A mesterséges intelligencia az élet szinte már minden területén jelen van, még ha nem is tudunk róla. Használjuk, de nem igazán vagyunk tisztában vele, hogy mire jó, hol vannak a határai, miként lehetünk etikus felhasználók, mire tanítsuk meg a gyerekeinket vele kapcsolatban. Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ összeállításunkban.

„Minden problémát AI-jal akarunk megoldani”

A mesterséges intelligencia a közhiedelemmel ellentétben nem egyetlen eszköz, hanem változatos képességekkel és funkcionalitással rendelkező algoritmusok gyűjtőneve. A vállalati működésbe egyértelműen szükséges az integrálásuk, de jelentős mértékű, akár bizalmi és biztonsági kockázatokat is hordoznak. Vonyó András, a Körber Hungária AI-specialistája egyszerre keresi a technológia hatékony alkalmazásának lehetőségeit és szervezi a kollégák edukálását, hogy a mesterséges intelligencia valódi támogatást nyújtson a vállalati folyamatokhoz.

– Milyen típusú mesterségesintelligencia-megoldásoknak van létjogosultsága az iparban?

– Több részhalmazba sorolhatjuk az AI-eszközöket. Ez a felosztás a szigorúan vett tudományos szempontok alapján ugyan nem pontos, de a gyakorlatban használható és könnyen érthető. Az egyik kategóriát a generatív mesterségesintelligencia-eszközök teszik ki: a Google Gemini, a ChatGPT, a hozzájuk kapcsolódó kép-, hang- és szöveggenerálók, illetve ezek különböző workflow-kba kapcsolt variációi. AI alatt a hétköznapokban az emberek többsége ezek valamelyikét érti. A kör azonban ennél tágabb: ugyan kevesebb figyelmet kapnak, de fontosak a gépi tanuló (machine learning) algoritmusok, amelyek rengeteg felhasználási móddal rendelkeznek, többek között az ipari termelésben is komoly támogatást képesek nyújtani.

– Megnőtt az utóbbi években a termelővállalatok részéről a fogadókészség a mesterséges intelligenciára?

– Igen, a gazdaságban egy óriási hype van az AI-jal kapcsolatban. Mindenki AI-t akar, mindenki az AI-ról beszél, minden problémát AI-jal akarunk megoldani, függetlenül attól, hogy tényleg arra van-e szükség. A nagyobb iparvállalatok, mint a Körber is, jellemzően óvatosabbak, a megfontolt haladás hívei. Szerintem a néha már túlzó hype és a kissé szkeptikusabb légkör remek elegyet alkot, mert a két nézőpont ötvözéséből kirajzolódik egy köztes út, és világosabb válaszokat kapunk, mely problémák megoldására érdemes tényleg ezt az eszközt bevetni.

– Mi szól mellette, mi szól ellene, hogy egy vállalat akár a folyamataiba, akár az eszközeibe, de akár az irodai alkalmazásaiba is beépítse az AI-t?

– Mellette szól, hogy szerintem ez a közeljövőben egyfajta killer faktor lesz: vagy használod, vagy meghalsz, azaz nélküle egyszerűen nem tud fennmaradni egy vállalkozás a piacon. Más részről azt sem szabad elfelejteni, hogy ha rosszak vagy egyáltalán nincsenek kiépített folyamataink, hibásak az adataink és nem megfelelőek a munkavállalóink képességei, akkor a mesterséges intelligencia nem fog minket megmenteni.

Persze ellenérvek is idézhetők. Nemrég egy kutatás rámutatott, hogy ha az agyunk helyett az AI-t dolgoztatjuk, már néhány óra múlva kimutatható a képességromlás. Néhány hét használat után pedig CT- és MR-gépekkel igazolható az agyban bizonyos szintű leépülés. A hosszabb távú következményeket pedig még egyáltalán nem látjuk, de a tendencia ijesztő és figyelni kell rá. Komolyak az adatvédelmi bizonytalanságok is. Nemcsak az adatok illetéktelen kezekbe kerülése valós veszély, hanem például az is, hogy az AI olyan, más platformokból átemelt elemekből ír programkódot, amelyekben a hackerek vírusokat vagy kiskapukat rejtettek el. Ezeket a technológia nem mindig ismeri fel.

Az adatbiztonsági kockázat mellett érdemes kiemelni a társadalmi kockázatot is. Az AI elterjedése igen gyors változásokat okoz, hatalmas tempót diktál. Eddig kb. kétévente jött ki pl. egy új Excel-frissítés, amiben néhány gomb más helyre került, plusz felbukkant egy-két új feature. Most a kéthetente megtartott képzéseimhez minden esetben újra kell írnom az oktatási anyag egy részét, mert egyszerűen megváltozott az eszköz, vagy már nem azt az eszközt érdemes használni. Az AI jelenleg néhány hét alatt fejlődik annyit, mint egy hagyományos szoftver néhány év alatt. Nem biztos, hogy hosszú távon egészséges kihívás ezt a tempót tartani.

– Miként lehet a munkavállalók felkészültségét az AI általi kihíváshoz igazítani?

