elveszíthetik versenyelőnyüket.

 A kamara gyakorlati segítséget nyújt a cégeknek abban, hogy innovációikat biztonságban tudják a külföldi piacokon. Az elmúlt időszakban több tucat kkv fordult hozzánk szellemi tulajdonvédelmi tanácsadásért, amelynek eredményeként 2022 óta 22 védjegybejelentés készült el. Ezek közül 18 esetben az Európai Unió SME Fund (Kkv Alap) támogatását is igénybe vették az ügyfelek, aminek köszönhetően a cégek több millió forintot takarítottak meg.

 A legtöbb vállalkozás az Európai Unió teljes területére kért védjegyoltalmat, de voltak olyan cégek is, amelyek nemzetközi védjegyet szereztek meg – például Törökországban, az Egyesült Királyságban vagy Ausztráliában. Ez is mutatja, hogy a védjegyoltalom nem csupán jogi biztosíték, hanem komoly üzleti előny: növeli a cégek hitelességét, és megvédi márkáikat az utánzás ellen.

 Az export tehát nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. A szellemi tulajdon megfelelő védelme nélkülözhetetlen a tartós növekedéshez és a nemzetközi piacokon való stabil jelenléthez. A támogatási programoknak köszönhetően a kkv-k mindezt költséghatékonyan, gyorsan és egyszerűen érhetik el.

Nagy precizitást igénylő gyógyszeripari gépeket gyárt a pécsi Körber

A pécsi gépgyár 2021-től vette fel a tulajdonos Körber-csoport nevét. Ez a döntést messze túlmutatott egy szimbolikus gesztuson, sokkal inkább fejezte ki azt a hosszú távú stratégiát, ami a cégcsoport többi tagvállalatával történő erőteljesebb együttműködésen és a gyártmányportfóliójuk jelentős kiszélesítésén alapul. Ez a döntés akkor és ma is mind a pécsi üzem, mind az anyavállalat számára jelentős előnyökkel jár.

– A Körber-csoport mindig a magasan technologizált ipari folyamatokra fókuszál, ideértve a dohány- és gyógyszeripart, illetve a logisztikai ipar szegmensét is. Ezt a több lábon állást terjesztette ki a vállalat a pécsi üzemre, amikor meghozta a döntést a korábban döntően dohányipari profil bővítéséről. Itt, Pécsett számunkra mindez azt jelentette, hogy többféle gazdasági szektorból jönnek a megbízások, sokkal kevésbé vagyunk kiszolgáltatva egy-egy terület világpiaci hullámainak. Ez kiszámíthatóbb működést, stabilabb munkahelyeket jelent – mondja Zalay Buda ügyvezető.

– Hogyan érkezett a gyógyszeripar részéről gépgyártásra megrendelés, és miként tud megfelelni az elvárásoknak a pécsi üzem?

– A Körber Pharma nem volt teljesen ismeretlen számunkra, hiszen alkatrészbeszállítóként már a 2010-es években dolgoztunk ennek a partnerünknek. Ezeknek a munkáknak a nyomán értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk a gyógyszeripari gépekre vonatkozó, többek között a teljesen másfajta minőségi elvárásukkal kapcsolatban. A szorosabb együttműködés 2019-ben kezdődött és évről évre tovább tudtuk fejleszteni. Az első lépésben pécsi kollégák utaztak az üzletág németországi és svájci gyáraiba, hogy megtanulják a gyógyszeripari berendezések összeszerelésének mesterfogásait. Több tízezer alkatrészből álló, nagy precizitást igénylő gyártmányokról van szó, ráadásul a kitörő Covid-járvány is nehezítette a közös munkát és a külföldi utazásokat. A problémákat leküzdve mára több gyógyszercsomagoló és minőségellenőrző (ampullavizsgáló) gép gyártása folyik nálunk. A kollégáink nemcsak alkatrészeket forgácsolnak és szerelnek, hanem tervezési-konstrukciós feladatokat is ellátnak. 2022-ben pedig nálunk tartotta a Pharma üzletág nemzetközi nyílt napját, ahol a világ vezető gyógyszergyártóinak képviselői előtt mutattunk egy új fejlesztésű csomagológépet.

– Milyen potenciál van még ebben a kapcsolódásban?

