A 2025-ös év nem hozott látványos sikereket a baranyai vállalkozások életében, sokan a talpon maradásért küzdöttek. A kedvezőtlen gazdasági körülmények azonban új megoldások keresésére, a gondolkodás megváltoztatására, kapcsolódásokra is serkentik a cégeket – ebben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partner. Év eleji összeállításunkban arra kértük a kamara vezetését, elnökét, főtitkárát, a bizottságok és a tagozatok elnökeit, hogy osszák meg 2026-os terveiket.
Az eddigieknél sokkal nagyobb erővel kell folytatnunk a munkát
2026. történelmi vízválasztó év lesz. A globális világ hatalmasai, gazdasági és politikai erőközpontjai a világuralomért folytatott versenyben a világháború szélére navigálták Európát és a világot. A kis országokat ebben a küzdelmükben csak erőforrásterepnek, feláldozható eszközöknek tekintik, és úgy is kezelik.
A világ, Európa és hazánk sohasem volt ennyire megosztott ebben az évszázadban, mint most. Ez a megosztottság teljes kiszolgáltatottságot eredményez minden hatalmi központ irányába. Nehéz a fejlesztésekről értekezni, a fejlődést szolgálni egy meghasonlott, megosztott és a veszélyt már naponta érzékelő európai társadalmi, gazdasági közegben.
Pedig feladat van bőven, régiónk lemaradása erősödik, miközben az erőforrásallokáció egyre inkább a hadigazdaság felé irányul. Az európai hadiipari részvények 20% feletti tartós növekedési üteme, a fegyverrendszerekre költött tíz- és tízezer milliárdok elvonnak minden uniós és hazai forrást a kohéziótól. Egy-egy most nyilvánosságra kerülő fegyvermegrendelés értéke meghaladja az éves magyar GDP értékét. És sok száz ilyen fegyverrendszer kap nap mint nap megrendelést. Logikusan arra számítok, hogy leáll az uniós és hazai kohéziót támogató folyamat, mielőtt elérte volna régiónkat. Utolsónak maradtunk a hazai régiók intenzifikálásában, és úgy tűnik, lejárt a határidő előttünk…
Persze hiába a tisztánlátás, az ember sohasem adhatja fel. Jómagam képzettségi irányom szerint már egy évtizede figyelem ezeket a folyamatokat, sajnos sokkal gyorsabbak, mint ahogy gondoltam. Eddig sem adtam fel, nincs okom arra, hogy most megtegyem. De racionálisan át kell gondolni a helyi fejlesztési célrendszert, értékelni kell azok súlyát, lehetőségeit az új európai helyzetben, a források központosítása miatt térségi lobbit kell szerveznünk, hogy a maradék forrásokat meg tudjuk szerezni egy európai hadigazdaságban.
Próbálunk minden nap függetlenedni a fejünk felett zajló egyre veszélyesebb folyamatoktól, egyfajta lelki önvédelmi módszerként. De a jó válaszok megtalálásához nem tehetjük ezt sem családtagként, sem vállalkozóként, sem európai polgárként. Új utakat, lehetőségeket felkutatva sokkal nagyobb erővel kell folytatnunk a munkát mindannyiunknak hazánk, városunk, vállalkozásaink és családunk érdekében.
Tudom, hogy ezek „nagy szavak”. Esélyünk viszont csak akkor lesz, ha ezeket nagy tettek is követik mindnyájunk részéről.
Együttműködés, összefogás, az alternatív hajtóerők keresése
A térség és a vármegye fejlődését minden eszközzel támogatja a kamarai üzleti közösség. Egymásra utaltságunk a közös projektekben, az önkéntes kamarai tagvállalkozások és testületi tagjaink tapasztalatainak megosztásában és a stratégiai ügyek mentén történő együttműködésben a mindennapok része.
Unikális a térségi együttműködés, a multinacionális és a családi vállalkozások ügyek mentén összefognak, segítik egymás előre jutását. Ezt a rendkívül konstruktív attitűdöt dinamizálva szolgáljuk a vármegyét és a térséget, erre az alapra fejlesztjük a kamarai szolgáltatási rendszert és működtetjük a jól bevált évtizedes aktivitásainkat.
