A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági Minisztériummal való együttműködése keretében vállalkozásfejlesztési programot indított, amelynek középpontjában a kis- és középvállalkozások (kkv-k) innovációs és iparjogvédelmi képességeinek fejlesztése, valamint a szakértői háttér megerősítése áll. A projekt első szakaszában a szakértők felkészítése mellett kérdőíves vizsgálattal az innovációra, az iparjogvédelemre és a kockázati tőkére vonatkozóan kérdezik meg a vállalkozásokat is. Korábban 100 kkv-t mértek fel, jelenleg 200 új vállalkozás interjúztatása zajlik, valamint további 300 vállalkozás online kérdőíves vizsgálata történik meg. A felmérések eredményeinek kiértékelését követően a vagyongazdálkodásra és szakpolitikai javaslatokra vonatkozó elemzés készül, amely a döntéshozókat az innovációs ökoszisztéma fejlesztésében segíti. A projekt nemcsak közvetlen eredményeket hoz, hanem megalapozza a jövőbeli fejlesztések szakmai és technológiai hátterét is egy olyan automatizmus fejlesztéséhez, amely több ezer vállalkozás adatait elemezve tudja leszűrni az innovációban aktív és szellemieszközök-tulajdonnal rendelkező cégeket.

A pilot projekt sikere a jelenlegi felmérés

– Az innovációs alprojekt első körének pilot projektjében 9 kamara 22 szakértőjének részvételével 100 cég innovációs potenciáljait, elakadásait, kihívásait mértük fel egy módszertan, illetve egy interjú segítségével. A kamara által delegált szakértők a cég átvizsgálása után vállalkozásonként egy ötoldalas elemzést készítettek, amely azt tartalmazta, hogy milyen kihívásokat azonosítottak, milyen javaslataik vannak a vállalkozás kapcsán. A 100 interjú és tanácsadási anyag összesítéséből láthatóvá váltak azok a fő problémák és kihívások, amelyekkel a cégek általában küzdenek, ha innovációról, termékfejlesztésről van szó, és ennek az anyagnak a végén javaslatok is szerepeltek, amiket megoldásként tártunk a szakpolitika elé, hogy mit lenne érdemes tenni akár a pályázatok, akár a szabályozás terén – idézi fel a jelenleg futó projekt előzményeit Herbály István, az MKIK Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke, a PBKIK innovációs alelnöke. Mivel Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az elnöke a Vállalkozói Innovációs Tanácsnak, amelynek Herbály István a társelnöke, közvetlenül tudták bemutatni neki az eredményeket, amelyeket Bódis László helyettes államtitkárral beépítettek a pályázati kiírásokba, módosítottak a szabályozásokon.

– Kiváló volt a projekt fogadtatása és az eredményei, még a zárórendezvényen is tettek javaslatokat a cégek, hogy szerintük miként lehetne ezt a programot javítani, valamint az általunk hozott javaslatokat még tovább finomítani. A pilot projekt sikere után indulhatott el november közepén a „Szövetségben a vállalkozókkal” 2025. évi Vállalkozásfejlesztési Projekt Innovációs alprogramja, amelyben szinte minden területi kamara részt vesz. 200 céget mérünk fel mintegy 50 szakértővel. Kiegészítettük a korábbi módszertant, sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk a szellemieszköz-tulajdonra és -menedzsmentre, illetve a kockázati tőke, valamint az egyéb tőkeeszközök fogadására, annak a felmérésére.

– Milyen visszajelzések érkeznek a cégek részéről, mi a legnagyobb visszatartó erő számukra az innovációt tekintve?

– Szinte mindenkinél a munkaerőhiány állt a legelső helyen, emellett a forráshiány és a külpiacra jutás volt fontos terület. Ha valaki innovációval, termékfejlesztéssel foglalkozik, akkor általában a magyar piac kicsi ahhoz, hogy rentábilis legyen ez a fajta tevékenysége, egyszerűen nem tud akkora forgalmat generálni belőle. Ebben a témában szerettek volna segítséget kapni a vállalkozások.

– A most készülő felmérésnek mi lesz a kimenete?

– A projektnek február végével be kell fejeződnie, addig le kell folytatni az interjúkat, összegezni a tapasztalatokat, így elég feszítetten kell dolgozni. Kimenetként ugyanúgy egy szakpolitikai javaslatcsomagot szeretnénk készíteni, becsatornázni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához azokat a cégeket, amelyeknek iparjogvédelemben, szellemieszköz-menedzsmentben van potenciáljuk. Szeretnénk a kockázati tőkéhez közvetíteni azokat a cégeket, amelyekben hajlandóság van a fogadására, és esély arra, hogy általa fel tudjanak nőni. Ehhez egyébként a szakmai szövetségektől kiváló kérdéseket kaptunk, amiket beépítettünk az interjúba. Emellett további 300 céget is vizsgálunk kifejezetten egy egyszerűsített iparjogvédelmi témával kapcsolatos felméréssel, amellyel azt fogjuk azonosítani, hogy a cégek publikusan elérhető adataiból vagy a kamara által elérhető adatokból vannak-e olyan paraméterek, amelyekből látszik, hogy a cég vélhetően rendelkezik innovációval, iparjogvédelmi eszközökkel vagy szellemi eszközhöz kapcsolódott jogokkal, eszközökkel. Amikor elkészült ez az automatikus szűrés, akkor a következő vállalkozásfejlesztési projektben minél automatizáltabb módon szeretnénk ezt lefuttatni a meglévő adatbázisainkra, hogy még több céget találjunk meg ezeknél a területeknél.