– A gyógyszeripari gyártóberendezéseknek számos szegmense létezik, ami szélesíti a lehetőségeinket és jelentős potenciált rejt. A vevők minőségi elvárásai természetesen magasak, de ezeknek meg tudunk felelni, és folyamatosan fejlesztjük a technológiánkat, hogy versenyképesek maradjunk. Eközben mi magunk is fontos piaci előnyt jelentük a Körber Pharma számára: a piac legtöbb szereplője mögött nem áll ekkora gyártóbázis, ahol adott a kapacitás a nagyobb megrendelések gyors teljesítéséhez.

– Miként támogatja a jelenlegi és az ehhez hasonló kapcsolódásokat a kamarai üzleti közösséghez való tartozás?

– A pécsi Körber számára a régió gazdasági ökoszisztémájához való tartozás a legfontosabb alapértékei közé tartozik. Működésünkből fakadóan inkább beszállítói szerepekben jelennek meg a Baranyában működő vállalkozások, a velük való együttműködés azonban akár üzletkritikus folyamatokat is jelenthet. Emellett a régió egyik legnagyobb ipari üzemeként és munkáltatójaként a példamutatást is fontosnak tartjuk: a cég kezdeményezései a munkavállalók jólléte, a fenntarthatóság vagy a társadalmi felelősségvállalás területén nyilvánosak, megismerhetők és át is vehetők más vállalkozások számára.

Energetikai audittal még hatékonyabban az energiamegtakarításért

Energetikai audit elvégzésének támogatására adta be pályázatát a pécsi székhelyű P’-AutóCity Zrt., így ezáltal a már megkezdett környezetvédelmi és energiamegtakarítási folyamatainak értékeléséhez, folytatásához kapott hatékony segítséget. Mint Liszácz Mihály vezérigazgató mondja, az EENergy pályázat teljes mértékben illeszkedett a kollégái által megfogalmazott jövőkép fejlesztési elképzeléseihez.

– Mind a villamos, mind a gázenergia terén vállalkozásunk nagy fogyasztónak számít, emiatt érzékenyek vagyunk az energiahordozókkal kapcsolatos ármozgásokra. Az elmúlt években a saját elképzeléseink szerint több energiahatékonysági fejlesztést, beruházást valósítottunk meg telephelyeinken, azonban mivel mi magunk nem vagyunk energetikai szakemberek, nem biztos, hogy mindent megtettünk azért, hogy az energiaárak hullámzásaitól megóvjuk a függőségünket. Ezért merült fel annak az igénye, hogy jó lenne feltérképezni a lehetőségeinket, hogy akár hosszabb távra, több évre előre racionálisan milyen energetikai fejlesztések, beruházások térülhetnek meg. Ekkor jött a kamara részéről az információ, hogy erre létezik egy Brüsszelben kiírt, angol nyelvű pályázat, amelyre benyújtottuk az igényünket, és meg is nyertük.

– Milyen elemeket tartalmaz a pályázat, miben tudnak előre lépni általa?

– Meglepő volt az auditorral zajló első beszélgetésünk, ugyanis még nem találkozott olyan céggel, amely ilyen szinten felkészült és már ennyi mindent megtett az energiamegtakarítás érdekében. Kérdéses is volt számára, hogy vajon tudnak-e olyan szintű tanácsokat, javaslatokat adni, amelyekkel tovább léphetünk. De aztán kiderült, hogy igen. Feltártuk a további elvi lehetőségeket, amelyekhez megtérülési számításokat, javaslatokat kértünk, majd azokra a beruházásokra is kaptunk ajánlásokat, amelyek esetleg pályázati támogatás igénybevételével valósulhatnak meg.

– Mennyire volt egyszerű maga a pályázat beadása?

– Nem volt szélsőségesen bonyolult a pályázat, ám nehezítő tényező volt, hogy angol nyelven kellett beadni. A pályázat részleteivel kapcsolatban, a formaiságát illetően és a nyelvi nehézségek leküzdésében is – bár van angolul beszélő kollégánk, ám ezt a szaknyelvet ő sem bírja ilyen szinten –, rengeteg segítséget kaptunk a kamara munkatársától. Neki már volt tapasztalata azon a téren, hogy adminisztratív oldalról pontosan mit jelent a pályázati folyamat, így le tudta egyszerűsíteni számunkra a hozzá kapcsolódó teendőket. Az adminisztratív felület kezelésében is segített, mint ahogy számos remek tanácsot is adott, hogy mit hogyan tegyünk, például miként állítsunk össze egy táblázatot vagy kell-e mellékelni számlát a feltöltendő anyag mellé. Örülünk, hogy értesültünk erről a pályázati lehetőségről, mert számunkra kézzelfogható haszna volt a pályázati támogatásban megvalósult auditnak.