A gazdaságfejlesztési tevékenységünk során folyamatosan keressük azokat az alternatív hajtóerőket, amelyek egyrészt választ adnak a folyamatosan megjelenő új kihívásokra, másrészt valódi segítséget jelentenek a vállalkozások számára. Klasztereinkben (gépipar, gasztronómia, építőipar) a helyi vállalatok egymással történő versengése helyett a kooperativitás és az együttműködés dominál. A közös tudás és a programok az adott ágazat fejlődését szolgálják, legyen ez akár Ágazati Képzőközpont vagy a 100. benchmarking ülés.
A vállalkozói megkeresések és igények rengeteg muníciót (és feladatot) is adnak a jogszabályi és ágazatirányítási szabályok véleményezésére és új javaslatok megfogalmazására. Ennek a munkának a gyümölcse a bürokrácia csökkentése, a sokszor értelmetlen szabályok megváltoztatása. Számos országos ügyet Pécsről kezdeményeztünk, javaslataink beépültek az új szabályozási környezetbe. Persze itt még sok tennivalónk van!
A pécsi kamara gesztora két országos ügynek is; innen koordináljuk és irányítjuk a rendszert. A 2024-ben elindított Innovációs programban tavaly 100, idén már 200 vállalat (országosan) innovációs képességeinek és lehetőségeinek szakértői felmérésére kerül sor. Ennek eredményeként 300 vállalat tudásának mély ismerete áll a kamarai rendszer rendelkezésére további országos mentor- és fejlesztési programok ráépítésével és elindításával. A felmérések eredménye számos szakpolitikai intézkedés és innovációs forrásokhoz kapcsolódó új pályázat, valamint pályázatikiírás-módosítás.
Fontosnak tartjuk a TOP100 vállalatok folyamatos mérését, hiszen a zászlóshajók eredményei az adott térség komplex gazdaságtársadalmi folyamataira is hatással vannak. A Corvinus egyetemmel és idén már a PTE-vel is szövetkezve nemcsak a TOP100 cégek országos elemzését, de új komplex mutatók fejlesztését is végezzük. E mutatók egyrészt a vállalati eredményességet vizsgálják komplexebben, másrészt a vállalkozásbarát önkormányzat és térség elemzését is megalapozzák.
A kamara a gazdaság önkormányzata. A területi kamarák autonóm önkormányzatok, a szubszidiaritás és az önállóság elvei mentén működnek. A gazdasági önkormányzat testületei (elnökség, küldöttgyűlés, bizottságok) és az önkéntes tagvállalatok évente több tízezer óra társadalmi munkával, a tagok önkéntes befizetéseikkel szolgálják a vármegye minden vállalkozását. Elkötelezettségük és folyamatos hitük a térség gazdasági talpon maradásának alapját jelentik. Az a multiplikátor hatás, ami a fentiekből következik, túlnyúlik a gazdasági életen: érinti a térségi nagy entitásokat, formálja a gazdasági környezetünket. Munkájukat, munkátokat az idei évre, 2026-ra nagyon köszönjük!
A fejlődés kulcsa a gondolkodás megváltoztatása
A közelmúltban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Baranyában, Pécsváradon járt, ahol kamaránk is képviseltette magát. A miniszter úr elmondta, hogy a magyar kkv-k többsége ma is ott tart, hogy az általa megszerzett jövedelmet a saját élete jobbá tételére, a gyerekei taníttatására fordítja. Nincs jövőképe, és arra sem törekszik, hogy a szervezete képzésére vagy a vállalat fejlesztésére akkumuláljon pénzt. Említhetnénk a nagy elődöket, például Jánosi Engel Adolfot, aki 67 évesen alapított bányát a köz javára is, vagy érdemes elgondolkodni azon, hogy mi vezérelhette a kesztyűgyáros Hamerli családot, hogy megépítse a Palatinust, ugyanígy a Zsolnay családot, amely a vasút Budapest irányába való építésében volt érdekelt. Ezek az elődök nem beszállítók voltak, hanem önálló alkotók. Sajnos a mai vállalkozók többsége nem tudja elhagyni a beszállítói bénultságot, ami a kreatív energiák visszaszorítását is tükrözi. Évek óta ezt tapasztaljuk, ezért is szeretnénk egy olyan eseménysorozatot meghirdetni erre az évre, amikor a régióban működő nagyobb vállalatok képviselői megosztják a mindennapi működésre vonatkozó tapasztalataikat, ez pedig inspirációként szolgálhat a kis- és középvállalkozások számára.
