A bólyi Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.-nél nagy hangsúlyt helyeznek a szakember-utánpótlásra. Vallják, már az általános iskolában el kell kezdeni a szakmák megismertetését nemcsak a gyerekekkel, de a szülőkkel is. Erre jó alkalmat teremtenek az orientációs napok is.

A Terrán története az 1920-as években kezdődött a mai Szlovákiában. Mészáros Kálmán az alapító kézzel, manufakturális keretek között kezdett el betoncserepet gyártani. Ebből nőtte ki magát a mára több generáción átívelő, európai szinten is elismert családi vállalkozás. Cserépgyártó üzemei Bólyban, Pécsen, Kunszentmiklóson, s már a határon túl is, a szlovákiai Farkasdon és a romániai Aranyosgyéresen is a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák. Tevékenységüket a folyamatos innováció, a magas minőség jellemzi. Munkatársaik jelentős része hosszú munkaviszonnyal rendelkezik, azonban a speciális feladatok miatt hirdetés útján is keresnek új szakembereket. A bővülések emberi erőforrás szükségletének kielégítését, valamint a nyugdíjba vonulók pótolását, a tanulóképzés is segíti.

Az évtizedek alatt felhalmozott tudást, a kitartást, a folyamatos fejlődés iránti vágyat nemcsak a családon, hanem a jövő szakembereinek képzésében is továbbadják. Több intézménnyel is kapcsolatban állnak. A középszintű duális képzés keretében Bólyban gépgyártás-technológiai technikusok, valamint logisztikai technikusok szakirányú oktatása folyik. A tanulók a szakképző intézmény ajánlására kerülnek hozzájuk, de olyan is előfordul, hogy az egyik kollégájuk fordul hozzájuk azzal a kéréssel, szeretné, ha a gyereke náluk tölthetné a gyakorlati idejét. Ezen felül középiskolás diákok nyári gyakorlatra is érkeznek hozzájuk, akár Pécsen is. A napelemes cserepeket gyártó részlegükben a felsőoktatási duális képzés keretében fogadják a hallgatókat.

– A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karáról elsősorban a gépész és a villamos szakirányt választókat tudjuk fogadni. A hallgatók a kézi megmunkálástól egészen a legújabb eljárásokig minden munkafázissal megismerkedhetnek. Számunkra ez nem csak az utánpótlás nevelése, hanem felelősségvállalás is a társadalom felé, a jövőbe való befektetés, ezért kapcsolódtunk be ebbe a képzési formába is – kezdi beszélgetésünket Schoblocher Péter, a cég foglalkoztatásért felelős munkatársa.

A képzésben való részvételt, mint lehetőséget a Pollack Expon hirdetik meg. A jelentkezők pályázatot nyújtanak be, majd egy elbeszélgetésen vesznek részt, ahol arra kíváncsiak, hogyan képzelik el a jövőjüket.

– Már az első félévben kiderül, kik azok, akik valóban meg akarják tanulni a szakmát, s kik azok, akik másképp gondolkodnak a közös munkáról – emeli ki. – S, hogy miért tartják a hallgatók vonzónak a céget, vagy esetleg min lenne szükséges javítani az eredményesebb tanuláshoz, ezt a kérdést minden évben felteszik nekik.

Az egyik, náluk gyakorlati idejét töltő villamosmérnöknek készülő hallgató számára, nemcsak az volt vonzó, hogy a betoncserép-gyártásban meghatározó szerepet tölt be a cég, hanem az is, hogy számos innovatív eljárást alkalmaznak a megújuló energiához kapcsolódóan, válaszokat adnak a jövő energetikai kihívásaira, s mindezt a gyakorlatban lehet elsajátítani, megismerni.

Az idén gépészmérnökként diplomázó hallgató, pedig azt emelte ki, hogy már a tanulmányai megkezdésekor kereste a lehetőséget arra, miként tudna a duális képzésben részt venni. Megkereste a cég, vele egy faluban élő gépészmérnökeit, s tőlük kért információkat a bekerülés módjáról, s amint lehetett benyújtotta a pályázatát. Az évek alatt minden munkaterületet végigjárt. A műszaki raktárban a karbantartáshoz szükséges anyagokat készítette elő, a modellező programban egyszerűbb alkatrészeket készített, amelyeket később a szerelőkkel együtt cserélt, illetve épített be. Arra különösen büszke, hogy a bólyi telephely szálanyag tárolójának megvalósítását az elejétől a végéig ő felügyelte. A tervezéstől, az anyagbeszerzésen, a méretre szabáson, a hegesztésen át a festésig mindenben szabad kezet kapott. A hegesztési technikákról és a különböző eljárásokról az egyetemen tanultakat a gyakorlatban tudta alkalmazni.

A felsőfokú duális képzésben részt vevő mérnökinformatikus a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a gyakorlatban kapott képet arról, mit is takar az informatikus tevékenysége egy cégnél, mennyi háttérmunka szükséges ahhoz, hogy az IT működjön, alkalmazni tudják. A Zebra vonalkód-olvasóinak konfigurálásában aktívan részt vett, minden egyes mozzanatánál jelen volt, ő végezte a beállításokat és a teszteléseket is.

A szakképzés mellett a dolgozók továbbtanulását is támogatja a cég, erre egy támogatási rendszert hoztak létre. A segítségével már többen is felsőfokú végzettséget szereztek Veszprémben, Dunaújvárosban, Budapesten.

– Több módon – anyagilag, szakmailag és munkaidő kedvezménnyel – is támogatjuk azokat, akik tovább szeretnének tanulni, többen így szerezték meg az építész, az anyagmérnök, közgazdász és műszaki menedzseri diplomájukat. Ez a közösségre is jó hatással van, és egyfajta szemlélet formálás is. A többiek ezt látva, kedvet kapnak arra, hogy képezzék magukat, fejlődjenek. Ez az alapja a szervezetünk növekedésének is. Van olyan kollégánk, aki 40 évesen 20 évi terrános munkajogviszony után úgy döntött, továbbtanul és diplomát szerez. Mindezek mellett a kihívásokhoz alkalmazkodva a mesterséges intelligenciát is szeretnénk alkalmazni. Többek között az adatelemzésben, a munkatársak kiválasztásában, a speciális hirdetések megszerkesztésében. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, ahol érdemes, feladatra szabott AI megoldást bevezetni, minőséget garantáló emberi jóváhagyások, fékek beépítésével, amelyek garanciát jelentenek arra, hogy az AI modell helytelen előrejelzéssel ne okozzon kárt – zárja beszélgetésünket.

SZ.K.