– Az AI abban nem különbözik más eszközöktől, hogy az előnyét alapvetően a használhatósága határozza meg. Ami azon múlik, hogy az alkalmazói rendelkeznek-e a szükséges tudással és képességekkel. Ezért oktatni kell és felhasználói tudatosságot adni a kollégáknak. Ami komolyabban árnyalja a helyzetet, az a kreativitás. Az AI tud a Beatles stílusában zenéket generálni, de csak azért, mert a Beatles korábban létrehozta a mintát. Ha ők nem léteztek volna, az AI soha nem tudná magától megteremteni a stílusukat, hiszen a jelenlegi tudást szintetizálja, nem kreatívan alkot valami újat. Ezért szerintem az egyik legfontosabb most a szervezetekben, hogy ha föl akarják építeni az embereiket, akkor a kreatív gondolkodásmódot, az alkotói hatalmat fejlesszék, amire az AI nem képes.

– A jogi szabályozottsággal, az érzékeny, titkos adatok miatti kitettséggel tisztában vannak-e a vállalkozások, amelyek ChatGPT-t vagy más AI-eszközt használnak?

– Szerintem itt nem állunk jól. A kkv-k helyzete a legnehezebb, mert annyira körülményes és drága erre figyelni, hogy több erőforrást emészthet fel, mint amennyi hasznot hoz. A nagyobb vállalatoknál ez jobban, de abszolút nem tökéletesen működik. Itt is szükség lenne a munkatársak oktatására, a szervezeti szabályozás gyorsabb reakciójára, valamint a megfelelő platformok és keretrendszer biztosítására. Ha nincs védett, biztonságos AI-eszköz bevezetve a szervezetnél, akkor a munkavállalók elkezdik használni a saját kis megoldásaikat, amelyekbe céges adatok is bekerülhetnek. Ezért az egyetlen lehetőség, hogy munkáltatóként eszközt biztosítok, amit biztonságosan tudnak alkalmazni.

– A Körbernél hogyan jelenik meg az AI ipari felhasználása?

– Három, részben összefüggő, fő streamre bonthatjuk a felhasználási területeket: nagy projektek, use case-generáló közösség építése és átfogó oktatási rendszer. A nagyobb projektekkel foglalkozó streamben jellemzően speciális problémákra készítünk speciális megoldásokat: ezek főként a termelést támogató mélytanuló algoritmusok. A másik két stream inkább az eszközök felhasználására koncentrál. A tervünk egy olyan keretrendszer létrehozása, amelyben különböző szinteken képezzük a kollégákat. A minden új technológiára nyitott és az elsők között kipróbáló early adoptereket bevonjuk egy kis közösségbe és jó minőségű eszközöket adunk nekik. Cserébe azt kérjük, fejlesszenek minél többe use case-t a saját területükön, majd ezeket az ötleteket osszák meg egymással. Az együttgondolkodás még több ötletet eredményez, a legjobbakat végül az összes kolléga számára elérhetővé tesszük. Ezzel párhuzamosan klasszikus tantermi oktatást tartunk minden fehérgalléros munkavállaló számára. Akik még soha nem használták vagy autodidakta módon próbálkoznak, azoknak megtanítjuk, hogyan kell alapszinten kezelni, promptot írni.

– Milyen a kollégák részéről a fogadókészség az új eszköz iránt?

– Nagyon pozitív. Már lassan egy éve dolgozunk rajta, és látszik a változás. Még a szkeptikusok is remek ötletekkel szolgálnak, konstruktív ellensúlyt képezve. Szerencsére nem túl sokan, de vannak olyanok is, akik szerint az AI minden problémát megold majd, ezentúl semmivel sem kell érdemben foglalkozni.

Összességében látni kell, hogy az AI egyrészt a kreativitás fejlesztésének kényszerével, másrészt a tanulási sebesség gyorsításával állít elénk kihívást. Erre a leghatékonyabb reakció a közösségi tanulás, az emberiség jó pár ezer éve bevált taktikája. Az lesz a kulcs, hogy ne egyedül próbáljunk vele foglalkozni, hanem dolgozzunk össze decentralizált közösségekben, akár céges, akár még szélesebb szinten. Erre kiváló lehetőség lesz a kamarai AI klub, ami megfelelő módon támogatja az egyes szereplők együttműködését.

 

Ügyfélszolgálati költség féláron

Néhány éve forradalmian új, saját AI-alapú ügyfélszolgálati eszközt fejleszt az Anderson Group Hungary Kft. Teszárik Zoltán ügyvezető szerint ennek használatával akár 50–70%-kal is csökkenhetnek az ügyfélszolgálatot érintő személyi és üzemeltetési kiadások – a lehetőség nemcsak a nagyobb cégek, de a kkv-k számára is elérhető.

– Ez az új eszköz a nap 24 órájában ellátja a telefonos és online ügyfélszolgálatot, akár több nyelven is, fogadja a telefonhívásokat, e-maileket küld, rögzíti az adatokat a cég belső rendszereibe, vagy akár automatikusan jelentéseket generál. Megoldásunk akár hibrid ügyfélszolgálat biztosítását is lehetővé teszi, tehát ahol eddig tíz emberrel oldották meg az ügyfélszolgálati munkát, az AI segítségével most erre akár két munkatárs is elegendő lehet. Az AI sem hibátlan, de jóval kevesebbet téveszt, mint az ember. Folyamatosan fejlesztjük a rendszert, ami az adott cég igényeire formálható. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen gondolkodnak valamilyen saját megoldáson, ezért már meglévő voicebotokkal kapcsolatos fejlesztésekbe kezdenek, viszont ezeket nem igazán tudják beilleszteni a saját vállalati működésükbe, mert a rendszer nem alkalmas a fogadásukra. Ezért mindenkinek azt ajánljuk, hogy már a fejlesztés előtt járják körül ezt a kérdéskört, mert lehet, hogy olcsóbb egy új rendszert fejleszteni, mint egy voicebotot a régibe illeszteni.

