Néhány évvel ezelőtt az agyhullámok mérésére kidolgozott informatikai megoldással, majd egy zeneszerzést segítő digitális hangszerapplikációval vált ismertté a fiatal mérnökök alkotta pécsi Semse World Kft. Eljutottak a lakossági EEG-készülékekhez fejlesztett szoftver prototípusáig: az alkalmazás a különböző elmeállapotok változásairól ad visszajelzést a felhasználónak, aki ezáltal tudatosabbá válhat, és a hétköznapokban is könnyebben megtalálhatja nyugalmi állapotát. A fejlesztést külső körülmények miatt egy ideig szüneteltetniük kellett, ezalatt egy biokémiát oktató, játékos keretrendszert is létrehoztak egyetemi hallgatóknak, de a folyamat most új, kedvező fordulatot vett.
– Jelentős előrelépés volt számunkra, hogy partneri szerződést kötöttünk azzal a kanadai eszközgyártóval, amelynek fejpántjához az agyhullám-olvasó fejlesztésünk készült. Emellett a közelmúltban a PTE Inno-Capital Kft.-jéhez is partnerként csatlakoztunk, így a projektünk bekerült az egyetemi HUMAN-Y programba. Ennek keretében egy olyan adatalapú szervezeti állapotfeltáró rendszert hozunk létre, amelyet a jövőben cégek is igénybe vehetnek – két másik egyetemi projekt mellett mi alkotjuk ennek egyik pillérét. A munkavállalói elköteleződés és a kiégés kockázatfelmérése, valamint a fizikai állapotfelmérés mellett a mi feladatunk a mentális fókusz mérése. Ez egy viszonylag friss projekt, amely révén a fejlesztésünk a piacon is megtalálhatja a helyét – mondja Csernák Samu tulajdonos-ügyvezető.
– Ilyenkor a fejlesztés a megrendelői igényhez igazodik vagy megmaradhat az alkotói szabadságuk?
– Mindkét szempont érvényesül: a kollégámmal inkább a kreatív, alkotói vonalat képviseljük, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig a piaci igényeknek megfelelő terméket hozunk létre. Az Inno-Capital célja viszont éppen az, hogy az egyetemi innovációk a piacon is megállják a helyüket, így olyan visszajelzéseket kapunk tőlük, amelyek a valós igényekre reflektálnak. Tehát az eredeti célkitűzésünk, hogy fejlesztésünkkel az emberek tudatosságát és fókuszát javítsuk, alapérték marad, miközben olyan szakmai támogatást kapunk, amely a piaci hasznosulást segíti.
– Szakmailag mi jelent kihívást az önök számára, az AI elterjedése, amikor az a szemlélet, hogy ez az eszköz szinte mindent kivált, miként hat a mindennapjaikra?
– Az AI megkönnyíti a helyzetünket, hiszen segítségével bizonyos feladatokat lényegesen gyorsabban elvégezhetünk, mint korábban. Hamarabb alkothatunk komplexebb képet egy-egy problémáról, az ötletelésnél pedig gyorsabban jutunk eredményre a technológia használatával. Azt azonban látni kell, hogy nem szabad kritika nélkül elfogadni az AI megoldásait: emberi ésszel mindig felül kell bírálni az eszköz válaszait, és ellenőrizni kell azok valóságtartalmát. Ez elkerülhetetlen. Az már egyértelműen látszik, hogy sokkal több mindent meg tudunk oldani, tehát kinyílik számunkra a világ. A kihívás abban rejlik, hogy meglássuk, meddig tart ez az „AI-lufi”, nem szabad mindent erre alapozni, mert ha a folyamat megtorpan, nehéz lesz visszalépni a korábbi módszerekhez. Én például megtanultam programozni, kezdetben a nulláról építettem fel az alkalmazásainkat, most pedig egyszerűen megmondom az AI-nak, mit hajtson végre. Ez remek lehetőség, cserébe viszont eltűnhet az életünkből az a fajta analitikus gondolkodás, amely a kódolás idején még megvolt.
Ugyanígy tekintek az AI-ra a zeneszerzés során is: egy eszköz, amelyet lehet jól és kevésbé jól is használni. Szívesen alkalmazok montázsszerű szerkesztési technikát, ahol az AI-jal generáltatunk rövid zenei vagy hangulati elemeket, majd ezeket építjük be a kompozícióba. Számomra kulcsfontosságú, hogy ne a teljes mű legyen mesterséges; az alkotásban ugyanis maga a folyamat és az eredmény megszületése a legizgalmasabb rész. Emellett látni kell a különbségeket a technológiák között is: bár az ingyenes modellek érdekesek lehetnek az ismerkedéshez, érdemi, professzionális munkát csak a komolyabb, összetettebb modellekkel lehet végezni.
– Milyen terveik vannak, milyen célok megvalósításán dolgoznak most?
– Kapacitásaink jelentős részét leköti az egyetemi partnerségben végzett munka. Nagyon bízunk a sikerében, mert a projekt minden eleme kiválóan összeállt. Az agyhullám-alapú fejlesztésünkből a tervek szerint létrejön egy úgynevezett „chillsarok”, amely cégek és magánszemélyek számára egyaránt a mentális rekreáció és a feltöltődés helyszínévé válhat. Szeretnénk, ha ez a megoldás minél több helyre eljutna, és bekerülne minden olyan környezetbe, ahol szükség van a tudatosságra, a stresszkezelésre és a fókuszált jelenlétre.
K.T.