Szeretnénk, ha ez ösztönözné a fejlődést, ha a mindennapi mókuskereket hajtó vállalkozók ráébrednének: szükség van a gondolkodásbeli változásra. A fiatalabb generációk helyzetbe kerülése, a kitágult horizont új vállalkozói attitűdöt kellene hogy szüljön, ami már érződik más gazdaságokban: a szlovákok, a szlovének, a csehek, a lengyelek, a litvánok, mindenki, aki utánunk jött, megelőzött bennünket. Jó lenne meglátni és átvenni azt a fajta gondolkodást, ami sikerre vitte őket. Az új befogadására azonban szükség van a komfortzóna elhagyására, más munkakultúra elsajátítására. Pécs-Baranya gazdasági kitörésének egyik pillére a tudásalapú gazdaság létrehozása és a turizmus lehet. A baranyai kkv-knak erre kellene koncentrálniuk. Bízom benne, hogy új utak, jó gyakorlatok megmutatásával a KKV Bizottság a jelenleginél egy öntudatosabb, magabiztosabb jövőképet tud adni idén a megye kis- és középvállalkozásainak.
Országos szinten segítjük a vállalkozások innovációs tevékenységét
A tavalyi évben megválasztott új országos kamarai vezetés gyökeresen alakította át az addigi struktúrát, és a pécsi kamara egyre nagyobb szerepet kap az új rendszerben. Már nemcsak a Vállalkozói Innovációs Tanács társelnökét adjuk, hanem az Innovációs Szakmai Bizottság elnökét is, ami új szintre emeli a pécsi ügyek képviseletét, a pécsi vállalkozások hangját. Túl vagyunk egy nagyon sikeres országos Innovációs Roadshow-n is, a Kulturális és Innovációs Minisztériummal közös szervezésben, ahol a pécsi kamara a kezdetektől benne volt a szervezésben. A szintén országossá fejlődött Innovációs Projekt is pécsi vezetéssel és számos pécsi szakértő részvételével zajlik. 2026-ban ezt tovább szeretnénk vinni, és olyan projekteket megvalósítani, melyek országos szinten segítik a vállalkozások innovációs tevékenységét.
Márciusban már nagyszabású InnoSummit rendezvénnyel készülünk az AISummit mintájára, neves előadókkal és értékes szakmai programokkal.
Oroszlánrészt vállalt a kamara a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíjának széles körű megismertetésében, és számos céget ajánlottunk a díjra. Emellett több tízmillió forint értékű csomagot is összeállított az MKIK az általunk alapított KVV Innovációs Díj nyertesének. Sajnos az említett országos projektek szervezése 2025-ben elvitte a hangsúlyt a helyi ügyekről, ezt szeretnénk idén visszabillenteni egyensúlyi helyzetbe. Elkészítünk a bizottsággal egy olyan munkatervet, mely a helyi cégekre fókuszál, de illeszkedik az országos bizottság munkájához, a még jobb érdekérvényesítés és erőforrásfókuszálás érdekében. Erre jó példa, hogy az ICT Bizottsággal közösen már az év elején elindítjuk az AI klubot, ahol havonta találkozva oszthatják meg egymással a cégek a technológia terén szerzett tapasztalataikat, mutathatják be a jó gyakorlatokat. Fontos, hogy valódi cégek valódi problémáinak valódi megoldásai kerüljenek a reflektorfénybe.
Térségünk kiváló adottságokkal rendelkezik, érdemes erre építeni
Az elmúlt esztendőt abból a szempontból átlagosnak mondhatjuk, hogy a korábbi éveknek megfelelően a kihívásokkal teli makrogazdasági és világpolitikai körülmények ellenére ugyanúgy tettünk erőfeszítéseket Baranya és Pécs gazdaságáért. Jöttek a jó hírek, a biztató előjelek, de az elrugaszkodás még váratott magára. Jól haladtak a bicsérdi ipari park előkészületei, több komoly beruházás lehetőségének a híre is felröppent, mintha újra megjelentek volna a nagyobb madarak Pogányban, szépen épült a mohácsi híd, elkészült az M6-os határig vezető szakasza, csupa olyan dolog, ami már régóta szükségeltetik ahhoz, hogy meginduljon a helyi gazdaság, és amik már hosszú ideje környékünk fejlesztési stratégiájának fontos elemei voltak.
