Nem nőttek óriásira, de a 2008-as megalakulásuk óta folyamatosan fejlődnek. A bólyi Zetron Kft.-t informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátására alapította egy testvérpár, Rózsahegyi Árpád és Gergely, azóta internetszolgáltatással, három éve pedig elektromos autótöltők forgalmazásával is bővült a tevékenységi körük. Mint Rózsahegyi Árpád mondja, a megfontoltság, az újra való nyitottság és a kollégáik megbecsülése jelenti a sikerük alapját.
– 2015-ben kezdtünk saját néven internetszolgáltatást nyújtani, az volt az első komolyabb fejlődési lépcső a cégben, a második fokot pedig 2023-ban léptük meg, amikor az autótöltők forgalmazásába vágtunk bele. A fő tevékenységünk továbbra is a hálózatüzemeltetés és -építés, de egy időben szoftverfejlesztéssel is foglalkoztunk.
– Milyen megfontolások alapján kezdenek új üzleti tevékenységbe?
– Folyamatosan keressük, hogy mi illik a karakterünkhöz, a tudásunkhoz, miben lehet üzleti potenciál. Mint a legtöbb vállalkozásnak, nekünk is voltak sikertelen próbálkozásaink, amelyekbe sok energiát fektettünk, de nem váltak be. Van, amiből lesz siker, mint például az internetszolgáltatás, amire már egy új céget alapítottunk, több megyében több száz ügyfél a mi szolgáltatásunkat veszi igénybe. És van, ami nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, például próbálkoztunk szerverüzemeltetéssel, számviteli rendszerek, számlázórendszerek szoftverfejlesztésével is. Igyekszünk követni a piac változását, új területekre belépni, hogy kompenzáljuk azt, ami esetleg időközben kiesik. Így merült fel az autótöltő-kereskedelem ötlete is. Mint műszaki érdeklődésű embereket érdekelt minket az elektromos autózás, követtük a fejlődését, aztán be is szereztünk néhány elektromos autót. Akkor szembesültünk a töltés körüli problémákkal. Láttunk e területben potenciált, és belevágtunk. Rengeteg töltőtípust kipróbáltunk, nagykereskedőkkel, webshopszolgáltató céggel, marketingesekkel szerződtünk, és elkezdtük az értékesítést. Nagyon lassan indult, de mára már egész sikeresnek mondható.
– Mi a Zetron erőssége?
– Széles a tudásunk, átlátjuk az informatikai rendszereket, könnyen tudunk problémát megoldani. A kollégáink változatos kompetenciákkal rendelkeznek, vannak szoftverfejlesztőink, de villanyszerelőnk is, így egyszerre sokféle dolgot lefedünk. Nincs nagy kapacitásunk egy-egy témában, de sok témában vagyunk kompetensek, ezért tudunk komplett szolgáltatásokat nyújtani.
– A sikertelen próbálkozásokon miképp tudtak túllendülni?
– A fő tevékenységünk a számítógépes hálózatok építése, ami folyamatosan jól működik, emellé kerestünk újabb üzletágakat, a próbálkozásainkat pedig a nyereség visszaforgatásából fedeztük. A veszteséget mindig beleszámoljuk a működésbe. Tulajdonképpen van erre egy havi keretünk, amit az új próbálkozásokra fordítunk, és soha nem szoktunk nagy ügyet csinálni abból, ami nem sikerül. A hálózatépítésben is rengeteg új technológiát tesztelünk, mert ha nem tesszük, akkor nem tudunk a legjobb irányba menni és versenyképesek maradni. Az édesapánk is vállalkozó volt, ő is sok mindennel próbálkozott, hallottuk tőle, hogy ez egy jól sikerült munka volt, mert maradt rajta nyereség, a másik nem annyira jött be, mert végül többet kellett dolgoznia, mint amire számított, és anyagilag sem igazán érte meg. Tőle tanultuk, hogy amiatt nem kell feladni, ha valami nem sikerült, vagy az egyik munka nem hozott nyereséget, menni kell tovább, és a következőt jobban megbecsülni.
– Az önök esetében miként váltak szakemberekből üzletemberekké?
– Baranyában a 2000-es évek elején nem nagyon lehetett jó munkahelyet találni informatikusként, és mivel az édesapánk is vállalkozó volt, mi is ebben a formában gondolkodtunk. Valahogy a kezdetek óta együtt dolgozunk a testvéremmel, ezért adta magát a közös vállalkozás. Sok mindent magunk is megtanultunk a cég irányításával, a stratégiaalkotással kapcsolatban, azonban úgy kerestünk munkatársakat, hogy a különböző szakterületeken számíthassunk az ő tudásukra. Szerencsésen alakult a munkahelyi közösség, nagyjából korunkbeli, hasonló érdeklődési körű kollégáink vannak, ebből adódóan viszonylag baráti hangulat uralkodik a cégnél. Minden kollégának más a feladatköre, és mindegyikük nagyon önálló, tulajdonképpen csak a nagy célokat, a feladatokat határozzuk meg, de hagyjuk őket érvényesülni, nem szoktunk beleszólni a munkájukba. Viszonylag kicsi az irodánk, reggelente általában itt jövünk össze, a közös kávézás egyben egyfajta megbeszélés, így nem tartunk külön meetingeket. Viszont közösségi programokat alkalmanként igen, az egyik új kolléga szeret főzni, mi pedig szívesen megkóstoljuk az ételeit. Van, akivel a magánéletben is találkozunk, tehát tényleg egy összetartó csapatként dolgozunk.
K.T.