A no-till egy forgatás nélküli növénytermesztési technológia, a lényege az, hogy vetés előtt semmilyen talajmegmunkálást nem végeznek, a magokat közvetlenül az előkészítetlen talajba vetik. E hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárás elsősorban a vízhiányos területeken segítheti a gazdálkodás eredményességét. A no-till elterjesztését, fejlesztését, illetve a hozzá kapcsolódó eszközrendszer forgalmazását tűzte ki célul új vállalkozásában dr. Borsiczky István, az agrártudományok doktora, feltaláló, a Tomelilla Kft. ügyvezetője, aki korábban már több precíziós berendezést is kifejlesztett.

– Az aszály, a vízhiány, a megemelkedett hőmérséklet a földeken gazdálkodókat is változásra kényszeríti, hiszen alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A globális felmelegedés hatása erőteljesen jelen van, az Alföldön már vannak olyan helyek, ahol az évi 4–500 mm helyett mindössze 2–300 mm közötti csapadék esett, ami majdhogynem sivatagi körülményeket jelent. Ennek tudható be, hogy idén feleannyi termést takarítottak be a gazdák, mint az előző években. Az a típusú eszköz vagy gazdálkodás, a konzerváló talajművelés, amit évtizedek óta folytatunk és ami még mindig korszerűnek számít, sajnos elérte a korlátait. Tehát az a gazdaság előtt, amelyik ilyen termelési technológiával gazdálkodik, semmilyen perspektíva sem áll. A no-till, a bolygatás nélküli technológia azonban megoldást jelenthet.

– Milyen előnyei vannak e technológia használatának?

– A no-till hazánkban gyerekcipőben jár. Ennek a technológiának több oldala van. Az egyik, amire a legfontosabb választ keressük, hogy hogyan lehet csapadék nélkül vagy minimális csapadékkal eredményesen gazdálkodni. A másik viszont a környezetre gyakorolt pozitív hatása, mert az így megművelt földben ott pezseg a talajélet. Mivel egyáltalán nem bolygatjuk a talajt, emiatt az élőlények természetes közegükben léteznek, emellett megmarad az eredeti talajszerkezet. A no-till technológia igazán természetközeli, valahol megpróbálja visszaállítani a több száz évvel ezelőtti ősállapotot. Ez a szén-dioxid megkötésében is jelentős szerepet játszik, ami pedig a környezet védelmét szolgálja. Ha megkötjük a szén-dioxidot, akkor nem melegszik tovább az atmoszféra, tehát így egy win-win szituáció jön létre.

– Ön miként találkozott a no-till technológiával?

– A világ nagy részén, Amerikától Ausztrálián át azokon a helyeken, ahol kifejezetten száraz körülmények között gazdálkodnak, ott mindennapos ez a fajta technológia. Nálunk, mivel az európai gazdálkodásban mindig is intenzív technológiát – talajforgatást és műtrágyázást – használtak, ez egyáltalán nem volt népszerű. Azokban az országokban, ahol kevés a csapadék, minimális inputanyaghasználattal és minimális talajműveléssel extenzív földművelésre álltak át.

– Ebben az új vállalkozásban miként fogja segíteni a gazdákat, a partnereit?

– Tanácsadással, gépekkel, technológiával, kutatással. Szeretném megvizsgálni a technológia szakmai oldalát, a környezetre gyakorolt hatását, a szén-dioxid-megkötést, ami a gazdálkodók karbonkreditjének adásvételében is nagy szerepet játszhat. A szén-dioxid-kvótákat világszerte adják-veszik a gazdálkodók és a gyárak, ebbe a kereskedelembe az új talajgazdálkodási technológiák fejlesztése is belejátszik.

– Hogyan lehet egy ilyen újfajta szemléletet meghonosítani Magyarországon?

– A klímaváltozás az egyik pillanatról a másikra kiélesítette a gazdák érzékszerveit, tehát a fogadókészség megvan a no-tillre. Biztosítani kell a megfelelő technológiát, a hozzá használatos gépet, valamint a szaktudást és tapasztalatot. Amerikában és Ausztráliában is használják a technológiát, azonban ott génmódosított növényeket is termesztenek, nálunk viszont nincs ilyen. Ezért mi egy nehezített pályán mozgunk.

– Hogyan hasznosíthatók a tapasztalatok, az a fajta tudás, üzlet, amit már a korábbi vállalkozásában felépített?

– Az ügyfélkör gyakorlatilag nem fog változni. Előbb-utóbb erre a technológiára sokaknak rá kell mozdulniuk, az a kérdés, hogy ki ébred és ki lép előbb. Mindig először a progresszív gazdálkodók teszik meg az első lépéseket, azonban olyan gyorsan változik a klíma, az elmúlt 4-5 évben akkorát fordult a világ, hogy nincs idő a várakozásra. Valamit csinálni kell annak érdekében, hogy a gazdálkodó is túléljen, és az embereknek is legyen mit enniük.

– Mennyi idő alatt lehet változást elérni, ha valaki bevezeti ezt az új technológiát?

– Amikor az ember technológiát vált, egyik pillanatról a másikra változnak a dolgok. Itt az a kérdés, hogy készen áll-e az ember a változás különböző növényvédelmi vagy gazdasági vonatkozására.

K.T.