A Fejlesztéspolitikai Bizottság munkája is ezen témák köré szerveződött, ennek kiemelkedő állomása volt az összevont ülés Pécsváradon, ahol egyrészt megtekinthettük a Kresz&Fiedler Kft. magas színvonalú gyártási folyamatait, illetve dr. Palkovics László kormánybiztos által betekintést nyerhettünk Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiájába, amelyik biztosan hatással van és lesz tagvállalataink életére.
Továbbra is azt gondolom, hogy térségünk kiváló adottságokkal, emberanyaggal, nyelvtudással rendelkezik, nem véletlenül választotta számos cég Pécset shared service centerének helyszínéül. Továbbra is nagy lehetőségeket látok a Pécsi Tudományegyetem know how-jának a versenypiacon való fialtatásában, és abban, hogy már csak valóban Dél-Dunántúl van vissza a régiók felzárkóztatásából. Rajtunk biztosan nem fog múlni.
Célom változatlanul az, hogy egyrészt teremtsünk fórumot gazdasági közösségünk tagjainak ahhoz, hogy tapasztalatot cseréljenek adott témakörökben (ahogy tavaly például duális képzés, munkavédelem, fenntarthatóság témakörökben), illetve egy idetelepülő nagy cégnek tudjunk közösen olyan lehetőségeket mutatni (például beszállítók, helyi szolgáltatások, munkaerő, helyszínek tekintetében), amelyek meg tudják erősíteni letelepedési szándékát.
A fentiek fényében reméljük, hogy a 2026-os év másképp lesz átlagos: jobb, mint az előző és rosszabb, mint a következő!
Szenzitivitásra, rugalmasságra, kreativitásra és kitartásra lesz szükségük
Látványos és érdemleges fejlődésről sajnos nem beszélhetünk az elmúlt évünket illetően a baranyai iparfejlesztés tekintetében. A vállalkozások többsége hasonló kihívásokkal küzd, mint tavaly év elején: a gazdasági válság hatása most is velünk van, tagvállalataink a termelés csökkenéséről, az autóipar, a gépipar nehézségeiről számolnak be. Emiatt ugyanúgy feszültségekkel teli 2026-ra számítunk, mint ahogy egy évvel az év kezdetekor. Bár a 2025-ös gazdasági év végül jól zárult, az évindítás mindig sok bizonytalansággal és izgalommal jár. A cégek többségének idén is várhatóan a tavalyihoz hasonló akadályokkal: a gazdaságban jelen lévő negatív spirállal, a pénzhiánnyal, az adóterhekkel kell számolnia, ehhez mérhetetlen szenzitivitásra, rugalmasságra, kreativitásra és kitartásra lesz szükségük. A tavaly meghirdetett Demján-tőkeprogram nem hozott átütő sikert a dél-dunántúli vállalkozások életében, csupán néhány cég előrelépését segítette, bár kétségkívül ezekre az apró segítségekre is szükség van.
Az Iparfejlesztési Bizottság célja idén továbbra is a vállalkozások közötti együttműködések előmozdítása és a kapcsolatok elmélyítése, az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése lesz, amelyhez a pécs-baranyai vállalkozói közösséget összefogó kamara által kínált minden lehetőséget kihasználunk majd. Munkánkban fókuszt kap a digitalizáció, a fenntartható működés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Így a régió vállalkozásainak fejlesztése érdekében számos szervezettel, például az Enterprise Europe Network helyi irodájával is együttműködünk.
A siker titka a jól átgondolt kínálat, és annak eljuttatása régiónként a célközönséghez
Az Idegenforgalmi ágazat 2025-ben jól teljesített, amennyiben az országos összesítést nézzük, mind a vendégéjszaka, illetve mind az árbevétel tekintetében. Amennyiben régiókra, kistérségekre bontva vizsgáljuk, akkor már nem teljesen egyértelműek az eredmények.
A 2026-os évben is nagy szükség lenne a fejlődéshez a szakmai koordinációkra – lásd adott város vagy kistérség –, mely „házra szabottan” nagyban segítené a specifikus hívószavakat. Véleményem szerint ez a fejlődés „kulcsszava”, ami biztosíthatja az előrehaladást. Jó példa erre a pécsi szállodák, ill. éttermek közötti együttműködés, ahol akár személyesen is egyeztetnek árakról, kínálatról, időszakos stratégiákról. Itt szeretném ráirányítani a figyelmet egy sokat rontó/romboló jelenségre: szakmai fórumokon kiemelten felhívjuk az „érintettek” figyelmét arra, hogy az árak aránytalan csökkentésével komoly torzulások jelennek meg a szektorban, ami tovább veszélyezteti a költségnövekedésből adódó eredményszámokat, ami pedig a fejlesztések alapja! Az említett specifikus hívószavak, a hozzájuk tartozó jó ár-értékaránnyal, és az adott célcsoportok megtalálásával elkerülhetjük az árakkal való „érvelést”. Én ezt a saját példámon tapasztalom, évek óta, ami ugyan sok munkát igényel, de így nem okozunk kárt a többieknek, és nekünk is lesz eredményünk.