– Milyen tapasztalatokat szereztek a már működő AI-alapú ügyfélszolgálattal kapcsolatban?

– A nagy nyelvi modellek egy roppant gyorsan változó közeget jelentenek, így figyelni kell arra, hogy biztosan a legmodernebbet, a legjobbat használjuk fel, másrészt óriási különbségek és változások lehetnek a költséget tekintve is. Igen dinamikusan változik ez a környezet, sokkal dinamikusabban, mint a normál fejlesztői világ, ezért mindenképpen körültekintőnek kell lenni – több éles bevezetésből és fejlesztésből vontuk le ezt a tapasztalatot. Nagyon sok az érdeklődő, számos megkeresésünk van, de még megfontoltak a cégek az AI-alapú eszközök bevezetésével kapcsolatban. Én erre az évre várom a jelentősebb áttörést.

– Milyen előnyökkel jár, ha valaki AI-alapú ügyfélszolgálatot kezd el működtetni?

– Jóval költséghatékonyabb, hiszen kevesebb munkatárs foglalkoztatására van szükség, átlagosan a korábbi költség fele is elég a működésre. Az AI a nap 24 órájában bármilyen nyelven rendelkezésre áll és ugyanolyan minőségi munkát végez, mint korábban az ember. Az is előny, hogy a többségében reggel 8-tól délután 4 óráig nyitva tartó ügyfélszolgálatot ki tudják nyitni 0–24-re. Egy ügyfelünk a rendszer bevezetése után boldogan mesélte, hogy hónapok óta először tudta végigaludni az éjszakát, mert nem csörgött a telefonja, amit korábban ő kezelt. Cégünk ügyfelei közül többen nagy értékű és igen szenzitív témájú telefonbeszélgetéseiket szervezték ki az általunk létrehozott rendszerbe, és a visszajelzések alapján ez nagyon jól működik, nem vesztettek ügyfelet, mert a rendszer ugyanolyan biztos, mintha ember ülne ott. A tapasztalatok szerint az ügyfelek is jól fogadják, hogy nem emberekkel kommunikálnak, semmiféle problémájuk nincs ebből. Természetesen ajánlott tájékoztatni a hívókat, hogy egy voicebottal beszélnek, ennek biztosan megvan már a szabályozási háttere is. Egyébként egy cégnek jelen pillanatban plusz fejlettségi többletet ad, javítja az imázsát, ha modern technológiát használ.

– Az önök által fejlesztett rendszer miben okosodhat, miben fejlődhet tovább?

– A cél, hogy minél hosszabb és komplexebb folyamatokat lehessen beletenni. Volt olyan partnerünk, aki az elején egy egyszerű feladattal akarta lefejlesztetni a voicebotot, és amikor látta, hogy ezt is, azt is, amazt is tudja, egyre komplexebb feladatokat kért. A voicebot beszélgetés közben már „bele tud nézni” a megadott adatbázisba, rendszerbe, és onnan válaszolja meg az aktuális kérdést, ha kell, vagy például tovább tud kapcsolni élő személyhez, ha kérik. Számunkra az a következő lépés, hogy a személyes ügyfélszolgálatokhoz is olyan fejlesztést valósítsunk meg, ahol mondjuk a tízszemélyes ügyfélszolgálatos pulthoz elég lesz egy ember.

– A piaci igények generálják ezeket a fejlesztéseket?

– Látjuk, hogy mekkora problémát jelent egy nonstop ügyfélszolgálat önköltségi árát megteremteni, ahol 3 fő munkabére éjszakai pótlékkal, túlórapótlékkal havonta több mint 2 millió forint, míg a voicebot ezt 200–250 ezer forintért megoldja. Nem beszélve arról, hogy hetven nyelven tud beszélni. Budapesten ügyfélszolgálati munkakörre nem nagyon találni embert, nagy a fluktuáció, a betanítási költség, ez pedig egy remek lehetőség ezek megoldására, plusz arra is, hogy innen Magyarországról mondjuk Nyugat-Európába szolgáltassunk. És arra is látok esélyt, hogy azokat a feladatokat, amiket most esetleg Indiába szerveznek ki, azt itt tudnánk tartani Magyarországon.

Szerintem ami felé megyünk, a jövő az a hibrid ügyfélszolgálat. Ha valaki azt mondja, hogy neki szüksége van az AI-alapú eszközre, de azért szeretne embert is foglalkoztatni, akkor a kettőt tudjuk ötvözni, mondjuk öt ember helyett két ember munkája is elég lehet a voicebot mellett.

– A kis- és középvállalkozások megízlelték-e már az AI-megoldások ízét, vagy csak a nagyok gondolkodnak ilyen jellegű fejlesztésben?

– Szerintem nincs méretkorlát ebben. A nagyobb cégeknek több pénzük van, így komplexebb fejlesztéseket tudnak megvalósítani, de nagyobb időintervallum szükséges az átállásra. A nagyon kicsi vállalkozások többségében saját megoldásokat alkalmaznak, amikből szerintem nagyon jók is vannak a piacon. Minden területen nyitottak erre az új eszközre. A kisebbeknek is mindig azt mondom, hogy nézzék meg, miként tudnak az ő méretüknek, költségkeretüknek megfelelő megoldásokkal haladni lépésről lépésre.

