UniNext és az Universitas Ipari Park a Kamarai Minőségügyi Klub fókuszában

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minőségügyi klubja 2026. január 15-én szakmai fórumot szervezett „A minőségügy szerepe az UniNext programban” címmel. A rendezvény középpontjában a Pécs mellett, Bicsérd térségében tervezett UniNext programhoz kapcsolódó ipari és logisztikai fejlesztés, valamint az Universitas Ipari Park állt – az a kérdés pedig, hogy a minőségügy miként válhat a régió vállalkozásai számára valódi versenyelőnnyé a várható beruházási hullámban.

A program kezdeményezője Lukács Zoltán, a Kamarai Minőségügyi Klub egyik vezetője, a CERT Tanúsító Zrt. vezérigazgatója volt. Bevezetőjében egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a beszállítói piac nem „majd egyszer” kezdődik, hanem most dől el, ki lesz felkészült. „Ráérünk erre még? Nem! Rendkívül gyorsan fog megtörténni” – hangzott el a rendezvényen. A minőségirányítási rendszerek, a szabályozott folyamatok és az auditálhatóság nem adminisztratív teherként jelennek meg, hanem tárgyalási pozícióként: aki komolyan veszi, az csatlakozni tud a nagy beruházók láncaihoz; aki nem, az nem tud érdemben tárgyalni.

Minőség már a tervezőasztalon

A rendezvény kiemelt előadója Dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze, az ipari és logisztikai terület építészeti koncepciójának tervezője volt. Előadásában rávilágított: a fejlesztés nem csupán építészeti projekt, hanem komplex térségfejlesztési program. A minőségügyi, logisztikai, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok már a területkijelölés és a koncepcióalkotás fázisában megjelentek. A tervezőcsapat „mérnökhadsereggel” dolgozott együtt, zaj- és légszennyezési modellezéssel, környezeti, táji és hidrogeológiai vizsgálatokkal, hogy a fejlesztés megalapozott, vitaképes és engedélyezhető legyen.
A hozzászólásokban a helyi tapasztalat is megjelent. Ekkora területeknél a mikroklíma és a porterhelés változása már rövid távon is érzékelhető – ezért a zöldfelületi megoldások nem „díszítőelemek”, hanem kockázatcsökkentő eszközök. Az előadó válaszában elhangzott: a tervek szerint 30–35 hektárnyi erdősáv és fásított terület segíti majd a por- és zajterhelés mérséklését, miközben a végső paramétereket mindig a konkrét betelepülő beruházás hatásvizsgálatai pontosítják.

Miért most, miért itt?

A beszélgetés egyik legerősebb szála az volt, hogy mi indokolja a léptékváltást éppen a Dél-Dunántúlon. Dr. Csaba Ders felidézte: a bányabezárások óta a térségben ritkán jelent meg olyan volumenű, korszakos fejlesztési ambíció, amely képes lenne érdemben visszakapcsolni a régiót a globális gazdasági vérkeringésbe. Az előadás több ponton érintette a népesség- és gazdasági mutatókat, a térségi lejtmenet veszélyeit, és azt a stratégiai célt, hogy a régió ne perifériaként, hanem logisztikailag is értelmezhető csomópontként jelenjen meg. Ebben kiemelt szerepet kapnak a közúti és vasúti kapcsolatok fejlesztési elemei, valamint a térségi együttműködés: Pécs nem önmagában, hanem Kaposvár és Szekszárd kapcsolódó rendszerében, a munkaerőpiaci és beszállítói kapacitásokkal együtt érvényesül igazán.

„Nem konkurencia, hanem szinergia”

Fontos tisztázó üzenet is megfogalmazódott: az új ipari park nem a meglévő dél-dunántúli ipari parkok konkurenciája kíván lenni. A fejlesztés fókusza a nagy, jellemzően 50–100 hektár feletti beruházási igények kiszolgálása, amelyet a térség több pontján méret- és infrastruktúra-korlátok miatt nem lehet megvalósítani. A cél a szinergia: a betelepülő vállalatok és beszállítói láncaik mozgása a régió más ipari területeit is „helyzetbe hozhatja”.

Kérdések, amelyekre a cégek választ várnak

A fórum interaktív része pontosan azt tükrözte, amit a vállalkozások éreznek: nem elég a vízió, mérföldkövek, időzítés és beszállítói belépési pontok kellenek. A legoptimistább forgatókönyv is többéves folyamat: reálisan mintegy három évvel számolnak minimum, és a tervezők szerint a beruházások előkészítésében gyakori, hogy a képzési és beszállítói rendszerek korábban állnak fel, mint maga a termelés.
Az is világosan látszott: a minőségügy nem kizárólag tanúsítványok kérdése. Lukács Zoltán hangsúlyozta, hogy a beszállítói képesség mentális és szervezeti felkészültség is: humán erőforrás, fegyelmezett végrehajtás, mérhetőség, auditálható működés. Aki most kezdi el a folyamat- és rendszerépítést, az később nem rohan a piac után, hanem tárgyalópartnerként érkezik.

A klub szerepe: közösségi felkészülés

A rendezvény üzenete egy mondatban: a térség minőségügyi közösségének most kell felkészülnie, hogy a következő években megjelenő beruházási lehetőségeket a helyi kkv-k ne kívülről nézzék, hanem belülről formálják. A Kamarai Minőségügyi Klub célja ezért kettős: első kézből információt adni a fejlesztés állásáról, és közös gondolkodást indítani arról, hogyan lehet a minőségirányítási rendszereket (ISO, IATF és kapcsolódó elvárások), a fenntarthatósági és munkavédelmi szempontokat úgy fejleszteni, hogy azok tényleges belépőt jelentsenek az új beszállítói láncokba.

Az esemény az Enterprise Europe Network keretében valósult meg, a vállalkozások rezilienciáját és versenyképességét erősítve. A tanulság pedig egyszerű: az UniNext és az Universitas Ipari Park nem csupán infrastruktúra-fejlesztés, hanem tükör is. Megmutatja, hogy a régió cégei és szakemberei mennyire készek a következő szintre lépni. A minőségügy ebben nem a végén jön, hanem a folyamat elején kezdődik!