A megye és a régió vezetőinek is „van szerepük” az ágazat fejlődésében, mert ők tudják/tudnák felhívni a figyelmet egy térség komplex kínálatára, nem beszélve pl. egy repülőtér működtetéséről, ami jelentős figyelmet és vendéget hoz a jól átgondolt eseményekhez, ill. időszakokban. A külföldi vendégekhez mindenképpen erre lenne szükség, lásd Budapest példáját, ahol jó a kínálat/ár-értékarány, nem beszélve a turisták biztonságérzetéről.
Bármely ország idegenforgalmát vizsgálom, a siker titka a jól átgondolt kínálat, és annak eljuttatása régiónként a célközönséghez. Amennyiben a 2026-os, illetve a következő évek feladatát jelöljük ki, akkor az említett szakmaiságot előtérbe kell helyeznünk.
2026. a transzparencia és az együttműködés éve lesz
Az idei év a HR Bizottság számára különösen izgalmas, hiszen 2026. a bértranszparencia-irányelv éve. Ez nem csupán jogszabályi megfelelést jelent, hanem kulturális változást is: a vállalatoknak átláthatóbb, igazságosabb rendszereket kell kialakítaniuk. Nagyvállalati HR-szakemberként fontosnak tartom, hogy ne csak a multinacionális cégek készüljenek fel jól, hanem a helyi kkv-k is megkapják a szükséges információt és szakmai támogatást. A bizottságunk ebben fontos szerepet vállal.
Emellett tavaly sikerült több alkalommal összehozni a térség nagyvállalati HR-szakembereit, helyi kkv-k és szakmai egyesületek képviselőivel. Ezek a bemutatkozások jó alapot teremtettek, de 2026-ban szeretnénk ezeket a kapcsolatokat valódi, gyakorlati együttműködéssé formálni. Legyen szó közös képzésekről, tudásmegosztásról vagy akár szerződéses partnerségekről, célunk, hogy a HR ne csak adminisztráció legyen, hanem stratégiai erőforrás a térség gazdasági fejlődésében.
Emellett kiemelt célunk a nagyvállalati HR-es kapcsolatok magas szinten tartása. Az információáramlás, a jó gyakorlatok megosztása és a közös projektek nemcsak a cégek versenyképességét növelik, hanem ahhoz is hozzájárulnak, hogy a térség vonzó maradjon a tehetségek számára. Szeretnének elérni, hogy a vállalatok egyrészt idevonzzák, másrészt minél nagyobb arányban itt is tartsák a munkaerőt.
2026. tehát a transzparencia és az együttműködés éve lesz. Ha ezekben előrelépünk, nemcsak a HR-szakma, hanem a teljes gazdasági ökoszisztéma erősödik.
IT-kataszter, AI klub, NIS2-megfelelőség
2026-ot a tízfős bizottsági csapatommal tudatos tervezéssel indítjuk. Ennek alapja az előző év tapasztalatainak értékelése, az év közben felmerült ötletek rendszerezése, valamint a ciklus elején meghatározott, három pillérre épülő stratégiánk mentén történő újratervezés. Ezek a pillérek: a régió kkv-inak informatikai fejlesztése és digitális tudásuk erősítése, az IT munkaerőpiac megerősítése, valamint az IT szakmai közösség építése Baranya vármegyében.
A 2025-ös évben két kiemelt projektünk volt. A TanIT díj keretében – az IVETÁR Egyesülettel együttműködésben – a digitális kultúra oktatásában kiemelkedő pedagógusokat díjaztuk. A kezdeményezés számunkra azért is kiemelten fontos, mert a minőségi szakember-utánpótlás egyik alappillérét az elhivatott, korszerű szemléletű oktatók jelentik. A program az előző évekhez képest több pályázót ért el, és bővített kategóriarendszerrel valósult meg. Az Okos megoldások konferencia szintén meghatározó elemévé vált a munkánknak: a baranyai kkv-k számára szervezett rendezvény célja, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassa be, miként tehetik hatékonyabbá és versenyképesebbé a működésüket a legújabb informatikai megoldások segítségével. A rendezvény látogatottsága az első alkalomhoz képest megduplázódott. Emellett egy, a szektort érintő árszabályozási kérdésben sikeres lobbitevékenységet folytattunk, amelynek eredményeként a kisebb cégek végül nem kerültek a korlátozás hatálya alá.