 

Kritikus gondolkodásra kell megtanítani a gyerekeket az AI-használattal kapcsolatban

Morvai Levente, a Charter Informatika vezetője, informatikatanárként 8 évestől 14 éves korig foglalkozik az informatika iránt érdeklődő gyerekekkel – hetente mintegy 20–30 diákot ismertet meg a kütyük, a robotok és az utóbbi években az AI világával.

– Az általános iskola második, harmadik osztályától kezdve már szinte mindenkinek van okostelefonja. A szülők nem tudják megtiltani a gyerekeknek a használatukat, maximum korlátozni. Szerintem az ilyen korúak mintegy fele már kipróbálta az AI-t, akik hozzám járnak, mindegyikük kapcsolatba került vele, de ez cél is, hogy megismerjék. A fő irány az AI használatával kapcsolatban az informatikai témakör, elsősorban technikai kérdéseket beszélünk meg vele, beleértve a programozást, a különböző kütyükkel kapcsolatos információkat, ilyen irányban kérdezgetjük, és segítséget kérünk tőle. A gyerekek heti szinten járnak hozzám, és az oktatás előtt van egy órájuk, utána pedig negyedórájuk-félórájuk, amikor teljesen önállóan, együtt használhatják a számítógépeket, így akkor AI-oznak is. Általában olyanokat próbálnak ki, amit máshol nem mernek vagy nem szabad, például a csúnya beszédet. Beszéltetik az AI-t, és nevetgélnek rajta, de hát a kíváncsiság természetes náluk. E tesztelés által sok tapasztalatra, tudásra tesznek szert, ezért is szoktam azt javasolni a szülőknek, hogy ne tiltsanak semmi ilyesmit, mert a gyerek máshol fogja kipróbálni, inkább törekedjenek arra, hogy a gyerekkel közösen egy irányba tartsanak, így teret engednek annak, hogy a gyerek kinyíljon a szülő irányába. Felém azért tudnak megnyílni a gyerekek, mert én nem a szülő, nem a szigorú ember vagyok, sőt kíváncsian várom, hogy mit mondanak, mutatnak meg, amit máshol nem mernek. Természetesen megtanítom nekik, hogy ez az eszköz mire használható és mire nem. Egyébként minden oktatáson, ahol tudom, bemutatom nekik is, a szülőknek is, az időseknek is az AI veszélyeit, hogy igyekezzenek bizonyos távolságot tartani tőle, mert érzelmileg nagyon könnyen be tudja húzni az embert. Magam is amikor elkezdek beszélgetni az eszközzel, nagyon hamar elfelejtem, hogy egy géppel társalgok. Tudattalanul is érzem, hogy milyen jól válaszolt, emiatt pedig elkezdem kedvelni. Én ugyan látom mögötte a biteket, és vissza tudom magamat húzni a realitásba, de az emberek nagy része nem.

– Mennyire mozognak magabiztosan az AI világában a gyerekek?

– A hozzá kapcsolódó szavakat nem igazán ismerik, ha azt kérdezem, hogy mi az MI, akkor kattog az agyuk, és nem azonnal tudják, hogy az a mesterséges intelligencia. Viszont azzal nagyjából tisztában vannak, legalábbis azok, akik hozzám járnak, hogy mire való, mire használhatják. Azt látom, hogy az AI-jal kapcsolatban előjön belőlük az emberiség egyik alap viselkedési aspektusa, egyfajta felsőbbrendűség, és az irányítószerepet, amit egy gyerekcsapatban nem tudnak megélni, azt a géppel tesztelik. A kezükbe került egy olyan univerzális eszköz, amit szóban tudnak irányítani, és az ilyen kisgyerekekben kifejlődhet a jó irányú meg rossz irányú használat is. Itt azt gondolom, nagyon nagy felelősségük van a jelenlegi pedagógusainknak, hogy ők is pontosan lássák ezt.

– Mi az, amit érdemes megtanítani a gyerekeknek vagy elmondani ennek az eszköznek a használatáról?

– Alapvetés, hogy ez egy eszköz, mint például egy csavarhúzó, csupán egy „buta” számítógép, ami úgy válaszol, mint egy ember. Fontos, hogy ezzel tisztában legyenek. Ezt csak szóban tudom elmondani nekik, azonban ez kevés, akkor fog kiderülni számukra, hogy ez így van, amikor elkezdik használni. A másik nagyon fontos dolog, amire mindig felhívom a figyelmüket, hogy ahogy az internet se a valóság, hanem csak egy lehetőség az információszerzésre, az AI szintén így működik. Ez egy lehetőség, és ugyanúgy meg kell kérdezni egy barátot, egy pedagógust, egy mentort, a szülőt, hogy mi a véleménye az adott témakörről.

– Sok mindent még nem tudunk az AI hatásáról, hogy a használata miként fog megnyilvánulni az emberi érzelmekben vagy a hétköznapjainkban.

