InnoSummit néven rendezte meg az ágazat legfontosabb szereplőinek részvételével az ország innovációs csúcskonferenciáját március 19-én Budapesten a Magyar Innovációs Szövetség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A szervezők célja az volt, hogy az eseményen mindenkit felvonultassanak, aki valamilyen módon kapcsolódik az ötlettől a piacra vitelig tartó folyamathoz, tapasztalatokat, jó gyakorlatokat tud megosztani e témában. Herbály István, az MKIK Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs alelnöke amellett, hogy aktívan részt vett a szervezésben, Gyorsítósávban a piacra! – Design thinking és agilis termékfejlesztés címmel kerekasztal-beszélgetést vezetett az eseményen. Mint mondja, az InnoSummit remek lehetőséget kínált a hazai innovációs teljesítmények elismerésére és bemutatására 34. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nyerteseinek megismerésére.
– Az is visszatükrözi az esemény jelentőségét, hogy az MKIK elnöke, Nagy Elek, dr. Hankó Balázs Kultúráért és innovációért felelős miniszter mellett olyan vállalkozók – például Balogh Petya, Sárospataki Albert – is tartottak előadást vagy vettek részt szakmai beszélgetésben, akik az innováció, a termékfejlesztés területén már konkrét sikereket értek el. Az általam vezetett kerekasztal-beszélgetés kifejezetten a termékek piacra viteléről szólt, és az volt az érdekessége, hogy szerepelt benne egyetem, ipari vállalat, cégvezetőket oktató szervezet, így több oldalról vizsgáltuk meg, hogy hogyan látják, mire készítik fel a vezetőket egy innovációs folyamatban az innováció buktatóival, fókuszaival kapcsolatban.
– Mi lehet a küldetése ennek a rendezvénynek, mit profitálhattak belőle a résztvevők?
– Nagyon fontos egyértelműsíteni, hogy hol húzzuk meg a határt a K+F és az innováció között. Azt gondolom, hogy a kamarának sokkal inkább az innovációval van dolga, mint a K+F-fel, és fontos, hogy az innováció értelmezhető legyen a kkv-k számára. Legyen egyértelmű, hogy a kutatás-fejlesztés a kutatóintézetek, egyetemek feladata, és amibe már be tudnak kapcsolódni a cégek, az lehet akár egy folyamatinnováció is – például az, hogy a cég úgy alakítja át a saját folyamatait, hogy hatékonyabb, termelékenyebb legyen. Az innováció valamilyen piaci alapon, valamilyen érdek mentén indul el, nem úgy, mint egy kutatás-fejlesztés, ami csak arra is irányulhat, hogy jobban megismerjünk egy tudományterületet. A mikrovállalkozásoktól a középvállalkozásig számos kkv mutatta be, miként jutottak el az elmúlt években odáig, hogy az ötletükből terméket tudtak fejleszteni, a terméket piacra vinni, így szerintem minden résztvevő találhatott magának olyan példát, amivel azonosulni tudott. Megmutatkozott, hogy egy jó ötlet és a befektetett munka el tud vezetni a sikerig, nem kell feltétlenül pályázatokban, kockázati tőkében, óriási befektetésben gondolkodni.
– Ma mit jelent az innováció a vállalkozások számára, van-e hajlandóság a részükről e tevékenységre?
– Az változott az elmúlt mintegy másfél évben az innovációval kapcsolatban, hogy a folyamatinnováció bejött a köztudatba, mivel korábban általában mindenki termékfejlesztésre gondolt e fogalom alatt. Ez köszönhető a GINOP 2.1.3-as pályázatnak, ami kifejezetten ezt támogatta, és hozta be a cégek fogalomtárába, hogy innováció esetén nem feltétlenül kell új terméket kitalálni, az is innováció, ha magunkat és a folyamatainkat fejlesztjük. A kamara is igyekszik bemutatni olyan jó gyakorlatokat, kkv-kat, akik ebben előreléptek, és van kézzelfogható eredménye számukra.
– Felelős kamarai vezetőként mit lát, mi a kihívás ma a vállalkozásoknál az innovációt tekintve?
– A termékfejlesztést tekintve azon kell dolgozni, hogy a cégekben tudatosítsuk: ne mindig pályázatban gondolkodjanak. A megtermelt nyereséget organikusan visszaforgatva fel lehet építeni és fel lehet skálázni a jó ötletet. A folyamatfejlesztésnél se várjanak pályázatot, inkább számoljanak, hogy mennyit fognak vele nyerni, az hogyan térül meg, és pályázat nélkül is érdemes belevágni. Hiszen amíg várakoznak, sokkal több pénzt vagy nagyobb versenyelőnyt veszíthetnek, mint amit nyerhetnek pályázati forrásként. Szerintem azt is fontos tudatosítani a cégekben, hogy egyrészt vége van a vissza nem térítendő forrásoknak, másrészt meg hogyha jó egy folyamatinnováció, akkor az belátható időn belül kitermeli a költségét, és utána már eredményt hoz a cégnek.
– Baranyai vállalkozásokkal találkozott-e az InnoSummiton?
– Baranyai vállalkozás is kapott kiemelt oklevelet az Innovációs Díj átadóján, de az InnoSummiton is sok baranyai résztvevővel találkoztam. Az előadók között is voltak pécsiek, úgyhogy Pécs benne van az innovációs vérkeringésben. A PBKIK pedig kamarai tekintetben is abszolút az országos innovációs témakör vezetője.
Az InnoSummit remek lehetőséget kínált a hazai innovációs teljesítmények elismerésére és bemutatására és a 34. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj pályázat nyerteseinek megismerésére. A kamarai önkéntes tag és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tag Asinox Kft. kiemelt dicséretben részesült.
K.T.