A tavalyi eredményekre építve 2026-ban ezeknek a programoknak a továbbvitele és finomhangolása is komoly feladatot jelent. Emellett három új stratégiai jelentőségű kezdeményezést tervezünk elindítani. Létrehozzuk a megyei IT-katasztert, amely átfogó képet ad Baranya vármegye ICT-kapacitásairól, segítve a cégek közötti együttműködést és a kompetenciák láthatóvá tételét. Az Innovációs Bizottsággal és a Körber Campussal közösen AI klubot indítunk, ahol a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásairól és kihívásairól szervezünk tapasztalatmegosztó alkalmakat. Kiemelten foglalkozunk továbbá a NIS2 irányelv kkv-kat érintő kérdéseivel: tájékoztató rendezvényt és további támogatást szeretnénk nyújtani az érintetteknek a kiberbiztonság megfelelőségi lehetőségeiről.
Mindezek mellett továbbra is fenntartjuk az IT-rovatot a Dél-Dunántúli Gazdaság lapban, aktívan képviseljük a szektor érdekeit lobbitevékenységgel – szükség esetén országos szinten is –, valamint erősítjük a szakmai közösséget az IVETÁR Egyesülettel kialakított partnerségre építve.
Személyes célom bizottsági elnökként és kamarai alelnökként, hogy az MKIK IT szakterületén belül tovább erősítsük kamaránk kapcsolatait, jelenlétét, és elérjük: a digitalizáció kapcsán aktív szereplőként jelenjünk meg.
A versenyképesség erősítése a szakmai tudás, a minőségi igény emelésével
Az új évben továbbra is prioritást kapnak az eddigi évek célkitűzései, természetesen a változó kihívásokhoz, gazdasági igényekhez és elvárásokhoz való aktualizálással. Ilyen elvárások a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásának segítése, különös tekintettel a szakképzés, az oktatás, a felnőttképzés területén.
A bizottság fontos feladata a cégek, intézmények, a kamara kapcsolatrendszerének erősítése és kibővítése. Például rendezvényekkel, cég és intézmény bemutatásával, szakmai előadásokkal, szakképzési roadshow-val stb. Fontos a pályázati lehetőségek ismertetése, benyújtásuk segítése. Erősíteni kell az információs hálózat kiépítését, bővítését a cégek, intézmények, gyártók, a kereskedők és a kamara között. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a felnőttképzést, a mesterképzést és a pályaorientációs munkánkat, amely a „tudásalapú kamara” jegyében országos szintre emelkedik.
Kiemelt cél a versenyképesség erősítése a szakmai tudás, a minőségi igény emelésével, a vállalkozások önképzésének támogatásával, megszervezésével. Terveink között szerepel a szakmai közösségek összefogásának és tanulmányi utak szervezésének erősítése, hangsúlyosabbá tétele.
Tagozati elnökök
2026. egyik legfontosabb feladata a versenyképesség megőrzése
A Pécs–Baranyai Kereskedelmi Kamara Kézműves Tagozata számára 2026. egyszerre jelent komoly kihívásokat és kézzelfogható lehetőségeket. Fontos hangsúlyozni, hogy a kézműves vállalkozások sok tekintetben ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a hazai kis- és középvállalkozások többsége. Az alapanyag- és energiaárak ingadozása, a munkaerőhiány, valamint az adminisztratív terhek növekedése általános jelenség a kkv-szektorban, amely a kisebb, erőforrásokban szűkösebb kézműves cégeket különösen érzékenyen érinti. Mindezt tovább erősíti a fogyasztói szokások változása és az egyre árérzékenyebb kereslet, amely folyamatos alkalmazkodást követel meg.
A jelenlegi időszak sok szempontból emlékeztet az 1990-es évek gazdasági átalakulására: a körülöttünk megváltozó gazdasági és politikai környezet alapvetően formálja a vállalkozások működési feltételeit. Ezt a hatást tovább erősíti az a technológiai forradalom, amely már elkezdődött, sőt számos területen már benne is élünk. A digitalizáció nem csupán új lehetőségeket kínál, hanem elkerülhetetlen alkalmazkodási kényszert is jelent.