– Azt gondolom, hogy nem jó irányba viszi az emberi kapcsolatainkat, ugyanis bekerült egy olyan eszköz a rendszerbe, ami szinte ugyanakkora hatást gyakorolhat ránk, mint az élő kapcsolataink. Amikor ahhoz, hogy a barátomtól tanácsot kérjek, föl kell hívnom, időt kell kérnem tőle, a barátomnak rá kell érnie, ellenben ez az eszköz azonnal ott van 0–24-ben. Éjjel, ha rosszul vagyok, és beszélni akarok valakivel, föl tudom hívni. A barátom emberként nincs ott nekem, várnom kell egy napot, egy hetet, míg találkozom vele. Rohanó világban élünk, és ez szerintem össztársadalmi szempontból nem jó irány, mert az emberi kapcsolatokat még kevésbé fogja erősíteni, ha nem gyengíteni. Ezt magamon is tapasztalom, hiszen én is eddig kerestem egy pszichológust, egy barátot, valakit, ha volt egy problémám, de most megkérdezem az AI-t. Nagyjából tudom a választ, ő meg ráerősít, hogy igazam van. Ettől kezdve föl fogom hívni a barátomat? Nem, megkérdezem az AI-t, utána esetleg megkérdezem a barátomat is, de nem biztos, hogy éppen elérem, lehet, hogy csak egy hét múlva hív vissza, ami nekem már késő. És akkor nem beszéltem arról, hogy két-három AI-t is tesztelhetek, ráadásul egy aránylag olcsó eszköz van a kezemben.

Sajnos azt is látom, hogy a gyerekek egyre kevésbé fognak tanárokat, mentorokat keresni, nem is néznek fel rájuk, mert eddig tisztelték a tanárok tudását, most viszont megkérdezik az AI-t, és már úgy mennek el az iskolai órára, hogy a tanár bácsi adott kérdésre nem tud válaszolni, az AI meg tud. Ez egy óriási probléma. Ezért a tanároknak át kell alakítaniuk az oktatási módszerüket, és az egész oktatási rendszerünket az alá kell rendelni, hogy bejött egy olyan eszköz, amelytől segítséget lehet kérni. Nem szabad elutasítani a használatát. Azt is érdemes látni, hogy az AI egy évvel, két évvel ezelőtt nem sokat ért, azóta viszont rengeteget fejlődött, és még jobban fog fejlődni. Nem tudjuk, hol van a fejlődésének a vége, de a tempó egyre gyorsul.

– Milyen idős korban érdemes a gyerekeket az AI közelébe vinni?

– Azt olvastam, és ezt igazolom, hogy 3 éves kor alatt nem szabad a gyereknek videós tartalmat fogyasztania, úgy sem, hogy a szülő nézi a televíziót, és a gyerekét az ölébe ülteti, mert a kicsi minden mozdulatból érzi, ha nem figyelnek rá. Tehát azt gondolom, alapvetésnek kellene lennie, hogy 3 éves korig ne találkozzon elektronikus eszközökkel, viszont 8-9 éves kortól kezdve nem tartom rossznak, hogy használatba vegyék. Hozzám járnak 8 éves kissrácok, és velük használom az AI-t. Meg tudjuk nekik tanítani, hogy ez egy olyan eszköz, amitől tudsz kérdezni, és egy másodpercen belül megkapod az információt, amire kíváncsi vagy, de fel kell hívnunk a figyelmet a kritikus gondolkodásra, hogy nem hihetünk el mindent, ami a monitoron van, ami a telefon hangszóróján kijön, ugyanúgy, ahogy eddig is kritikusan kellett fogadnunk a különböző csatornákon érkező információkat. Ha ilyen kritikusan állunk ehhez az eszközhöz is, és több forrásból szerzünk információt, akkor csökkenthetjük a veszélyét. Néhány év múlva meg fognak jelenni a személyes asszisztensek, onnantól mindenki AI-t fog használni, úgyhogy nem tudjuk korlátozni a működését.

 

AI a HR-ben: egy emberi döntéshozatal legyen a végső szó

Az AI-t ma már a HR világában is többrétűen használják. A szervezetfejlesztés, HR-analitika, coaching területén működő MyPro Solutions például saját AI-coachot fejlesztett, amely mint ahogy Dobos Elvira cégvezető mondja, nem helyettesíti a valós szakembert, ám kiválóan kiegészíti annak munkáját.

– Számos helyen lehet alkalmazni és alkalmazzák is a HR-ben az AI-t, sok esetben a meglévő rendszereket egészítik ki olyan funkciókkal, amelyek beépülnek egy-egy modulba, így egyes lépéseket segít az AI. Többször felmerül, hogy a toborzás-kiválasztás területén mennyire hasznos az AI használata, ám ezeknél az AI-megoldásoknál elengedhetetlen a valós emberi felügyelet és kontroll, és különösen kerülni kell a kizárólag automatizált, érdemi emberi beavatkozás nélküli döntéseket. Egyébként az EU szabályozza is, hogy mire lehet használni és mire nem az AI-t különböző kockázati besorolásokkal. Például toborzás esetén kiválóan bevethető abban, hogy segítsen megírni mondjuk interjúkérdéseket egy-egy pozícióhoz, vagy magát az álláshirdetés szövegét is jól összerakja, hogy tényleg ahhoz a célcsoporthoz jusson el, amelyet szeretnénk megszólítani. Viszont sok HR-es kolléga kérdezi, hogy a bejövő önéletrajzok leszűrésére lehet-e használni, hogy ne kelljen mindet végignézni. Az ilyen célokra alkalmazott AI az EU AI Act szerint jellemzően high-risk kategóriába esik, ezért csak szigorú megfelelési és emberi felügyeleti feltételek mellett alkalmazható. Itt ugyanis már torzításokat eredményezhet egy ilyen szűrés, és felmerülhet, hogy diszkriminatív módon esetleg kiesik valaki, mert nem működik tökéletesen az adott funkció. De a szabályozás miatt sem szabad arra használni, hogy önállóan hozzon személyeket érintő döntéseket.

