A kereskedelmi megállapodások rendkívül fontosak a gazdasági növekedés szempontjából az EU-nak. 2015-ben az EU volt a világ legnagyobb árucikk és szolgáltatás exportőre és importőre. Ezzel a világgazdaság 32,15 százalékát fedte le, megelőzve az Egyesült Államokat (12,01 százalék) és Kínát (10,68 százalék). Az új kereskedelmi megállapodások új üzleti lehetőségeket biztosítanak az európai vállalatoknak, amely új munkahelyek létesítésével jár, és a vásárlók is jobban járnak: több lehetőség közül választhatnak és alacsonyabb árakon.
Az EU különböző típusú megállapodásokat köt az egyes országokkal, attól függően, hogy a vámjellegű akadályokat csökkentenék, esetleg szüntetnék meg, vagy egy vámuniót hoznának létre, ahol eltörlik a vámokat egymás között és egységes tarifát szabnak meg a külföldről érkező árukra.
Természetesen a kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. Fontos szerepük van a befektetések ösztönzésében, és az ehhez kapcsolódó jogviták rendezésében, például, ha egy külföldi cég nem ért egyet az adott ország kormányának döntésével, amely kihatással van a vállalkozására. A megállapodásoknak emellett sokszor nem pénzben mérhető jelentősége van. Fontos például a külföldről beérkező termékek esetén szabványok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy az EU-ba érkező áruk minősége megfelel az európai sztenderdeknek.
Az EU számos kereskedelmi egyezményről folytat tárgyalásokat, a megállapodásokat az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az alábbi linken az Európai Parlament összeállítását olvashatják arról, hogy hol tartanak a tárgyalások az egyes országokkal és földrészekkel kapcsolatban.