Az iparági és innovációs együttműködések élvonalában: minősített klaszterré vált a DDGK

Minősített Iparági Klaszter lett a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, amely újabb mérföldkövet jelent e közösség életében: a klaszter nemcsak regionális, hanem országos szinten is az iparági és innovációs együttműködések élvonalába tartozik. A minősítés két évre szól, és belépőt jelent a GINOP Plusz, valamint más fejlesztési programok klaszterspecifikus támogatási konstrukcióihoz.

– A minősítési eljárás során szigorú szempontrendszer alapján értékelték a klasztereket, például vizsgálták a működési stabilitásukat, a pénzügyi helyzetüket, az üzleti, innovációs és nemzetközi aktivitásukat. A sikerhez szükséges volt a tagvállalatok közötti valódi, szerződésekkel alátámasztott együttműködések, innovációs projektek és klaszterközi vagy nemzetközi partnerségek felmutatása is. Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy klaszterünk 30 hazai és nemzetközi megállapodással, erős tagi aktivitással, jelentős exportpotenciállal, iparjogvédelmi oltalmakkal, rendszeres benchmarking ülésekkel és országos szakmai jelenléttel rendelkezik. Alapvetően e minősítésnek az az üzenete, hogy amit eddig tettünk, az értéket képvisel, hogy a tagok összessége valódi közösséget alkot és ténylegesen együttműködik – mondja Csirke Balázs klaszterelnök.

– A jövőre nézve milyen előnyei származnak a klaszternek abból, hogy elnyerte az iparági klaszter címet?

– Részben azt jelenti, hogy könnyebben férünk hozzá fejlesztési forrásokhoz, vagy előnyben leszünk akkor, amikor egyes forrásokra pályáznak a klasztervállalatok. Azt gondolom, hogy az iparági klaszter cím egy cégminősítésnél pozitív szempontot, egy pluszt is jelent a klasztertagok számára. Emellett akkreditált klaszterként mindig komoly szempontrendszer szerint, tehát a gazdasági eredményesség, a cégméret, az életképesség és hozzáadott érték szempontjából vizsgáljuk a közösségünkhöz jelentkezőket. Ez abban is visszaköszön, hogy a klasztertagok valóban aktívak, valóban együttműködnek, részt vesznek a klaszteres rendezvényeken és együttműködnek egymással, nem csak egyedileg, nagyobb csoportban is.

– Az iparkamarának milyen szerepe volt abban, hogy ezt a klaszterminősítést megkapják?

– Az iparkamara is a klaszter tagja, és olyan szempontból kiemelkedő tagja, hogy a klaszter adminisztratív menedzsmentjét a kamara látja el. A kamara ezzel megkönnyíti a mindennapi életünket, valamint lehetővé teszi számunkra, hogy bekapcsolódjunk a vállalkozások más hálózataiba, az e hálózatok által jelentett előnyöket, információkat, üzleti lehetőségeket, kérést, információt pedig a tagság felé közvetítsük.

– A klaszter számos külföldi kapcsolattal rendelkezik. Ezeknél számít-e, hogy megszerezték az iparági klaszter címet?

– Külföldön egyelőre nem a minősítésnek, hanem a tagságból fakadó előnyöknek van üzleti értéke; ennek részben az az oka, hogy nálunk még nincs akkora múltja és kiforrott jelentése a klaszterminősítésnek, illetve ez nem nemzetközi, hanem hazai minősítés, a célcsoportja is belföldi. Természetesen egy külföldi üzleti partner felé történő bemutatkozás során bizalomerősítő jellege van, ha egy vállalkozás valamilyen minősített szakmai vagy iparági közösség tagja, azonban én inkább a klaszterközösségből és hálózatból jövő információt és együttműködési többletet értékelem előnyként. Például amikor egy klasztertag olyan új piacon akar érvényesülni, ahol a tagság egy része már jelen van, ehhez rengeteg információt tud meríteni tőlük és az általuk megszerzett tapasztalatokból, így sokkal felkészültebben tud odaállni a leendő partnere elé. És a közösségünk tagjának lenni azt jelenti, hogy ezt az információt meg is kapja a többiektől.