– Felelős vezetőkkel beszélgetve mit tapasztalnak, megfordul-e a fejükben, hogy már egyes folyamatokba be lehetne vonni az AI-t?

– Igen, egyre többekben. Komplex HR-rendszerekben is nagyon sok módon lehet használni, nekünk is van például folyamatfelmérő AI-asszisztensünk, és saját fejlesztésű AI-coach modulunk. Ez utóbbi kiváló lehet arra, hogy ha a teljesítményértékelés folyamatában kitűzünk egy teljesítménycélt, amit az adott időintervallumban el kell érnie a munkatársnak, az AI-coach szépen fel tudja építi és végigvezetni a fejlesztési folyamatot. Éppen most végeztünk egy kutatást arra vonatkozóan, hogy mennyire nyitottak a cégek az AI használatára, és az látszik, hogy már szinte mindenki használja. Ugyan nagyon gyorsan beépült a mindennapi gyakorlatba, akár a HR területén is, viszont a tudatosság szintje viszonylag alacsony. Így van egy biztonsági rés, hiszen sokféle dologban támaszkodnak rá a vezetők, a cégek, miközben gyakran nincsenek tisztában a jogszabályi keretekkel, az AI- és a GDPR-szabályozással, vagy hogy egyáltalán hová kerülnek a bevitt adatok, mi lesz a sorsa annak, amit megosztunk egy AI-jal. Úgyhogy megvan a cégek nyitottsága, és gyorsan akarják használni az eszközt, hogy minél eredményesebbek legyenek. Az is kiderült a kutatásból, hogy a bizalom nem olyan magas szintű, mint a felhasználás mértéke. Nagyon érdekes, hogy nem bízunk benne, de azért mindenre használjuk.

– Minden ember más, miként lehet elérni az AI-jal a személyre szabhatóságot?

– Az AI folyamatosan és rohamosan fejlődik, emellett nagyon rugalmas, és rá is érez a felhasználó igényeire, stílusára, tud alkalmazkodni, empátiát mutatni. Számos nemzetközi kutatás szól arról, hogy bár a felhasználó tudja, hogy nem empatikus vele az AI-eszköz, hiszen gép, és nincsenek érzései, mégis ugyanúgy reagál rá, mintha érzéseket mutatna. Elfogadja egyfajta kapcsolódási pontként, partneri viszonyt tud kialakítani vele, és egy órán belül már olyan erős munkakapcsolat alakul ki az AI coach-csal, mint a humán coach-csal. Tehát remekül le lehet modellezni AI-jal azt a fajta működést, amit akár egy coach például kínálni tud az ügyfélnek. Már a nagy nyelvi modellek megjelenése előtti kutatásokból is kiderült: roppant hatékony az eszköz, és közel hasonló az eredményessége, mint a humán fejlesztő szakembernek. 24 órában folyamatosan elérhető, mindenre emlékszik, amit a kliens mondott, ez is egy nagyon erős bizalomépítő faktor, míg mondjuk lehet, hogy egy szakembernek kicsit elkalandozik a figyelme, valamire rosszul emlékszik, és ez negatívan csapódik le a másik oldalon.

– Az önök által fejlesztett AI-coachot mire és hogyan használják, egyáltalán miért fejlesztettek a saját munkájuk ellen egy gépet?

– Abban hiszünk, hogy a személyes coaching fel fog értékelődni – és ezt a kutatásunkban részt vevő 90 cégvezető és 92 coach is így gondolja –, annak ellenére, hogy a vezetőkben nagy a nyitottság (63%) arra, hogy AI-coachot használjanak. Ez azért lehetséges, mert a kettő funkcionalitása eltér egymástól. Nem a saját munkánk kiváltására fejlesztjük az AI-coachot, hanem éppen azokra a területekre, ahová ez a szerintem roppant értékes szemléletmód, módszertan, eszköztár különben nem juthatna el. Mert egyrészt nincs annyi coach szakember, amennyire szükség lenne, másrészt rengetegbe kerülne a cégeknek, ha minden munkatárs mellé delegálnának egy coachot. Viszont egy AI-coachingeszközzel előrébb tudnak lépni, hiszen sokkal kedvezőbb a díja, bármikor használhatják a munkatársak, és közel hasonló dolgokra képes, mint egy emberi coach. Így a személyességnek megmarad az az exkluzivitása, amikor például komplex rendszerszintű dolgokat vagy a kontextust, az érzelmi hátteret kell átlátni – oda nyilvánvalóan szükség van egy emberre. Nem gondolom, hogy a kettő egymás konkurenciája, ugyanakkor így szélesebb körben elérhetővé válhat a coaching. Mindent a megfelelő szinten kell használni, és tulajdonképpen ez a lényeg: legyünk tudatosak abban, hogy mire jó egy AI-eszköz, és mire nem, illetve mikor kell meghúzni a határt, hogy az adott információt vagy adatot, témát nem tesszük be egy mesterségesintelligencia-alkalmazásba. Egyébként az EU elő is írja a szervezetek számára, hogy ha bármilyen AI-t használnak, kötelező AI-alapképzést biztosítaniuk a munkatársak részére.

– A coachok, a HR-szakemberek hogyan tudnak idomulni egy ennyire gyorsan változó és fejlődő eszközhöz?