2026. egyik legfontosabb feladata a versenyképesség megőrzése, amelyben egyre meghatározóbb szerepet kap a digitalizáció. Sok kézműves vállalkozás számára továbbra is kihívást jelent az online jelenlét, az elektronikus ügyintézés, valamint az egyszerű, mindennapi működést segítő vállalatirányítási vagy számlázási megoldások használata. A tagozat célja, hogy gyakorlatorientált tájékoztatással és bemutatókkal segítse a digitális eszközök megismerését és alkalmazását.
Kiemelt terület a pályázati lehetőségek jobb kihasználása is. A kézműves vállalkozások gyakran információhiány vagy adminisztratív nehézségek miatt maradnak ki fejlesztési forrásokból. Célunk, hogy a releváns pályázati információk időben, érthetően jussanak el a tagokhoz, különös tekintettel a technológiai fejlesztést, energiahatékonyságot és képzést támogató programokra.
A kézműves ágazat jövője szempontjából meghatározó kérdés a generációváltás. Számos vállalkozásnál válik aktuálissá az átadás-átvétel, miközben sok esetben hiányzik az utódlás és a tudatos felkészülés. A tagozat feladata, hogy támogassa a tapasztalatátadást, és kapcsolatot teremtsen az idősebb mesterek és a pályakezdő fiatalok között.
2026-ban egy aktív, szakmailag felkészült és jövőorientált kézműves tagozat kialakításán dolgozunk, amely valódi segítséget nyújt a mindennapi működéshez, és hozzájárul a térség kézműves vállalkozásainak hosszú távú fennmaradásához és fejlődéséhez.
Az idei év fontos szakmai feladata a gazdálkodási egyensúly fokozatos helyreállítása
A 2025-ös év a hazai kiskereskedelem számára továbbra is komoly alkalmazkodási kihívásokat hozott. Az infláció lassulása ellenére a fogyasztói bizalom csak fokozatosan erősödött, ami a forgalmi adatokban is tükröződött: míg az év második felében mérsékelt növekedés volt tapasztalható, összességében a volumenek elmaradtak a korábbi évek szintjétől. A vásárlók tudatosabbá váltak, előtérbe került az ár-érték arány, a tervezett vásárlás, valamint a kedvezmények és akciók szerepe.
Az év során az árrésstop rendszere további alkalmazkodást igényelt a kereskedők részéről. Az intézkedés hatása elsősorban a működési mozgástér szűkülésében és átmeneti bevételkiesésben jelentkezett, különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyek alacsony árréssel, nagy forgalom mellett működnek. A kialakult helyzet több szereplőt költséggazdálkodási és készletkezelési döntéseik újragondolására késztetett. A 2026-os év egyik fontos szakmai feladata lesz az árrésstop kivezetéséhez való felkészülés, valamint a gazdálkodási egyensúly fokozatos helyreállítása.
Jelentős változás figyelhető meg a vásárlói szokásokban is. A digitális megoldások, az online és offline csatornák összekapcsolása, valamint a gyors és kényelmes kiszolgálás iránti igény tovább erősödött. A helyi kereskedők számára mindez egyszerre jelentett kihívást és lehetőséget: azok a vállalkozások tudtak alkalmazkodni, amelyek rugalmasan reagáltak a piaci változásokra, és nyitottak voltak az új működési megoldásokra.
2026-ra óvatos optimizmussal tekintünk. A stabilizálódó gazdasági környezet, a fogyasztás élénkülése és a helyi gazdaság erősítése esélyt adhat a kereskedelem megújulására. Célunk továbbra is az, hogy a baranyai kereskedők versenyképesek, felkészültek és együttműködők legyenek a következő évben is.
2026. a szolgáltatási szektor alkalmazkodásának éve
2026 januárjában a magyar szolgáltatási szektor feszesebb pénzügyi, gyorsan digitalizálódó és egyre tudatosabb fogyasztói környezetben kezdi meg működését. A kkv-k többsége kettős szorításban dolgozik: a lakosság vásárlóereje az inflációs nyomás miatt szűkül, miközben a 27%-os áfateher és a magas élőmunka-költségek komolyan korlátozzák a béremelési és fejlesztési lehetőségeket. A keresleti oldalon már most is érzékelhető a nem létfontosságú szolgáltatások iránti igény visszaesése, miközben a digitálisan elérhető, gyors és átlátható megoldások iránti elvárás meredeken nő. Az online időpontfoglalás, az önkiszolgáló felületek és az automatizált ügyintézés mára nem versenyelőny, hanem belépési küszöb.