Az innovációs klaszter cím hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszú távon stabilizálódjon az AFK működése

Innovációs klaszter lett az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK), amely folyamatban a kamarának is jelentős szerepe van. A részletekről dr. Fedor Ferenc klaszterelnököt kérdeztük.

– Az AFK a kezdetektől innovációs klaszterként működött, melyet számos innovációs, klasztertagjaink többségét bevonva megvalósított projekt jelzett. Az más kérdés, hogy a korábbi akkreditációs eljárás más szempontokat tekintett az innováció alappilléreinek, mint klaszterünk, és ezért a korábbi két próbálkozásunk sikertelen volt, az akkori feltételrendszernek nem feleltünk meg. Sokat sejtet, hogy ugyanakkor öt éven keresztül nemzetközi klaszterminősítésünk volt, és több, a klasztertagok innovációs tevékenységét felhasználó nemzetközi projektben is sikeresen vettünk részt. Szerencsére az új feltételrendszer már inkább az innovációra összpontosít, így gyakorlatilag a szükséges feltételeket gond nélkül tudtuk teljesíteni annak ellenére, hogy az elmúlt évek klaszterünk életében nem nevezhetők sikertörténetnek. Szerencsére a klasztertagok többsége, beleértve a PBKIK-t is, töretlenül hitt a klaszter életrevalóságában és ez nagyban hozzájárult a mostani sikeres pályázathoz.

– Szerencsére az innovációs klaszter cím már nemcsak egy cím, hanem az elmúlt évek klaszterekkel közösen végzett előkészítő munkájának eredményeként úgy tűnik már valódi tartalommal is bír. Nemzetközi szinten a klaszterszervezetek az EU-országok döntő többségében támogatást élveznek az állam, a szövetségi köztársaságok és más erre alapított szervezetek révén gyakorlatilag egyfajta normatív módon. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is megjelenik ilyen jellegű támogató tevékenység, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a klaszterek működése hosszú távon stabilizálódjon, és ne arra kelljen fordítani az energiát, hogy folyamatosan a megélhetésükért küzdjenek, és csak mellékesen segítsék a klasztertagokat a piacra jutásban. Emellett a klaszter tagjai fontos pontokat szerezhetnek egyes pályázatok (pl. GINOP) esetén, végre figyelembe veszik az akkreditált innovációs klaszter tagságot. Úgy gondolom, ha ez a két láb, azaz a „normatív támogatás” és a pozitív megkülönböztetés hosszú távon fennmarad, az felvirágoztathatja a valódi céllal létrejött klasztereket, amely az exportbevételek növekedése révén nemzetgazdasági szempontból is mérhető lesz.

– Mi a helyzet az AFK-val jelenleg: milyen munkák, együttműködések, kapcsolatok jellemzik, milyen sikereik vannak, milyen kihívásokkal néznek szembe, milyen célokért dolgoznak?

– Az AFK jelenleg, köszönhetően az elmúlt évek szakmánkat nem túlságosan támogató környezetének, rendezi a sorait. Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy az IKOSZ (Innovatív Klaszterek Országos Szövetsége) elnökének is megválasztottak, így az IKOSZ-tagokkal való együttműködés révén lehetőségünk adódik újabb piacok felé nyitni. Szerencsére nemzetközi kapcsolataink továbbra is élnek, illetve a klaszter belső kohéziója a nehézségek ellenére még talán erősebb is lett. Számos olyan projekt körvonalazódik, mely tagjaink számára is új lehetőséget, adott esetben kihívást jelentenek. Gondolok itt a geotermikus projektekre, a hidrogéntárolás lehetőségeinek vizsgálatára, a földtani környezetben történő egyéb energiatárolási módokra, a kritikus nyersanyagok és a másodlagos nyersanyagok kutatására. Ezekbe a projektekbe szaktudásunkra mind hazai környezetben, mind nemzetközi projektekben szükség lesz.

K.T.