– Ezt a kérdést is vizsgáltuk a kutatásban, és azt a visszajelzést kaptuk, hogy a coach szakemberek visszafogottak, igencsak körülhatárolják, hogy mire használják az AI-t, és erőteljesen meghúzzák a határokat. Látszik, hogy a HR-területen dolgozó szakemberek tudatosak és felkészültek, és jobban odafigyelnek erre, mint a vezetők. Ilyen szempontból is jó együttállás, hogy ha valaki egy felkészült coach vagy tanácsadó segítségét kéri, akár abban is, hogyan húzza meg ezeket a határokat, akkor ezeknél a szakembereknél már összegyűlt az a tudásanyag, amire adott esetben számítani lehet.

 

Aktuális AI-információk egy helyen: mivagyunk.hu

Sok még a kérdőjel az AI használatával kapcsolatban: mire való, hogyan illeszthetjük be a mindennapjainkba, milyen jogi szabályozás vonatkozik rá stb. Kiváló tájékozódási platform erre a mivagyunk.hu online magazin. Hogy kiknek szól, milyen koncepció alapján készítik a tartalmakat, mi a magazin küldetése, erről kérdeztük a szerkesztőség egyik tagját, Üveges-Páll Leonát.

– A mivagyunk.hu Magyarország első emberközpontú mesterségesintelligencia-magazinja. Az oldalt 2025 végén indítottuk el azzal a céllal, hogy a mesterséges intelligencia fogalmát kihozzuk a tech-buborékból. Használatát pedig érthető, gyakorlatias formában mutassuk meg azoknak, akik a mindennapi munkájuk során már találkoznak ezekkel az eszközökkel, de még nem használják ki a bennük rejlő lehetőségeket.

A célközönségünk elsősorban kis- és középvállalkozások vezetői, marketing- és értékesítési szakemberek, HR-esek, valamint egyéni vállalkozók és szabadfoglalkozású szakemberek, akik az MI-t nem hobbinak, hanem napi munkaeszköznek tekintik. Tehát nem fejlesztőknek, hanem felhasználóknak írunk – azoknak, akik a technológiát a munkájuk hatékonyságának növelésére szeretnék használni.
A magazin hat tematikus rovatban gondolkodik, amelyek lefedik az MI-vel való érintkezés minden szintjét.
A mipro rovatban profi, mélységi útmutatókat közlünk a legfontosabb MI-eszközökről (ChatGPT, Claude, Gemini, Grok).
A miprompt rovatban a hatékony prompttervezés művészetét tanítjuk, példákkal és szabályrendszerekkel.
A midöntés rovat az üzleti döntéshozatalhoz nyújt támaszt: hogyan indíts vállalkozást, hogyan automatizálj folyamatokat MI segítségével.
A mikarrier rovatban a munkaerőpiaci változásokról írunk: milyen képességek kellenek, hogyan érdemes felkészülni az MI korában.
A mietika rovat az MI használatának etikai és szabályozási kérdéseit járja körül, beleértve az EU MI-rendeletét, a deepfake-problémát és az ipar 5.0 kihívásait.
Végül a minap rovatban heti áttekintést adunk a legfontosabb technológiai hírekről, érthető nyelven. A mivagyunk.hu abban hisz, hogy a mesterséges intelligencia nem kiváltságos tudás – hanem alapvető írástudás a 21. században. Küldetésünk, hogy magyar nyelven, közérthetően és a gyakorlati alkalmazhatóságot előtérbe helyezve segítsük a hazai vállalkozókat és munkavállalókat abban, hogy tudatosan, etikusan és hatékonyan használják az MI-t. Nem hype-ot gyártunk, hanem használható tudást adunk.

– Kevesen tudnak róla, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagja, az AI Act kötelezettséget ró a vállalkozásukra. Kikre vonatkozik ez a törvény és milyen kötelezettséget ír elő?

– Az EU MI-rendelet (AI Act) valóban az egyik legjelentősebb szabályozási változás, amelyről a legtöbb hazai vállalkozás még nem szerzett tudomást, vagy tévesen úgy gondolja, hogy kizárólag a techóriásokra vonatkozik. Ez egy veszélyes tévhit. A törvény nem csupán az MI-rendszerek fejlesztőit érinti, hanem kifejezetten az úgynevezett alkalmazókat (deployer) is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy cégnél a munkatársak bármilyen MI-eszközt használnak a munkájuk során – legyen szó szövegírásról, adatelemzésről, piackutatásról, képgenerálásról vagy akár egy egyszerű chatbotról –, a vállalat hivatalosan alkalmazónak minősül az AI Act értelmében. Ez gyakorlatilag a gazdasági élet egészét érinti, nem csupán a technológiai szektort.

A jogszabály 4. cikke kimondja, hogy az MI-rendszereket alkalmazó szervezeteknek intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a nevükben eljáró, az MI-rendszereket üzemeltető vagy használó személyek megfelelő szintű jártassággal rendelkezzenek. Ezt nevezik MI-jártasságnak, azaz AI literacy-nek. Kettős felelősségi rendszer jön létre. A jogi felelősség a szervezeté, amely köteles biztosítani a képzést, a képzés dokumentálását és a megfelelés igazolását. Egy esetleges ellenőrzés vagy adatvédelmi incidens során a hatóság első kérdése az lesz: kapott-e az érintett munkavállaló megfelelő képzést. Ha a válasz nem, a bírság és a reputációs veszteség a vállalatot fogja sújtani. Ugyanakkor a tudást magának a munkavállalónak kell elsajátítania – ez nem egy szabályzat, amit a fiókba tesznek.