2026-ban ez a tendencia tovább erősödik. A mesterséges intelligencia alkalmazása, a belső adminisztráció automatizálása és az ügyfélutak digitalizálása a hatékonyság és a versenyképesség alapfeltételévé válik. Ugyanakkor a technológiai fejlődés mellett felértékelődik a személyre szabás szerepe: a fogyasztók egyre inkább egyedi ajánlatokat, rugalmas konstrukciókat és valódi ügyfélélményt várnak el. Ennek feltétele a jogszerű adatgyűjtés és az adatvezérelt működés elterjedése.
A Dél-Dunántúl számára különösen fontos lehetőség rejlik az egészségügyi szolgáltatások piacában. A Pécsi Tudományegyetem klinikai háttere, valamint a Pécs–München repülőjárat új fizetőképes – elsősorban idősödő – hazai és európai célcsoportokat nyit meg. Az egészségturizmus és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások területén a térségben még jelentős, kihasználatlan növekedési potenciál áll rendelkezésre.
2026. kulcskérdése marad az adó- és közteherviselési környezet alakulása. A szolgáltatások áfájának és az élőmunka közterheinek mérséklése érdemben élénkíthetné a keresletet, és javítaná a bérfelzárkóztatás feltételeit.
Az idei év tehát nem a kivárás, hanem az alkalmazkodás, a digitalizáció és a tudatos, adatvezérelt fejlesztések éve lesz a dél-dunántúli szolgáltatási kkv-k számára.
Hidat építünk a cégek, az egyetem és a piacok között
Baranya három évtizede még az ország első három megyéje között volt, mára az utolsó háromba csúsztunk. Az ipari cégek többsége beszállítói lehetőséget keres: a kiszámítható árbevétel a legjobb ellenszer a bizonytalanságra. Én ezzel ellentétben azt vallom, a kiugrást a saját termék gyártása és piacra vitele garantálja, így magunk tudjuk formálni a jövőnket. Igen, ez kockázatosabb út, amelyhez elengedhetetlen a türelem, a kitartás és a fokozott figyelem. A mai időkben kiemelt figyelmet kell fordítani a struktúrákra, adott esetben termékeket kell váltatni.
Evidens: egymásra szorulunk. Közös fejlesztésekre, megosztott tudásbázisra, szabadalmi/IPR-fókuszra és egyre több AI-alapú megoldásra van szükség. A mesterséges intelligenciától nem kell félni, inkább minden lehetőséget meg kell vizsgálni a használatára. A félelmünk akkor múlik el, ha megismerjük, ha tudjuk a lehetőségeinket és a határokat. A PBKIK Ipari Tagozata ezért épít hidat a cégek, az egyetem és a piacok között: partner- és beszállítókereséssel, minőségfejlesztési fórumokkal, képzésekkel és nemzetközi piacra jutási támogatással.
A külpiacra lépésben az Enterprise Europe Networkre (EEN) támaszkodunk: az EU támogatásával működő EEN több mint 50 ország együttműködésével segít a kkv-knak üzleti, technológiai vagy fejlesztési partnert találni. A Kamarai Minőségügyi Klub a gyakorlatias minőségügyet erősíti, és lebontja a „csak papírmunka” tévhitet. A Kamarai Fenntarthatósági Klub a sokszor zavaros szabályozások között ad támpontot, és segít felkészülni a karbonsemlegességi elvárásokra 2030-ra és 2050-re, valamint abban, hogy a fenntarthatóság beépüljön a napi rutinba. A túlélés csak megfontolt, okos fejlesztésekkel lehetséges. Minél több nézőponttal vizsgálunk meg egy témát, annyival pontosabbak leszünk.
Az MKIK országos „Szövetségben a vállalkozókkal” programja keretében Baranya perifériális térségeiben is támogatjuk a vállalkozásokat, és ingyenes tanácsadást biztosítunk például digitalizáció, folyamatoptimalizálás, termékfejlesztés, export és iparjogvédelem témákban. Baranyában ezt az erőt kell közösséggé formálni: több együttműködés, több kiszámíthatóság, több hozzáadott érték – itthon is.