– Milyen segítségnyújtási lehetőségek kínálkoznak a projekt keretében, igénylik-e a cégek az effajta támogatást?

– Igen, abszolút várják, hogy ne csak felmérjük őket, hanem fogjuk is meg a kezüket és segítsünk akár az exportpiacokban, akár a szellemieszköz-menedzsmentben. Sajnos az első projektben nem volt lehetőség a mentorálásra, a következő projektre már egy komolyabb támogatást tervezünk azok számára, akik ezt igénylik.

A piacra lépés, az adminisztrációs kihívások lehetnek az innováció gátjai

– A vállalkozásoknál jelentős különbséget látok azoknál, akik tudatosan foglalkoznak az innovációval, értik, tudják, hogyan kell azt jól menedzselni, és azok között, akik nem tudatosan végzik ezt a tevékenységet. Utóbbiaknál például gyakori, hogy egy innovációhoz köthető EU-s, vagy egyéb pályázat kapcsán kezdtek innoválni, de nem túl strukturáltan, sokkal inkább ad hoc jelleggel, tapasztalati úton menedzselik a projekteket. Tehát a tudatosság tekintetében látok jelentős különbséget – foglalja össze az első felmérésben szerzett tapasztalatait Béda Károly, a MAVASZK Kft. innovációs szakértője.

– A vállalkozások egyértelműen meg tudják fogalmazni, hogy innovációval foglalkoznak?

A projekt kezdetén kifejezetten olyan vállalatokat kerestünk, amelyek tudatosan foglalkoznak innovációval – legyen szó termék- vagy folyamatfejlesztésről. Tapasztalataink alapján a teljes vállalati körnek mindössze körülbelül 5%-a működik ilyen tudatossággal. A magyar kkv-k 95%-ára ezzel szemben az jellemző, hogy az innovációt nem szervezetten, nem strukturált módon kezelik. Összességében megállapítható, hogy széles körben hiányzik annak ismerete, hogyan kellene ezt a tevékenységet hatékonyan menedzselni.

– Milyen akadályokkal találják szembe magukat a cégek az innovációval kapcsolatban?

– A tapasztalataim alapján a legnagyobb kihívást számukra a piacra lépés jelenti. Sok vállalkozás eljut odáig, hogy kifejleszt egy ígéretes terméket vagy megoldást, azonban nehézséget okoz számukra az, hogy ehhez valós piacot találjanak, illetve hogy tudják, hogyan és kinek értékesítsék azt. Ez bizonyos esetekben már az elején komoly piaci volumeneket igényelhet, ami jelentős pénzügyi terheket, gyártási kapacitásigényt és menedzsment oldalról rendkívül összetett feladatokat hoz magával. Ezek a tényezők könnyen működési problémákhoz vezethetnek.

A másik gyakran tapasztalt nehézség az adminisztráció és a jogszabályi megfelelés területe. Sok cég bizonytalan abban, hogyan kell oltalmat kérni, milyen jogszabályi követelményeknek kell megfelelni az adott termék esetében, illetve milyen hivatalos folyamatokon kell végigmenni. A bürokratikus eljárásokban rendkívül nehezen igazodnak el, így számukra komoly kihívás annak eldöntése, hogy „hogyan kellene jól csinálni”.

– És hogy látja, mennyire maradnak magukra a vállalkozások ezekkel a problémákkal, kihívásokkal?

– Aki tudatosan végzi az innovációs tevékenységet, túl van néhány folyamaton, az tudja, hogy akár segítséget is kérhet mondjuk a kamarától. Aki tapasztalat híján van, nehezebben tudja megtalálni az utakat, hogy kivel kellene kooperálnia.

– Találkozott-e jó megoldással, ami példa lehet mások számára?

– A legkomolyabb rendszert a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.-nél láttam, ahol kutatás-fejlesztési igazgató is dolgozik, és rendelkeznek egy kutatás-fejlesztési tervvel. Náluk fő tevékenység az innováció, ők ezt tudatosan csinálják, így jó pár tíz évre visszamenőlegesen megvan hozzá a cégkultúrájuk. Az általam megismert többi cégben „átlagosan” menedzselték az innovációt, volt egyfajta tudatosság bennük, hogy hogyan csinálják. A többi szakértőtől kapott visszajelzések szerint – mivel a mi cégünk koordinálja a projektben részt vevő szakértőket – a vállalkozásoknál problémát jelent az adminisztráció és a bürokrácia, ezt szinte mindenki megfogalmazta. Gócpont az egyetemekkel való együttműködés is, mert sok esetben az innovációt, főleg a pályázatok miatt, egyetemekkel közösen kell végrehajtani, és a profit alapú világ, illetve a kutatás-fejlesztési intézmények között jelentős különbségek vannak, amiket nem mindig egyszerű menedzselni.

