A mezőgazdasági munkagépek és alkatrészek forgalmazásával foglalkozó Tomelilla Kft. kínálatában több ismert márka termékei is megtalálhatók. A cég a kereskedelem mellett fejlesztésekben is gondolkodik: egy intelligens szórófej-rendszerrel működő sávpermetező prototípusát is kidolgozta, amely a növényállomány állapotához igazodva csökkentheti a vegyszerfelhasználást. A cég ügyvezetőjét, dr. Borsiczky Istvánt kérdeztük.
Mikor hallott először a karbonvámról, és mi volt az a konkrét pillanat, amikor rájöttek, hogy foglalkozni kell vele?
A karbonvámmal (CBAM) teljesen „váratlanul” találkoztunk: akkor hallottunk róla először, amikor egy importügyletnél előkerült. Hirtelen kiderült, hogy van még egy megfelelési lépcső, plusz egy nyilatkozat, ami nekünk is és a vámkezelésben résztvevőknek is extra adminisztráció. A kamaránál kaptunk egy kapaszkodót, ami elindított a megoldás felé.
Mely termékeknél merült fel egyáltalán a CBAM-gyanú?
Főleg azoknál a tételeknél merült fel, amelyek a vámtarifaszám alapján egyértelműen vas- és acélárunak tűnnek – például a zsírzós acélcsavar és a hozzá tartozó anya, de kérdéses volt néhány öntöttvas alkatrész is. A csapágynál pedig az okozott bizonytalanságot, hogy ránézésre „vasas” darab, miközben a CBAM-hatályt valójában a pontos vámkód dönti el.
Mi volt a legnehezebb, és mit tanácsol más KKV-k számára?
A legtöbb időt az vitte el, amíg megértettük: ránk vonatkozik-e, milyen mennyiségtől, és honnan kell az információt összeszedni. Ha már tiszta a kép, maga a nyilatkozat csak pár perc a mi cégünknek.
„Tanácsunk más KKV-knak: a nem tudás nem mentesít a felelősségre vonás alól – érdemes időben ránézni, hogy érint-e a szabályozás!”
Az aktualitásokról az Ernst & Young szakértői tájékoztattak
Mi a legfontosabb változás – fordulópont a karbonvám, azaz „CBAM” kapcsán, amit a cégek gyakran alábecsülnek?
2026‑tól a jelentéstételen túl már engedély és fizetési kötelezettség is kapcsolódik a CBAM-hez. Egy vállalkozás évi 50 tonna felett csak úgy importálhat CBAM köteles terméket, ha ő vagy közvetett vámjogi képviselője rendelkezik CBAM engedéllyel. Az engedélyezés akár hónapokig is eltarthat, így érdemes előre tervezni, hiszen ennek hiányában a vámhatóság megtilthatja az 50 tonna feletti behozatalt.
2027‑től fizetési kötelezettség is keletkezik az idei importok után, amellyel sokan még nem terveztek, pedig üzleti és árazási szempontból is kulcsfontosságú.
Mely iparágak és milyen importmintázatok a leginkább érintettek Magyarországon?
A CBAM kiterjed a vas‑ és acél-, alumínium-, cement-, műtrágya-, villamosenergia‑ és hidrogéntermékekre, így az autóipartól az elektronikai iparon át szinte minden gyártó vállalatot érinthet, továbbá a fém-, műtrágya- és építőipart is.
Mi a TOP3 leggyakoribb hiba, amit az importőrök elkövetnek?
A CBAM vámtarifaszám alapú, ezért a hibás tarifális besorolás a kötelezettség téves megítéléséhez vezethet. Sokan még nem építették be ügymenetükbe az adminisztratív előírásokat, így a beszállítói CO2 kibocsájtási adatok bekérését. A harmadik leggyakoribb hiba a tervezés hiánya, a CBAM ugyanis jelentős többletköltséggel járhat nem csak az importok, hanem közvetetten az EU-s és belföldi beszerzések esetén is. A gazdálkodók gyakran nem mérik fel, hogyan optimalizálhatnák ezen költségeket.
Mely ponton érdemes szakértőhöz fordulni, és kit lehet keresni?
A CBAM új és összetett szabályrendszer, sok gyakorlati kérdéssel, így a tervezéstől a tarifáláson át az optimalizálási lehetőségek feltárásáig érdemes szakértőt bevonni a kockázatok, bírságok és rejtett költségek elkerülése, és a versenyképesség növelése érdekében. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. szakértői támogatást nyújtanak mindezen kérdésekben.
Kérdése van? Összekötjük Önöket! PBKIK Enterprise Europe Network –