Fontos hangsúlyozni: az MI-jártasság nem arról szól, hogy mindenkiből programozót kell faragni. A cél egy tudatos, kritikus felhasználói réteg kinevelése, amelynek tagjai képesek megítélni, mikor és hogyan vonható be biztonságosan a mesterséges intelligencia egy adott üzleti folyamatba. A munkavállalónak ismernie kell az általa használt MI-eszköz képességeit, korlátait, a hallucinációk kockázatát, valamint az adatbiztonsági és szerzői jogi vonatkozásokat.

– Milyen ismereteket kell elsajátítani, igazolni, és ezt hogyan kell megtenni ahhoz, hogy augusztustól a cég működése az MI szempontjából feddhetetlen legyen?

– A szabályozás fokozatosan lép hatályba, és az első jelentős állomás 2026 augusztusa, amikor az MI-jártasságra vonatkozó követelmények élesednek. Az MI-jártasság jogi és gyakorlati értelemben azt jelenti, hogy a munkavállaló átfogóan tisztában van az MI-eszközök működésével, képességeivel és korlátaival. Konkrétan ez a következő területeket öleli fel:
– a nagy nyelvi modellek alapelveinek megértése;
– a hallucinációk felismerése és kezelése;
– az adatvédelmi és biztonsági kockázatok ismerete (mit szabad és mit tilos betáplálni egy MI-rendszerbe);
– a szerzői jogi vonatkozások (generált tartalmak felhasználásának szabályai);
– a „human-in-the-loop” elv, azaz az emberi felügyelet fontossága; és végül
– a magas kockázatú MI-alkalmazások azonosításának képessége.

A megfelelőség igazolása transzparens és dokumentálható módon kell hogy történjen. Ez azt jelenti, hogy a cégnek ki kell tudnia mutatni, hogy a munkavállalói elvégeztek egy hiteles MI-jártassági képzést, és rendelkeznek az ezt igazoló tanúsítvánnyal. A mivagyunk.hu és a KALM Group közösen kidolgozott MI-jártasság kurzusa pontosan erre nyújt megoldást: egy olyan képzési programot, amely az EU AI Act követelményeire épül, és elvégzése után dokumentálható igazolást ad a résztvevőknek.
A képzési kötelezettség nem állhat meg az informatikai osztály ajtajánál. Négy kiemelt célcsoport van, amelyeknél a képzés nem tűr halasztást. Egyrészt a cégvezetők és döntéshozók, akik a végső jogi felelősséget viselik. Másrészt a HR- és képzési (L&D) vezetők, akiknek a teljes szervezeten kell végigvinniük az oktatást. Harmadrészt a marketing-, értékesítési és ügyfélszolgálati munkatársak, akik a leggyakrabban nyúlnak a generatív MI-eszközökhöz, és akiknél a legmagasabb a szerzői jogi és brand-sérülési kockázat. Végül a jogi és compliance osztály, amelynek a belső folyamatokat kell auditálnia.
A piac dinamikája egyértelmű. Ahogy augusztus közeledik, a vállalatok tömegesen fognak ébredni és kétségbeesetten keresni hiteles, magyar nyelvű képzéseket. Ez a megnövekedett kereslet elkerülhetetlenül felhajtja majd a kurzusok és a tanácsadói óradíjak árát. Aki most, a vihar előtti csendben lép, az nemcsak pénzt spórol, de időt is nyer az elsajátított tudás gyakorlati beépítésére. A megfelelőség pipálása helyett a valódi értékteremtésre érdemes fókuszálni: egy megfelelően kiképzett csapat ugyanis nemcsak szabálykövető, hanem nagyságrendekkel produktívabb is lesz.

 

Megalakult az AI Klub Pécsett: együtt a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáért

Március 26-án új szakmai közösséggel bővült a baranyai vállalkozók közössége: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Innovációs és ICT Bizottságai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Körber Hungária Kft. együttműködésében hivatalosan is megalakult az AI Klub. Az alakuló eseménynek a Körber Hungária Kft. adott otthont.

A kezdeményezés célja az volt, hogy platformot teremtsen a térség vállalkozásai számára a mesterséges intelligencia (MI) területén szerzett tapasztalatok, tudás és bevált gyakorlatok megosztására. A klub egy olyan közösségi és szakmai térként jött létre, ahol a résztvevők nemcsak inspirációt meríthettek, hanem konkrét megoldásokat is találhattak az MI üzleti alkalmazására.

Az alakuló ülés programja jól tükrözte a klub gyakorlatorientált szemléletét. Először a szervezők bemutatták az AI Klub céljait és működési kereteit, felvázolva, milyen irányba kívánják fejleszteni a közösséget. Az esemény egyik különlegessége egy interaktív beszélgetés volt, amely „Hol tartunk, hová tartunk?” címmel a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét és jövőbeli lehetőségeit járta körül Kerekes Zsófia és Vonyó Péter András.

A szakmai előadások sorában kiemelt szerepet kapott a Körber Hungária felkészülése az AI korszakra, amely betekintést nyújtott egy nemzetközi vállalat gyakorlati megközelítésébe. Emellett bemutatkozott a „JogASZ” nevű magyar nyelvű jogi asszisztens is, amely jól példázta az MI konkrét üzleti alkalmazását.

A program második felében a Körber AI projektjeinek részletes ismertetése következett, majd kötetlen szakmai beszélgetéssel és networkinggel zárult az esemény.

Az AI Klub megalakulása fontos mérföldkő: a kezdeményezés nemcsak a technológiai fejlődést kívánta támogatni, hanem a vállalkozások közötti együttműködést is erősítette.