– Az ön tapasztalatai alapján mivel lehetne fokozni az innovációs kedvet a vállalkozások körében?

– Véleményem szerint ez főleg edukációs kérdés. Az edukáció alatt a tőkeellátottságot és olyan sarokköveket értek, amelyeket jól kell csinálni ahhoz, hogy az innováció eredményes legyen. Például oktatás tárgya lehet, hogy miként lehet az innovációhoz szükséges tőkéhez jutni, hogy hogyan érdemes jól menedzselni az innovációs folyamatot, mert sokszor ezzel sincsenek tisztában a cégek, mint ahogy azzal sem, hogy miként kell végigvinni a védjegyoltalom megszerzésének folyamatát. A kisebb vállalkozások nem is gondolkodnak termékinnovációban, hogy saját terméket vihetnének piacra. A magyar cégek jelentős része abban gondolkodik, hogy majd egy nagy gyárnak beszállít, azaz bérgyártást végez. Ebben pedig minimális mozgástér van, és főleg folyamatinnovációs témában.

Az innovációt gazdálkodási kritikus paraméterré kellett nyilvánítani

A gyógyszergyártással, gyógyszeripari kutatással, fejlesztéssel foglalkozó pécsváradi Pannonpharma Kft.-nél a pilot projekt keretében megtörtént az innovációs felmérés, ennek tapasztalatairól kérdeztük Pallos József Péter ügyvezetőt.

– Talán a legfontosabb meglátásunk a felméréssel kapcsolatban, hogy maga az innovációs folyamat kitágítandó, kibővítendő cégkapcsolati szintre. Mi magunk kevesek vagyunk, nyitni kell, illetve nyitottnak kell lenni azok felé a partnerek felé, akik ezekben a folyamatokban hatékonyan tudnak segíteni bennünket.

– Milyen részt képvisel a cég működésében az innováció?

– Maga a termékcsoport, amellyel dolgozunk, hatóságilag kötelezett az innovációra. A gyógyszereknél nincs úgy, hogy egyszer valamit kitalálunk, megcsináljuk hozzá a klinikai vizsgálatokat, és akkor évtizedeken keresztül gyártjuk, hanem folyamatosan ellenőrizni kell, ha szükséges, be kell avatkozni. Számtalan ilyen kötelező folyamata van a gyógyszergyártásnak és a forgalomba hozatalnak, ami kötelezettség formájában folyamatos innovációs tevékenységet jelent számunkra. Például minden gyógyszert 5 évenként teljesen meg kell újítani.

– Kapnak-e, kérnek-e valakitől segítséget az innovációs tevékenységet érintően?

– A korszerű termék korszerű tudáson alapul, a korszerű tudás helye pedig az akadémia, ami alatt a tudást oktató, hordozó, fejlesztő cégeket értjük: az egyetemeket, iskolákat, klinikákat stb. A velük való együttműködés e tekintetben alapvetően fontos.

– Rávilágított-e a felmérés valamire az önök tevékenységét illetően, amin érdemes lenne változtatni?

– Igen, arra, hogy az innovációt gazdálkodási kritikus paraméterré kellett nyilvánítani a mindennapi tevékenységben. Ez azt jelenti, hogy minden olyan esemény, ami a gyártással vagy a gyártott termékkel, tehát a folyamatokkal kapcsolatban megváltoztatandó, annak elsődleges szerepet, elsődleges pontosságot kell tulajdonítani.

– Mi a véleménye ennek az innovációs felmérésnek a hasznosságáról?

– Azok a partnerek, akikkel együtt végeztük az értékelést, megértették a másik gondolkodásmódját, azt az elkötelezettséget vagy irányultságot, hogy ki hogyan, melyik területeken tudja beépíteni a tevékenységébe a mások által nyújtott szolgáltatásokat. A kamarában sok ezren vagyunk, nem mindenki ismeri, hogy milyen mértékben tud szolgáltatással hozzájárulni mások tevékenységéhez. Ez a felmérés által láthatóvá vált, illetve módot adott a lehetőségek számbavételére. Emellett információt és ötletet is tud adni, hogy mások milyen szerkezetben, milyen folyamatokban valósítják meg az innovációt, ami jól alkalmazható lehet a cégek üzleti, szakmai környezetében. A felmérés eredménye felveti a jövőkép szükségességét. Tehát mindenkinek tudnia kell, hogy hol tart, és hogy a lehetőségei hová, milyen irányba mutatnak, hová juthat el bizonyos fejlesztési folyamat elvégzésével, szervezeti átalakítással, a folyamatok kialakításával. A legfontosabb az, hogy tudjuk, hol vagyunk és hogy hová tudunk eljutni, mert akkor ehhez találhatunk majd megfelelő együttműködő partnereket.

K.T.