2024-ben több mint 600 baranyai általános iskolás diák vett részt 203 csapatban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szakmaismereti versenyekben. A versenyek célja a pályaválasztás előtt álló diákok számára az ágazatok és a szakterületek bemutatása játékos, kötetlen formában. A versenyek középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati feladatok, az interaktív tanulás és a saját készségek felfedezése áll – mindez a pályaorientációt szolgálva. Összeállításunkban ezt a témát járjuk körbe az érintett szereplők megszólaltatásával.
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara: Fontosak a személyes élmények, a találkozások, a tapasztalat
2025-ben már 15. alkalommal rendeznek szakmaismereti versenyt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában, ez is jelzi a pályaorientáció fontosságát – véli Várszegi Gyula, a kamara szakképzésért felelős alelnöke.
– A szakmaismereti versenyek a hagyományokra épülnek, de minden évben megújítjuk azokat, hogy az egyre kreatívabb feladatokon keresztül naprakész ismeretekkel láthassuk el a diákokat egy-egy szakmaterületre vonatkozóan. A versenyek által szeretnénk „megfertőzni” a pályaválasztás előtt álló általános iskolás fiúkat és lányokat, hogy ismerjék meg a lehetőségeiket és azt a tartalmat, értéket, amelyeket az egyes szakmák, ágazatok képviselnek. Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre szélesebb rétegeket sikerül bevonni e tevékenységünkkel, a legkisebb falvaktól és iskoláktól a legnagyobbakig mindenhonnan neveznek a gyerekek. Ugyanez az aktivitás mondható el a vállalkozásokról, amelyek a verseny támogatásán túl gyárlátogatáson fogadják a gyerekeket, megmutatják a műhelyeiket, válaszolnak a felmerült kérdésekre. A többfordulós versenyen játékos formában széles körű ismeretekre tehetnek szert a diákok, ami biztosan kihat a pályaválasztásukra is. Rengeteg visszajelzés érkezik a verseny szervezőihez, mind a szülők, mind a pályaorientációt segítő tanárok hasznosnak tartják a versenyeket, mint ahogy a kamara pályaorientációs tanácsadói által az osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken tartott tájékoztató előadásokat.
– Amióta a szakmaismereti versenyek zajlanak, érezhető-e, hogy tájékozottabbak lettek a gyerekek, a szülők, jobban tudják-e, mint korábban, hogy mit takar egy-egy szakma?
– Azt gondolom, hogy igen. Amint említettem, a versenyek által számos olyan kérdés fogalmazódik meg, amelyek, ezen alkalmak nélkül biztosan nem kerülnének felszínre. Az iskolákkal is kiváló kapcsolatot ápolunk, folyamatosan jelentkeznek a versenyekre, számukra már természetes, hogy meghirdetjük azokat, és felhívják a gyerekek figyelmét a lehetőségre. A nyári pályaorientációs táboraink is rengeteg impulzushoz juttatják a diákokat. A személyes találkozások, a párbeszédek mindenképpen tájékozottabbá teszik őket, olyan ismeretekre tesznek szert, amit szerintem a hétköznapi életben nem kapnának meg.
– Mivel lenne érdemes erősíteni a kamara pályaorientációs tevékenységét?
– Érdemes lenne a jelenleginél szélesebb körre kiterjeszteni mind a cégek, mind az iskolák tekintetében ezt a tevékenységet. Jó lenne még jobban bevonni a gimnáziumokat is, hiszen sok végzős nem tanul tovább felsőoktatási intézményben, de elsajátítana egy szakmát, csak nincs információja arról, hogy mit lenne érdemes tanulnia. Mindenképpen szeretnénk erősíteni az iskolákkal, a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrummal a kapcsolatot és közös programokat szervezni. Szívesen megismerjük más vármegyék kamaráinak pályaorientációs tevékenységét, hisz máshol más szakmák kerülnek fókuszba, mint Baranyában, és ezekből is lehet tanulni. Mindenképpen fontos az interaktivitás, hiszen a gyerekek úgy szereznek tapasztalati élményt, ha maguk is részt vesznek egy-egy munkadarab megformálásában. Továbbra is a megye adottságaira építünk, azokra a vállalkozásokra, amelyek itt működnek, hiszen ők tudják fogadni a gyerekeket és bemutatni a működésüket, és később ők lesznek a munkáltatók is. A pályaorientáció a jövőben is meghatározó részét képezi a kamarai munkának, mert a gyerekek jelentik a jövőt.
Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum: A rendezvények, események, szakmabemutatók mellett az önismeret is fontos
A pályaorientációs tevékenység nem zárul le azzal, hogy egy fiatal bekerül egy középfokú oktatási intézménybe, hiszen a következő években még nagyon sokat tanulhat saját magáról. Hogy mitől lehet hatékony a pályaorientáció ebben a korban: milyen csatornákon, eszközökkel, módokon tudja a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum megszólítani a fiatalokat – ezt kérdeztük Rittlinger Zoltán főigazgatótól.
– A pályaorientáció fogalmát sokan sokféle módon értelmezik. Szűkebben a pályaorientáció a különböző szakmákkal kapcsolatos tájékoztatás, a szakmák közötti eligazodás segítése. A fogalom jelentése ennél azonban tágabb, eredményeként tulajdonképpen azoknak a személyes kompetenciáknak, készségeknek a megszerzése történik, melyekkel az egyén meg tudja találni a munkaerőpiacon a számára megfelelő utat. A pályaismeret és a munkaerőpiaci ismeretek mellett legalább olyan lényeges a reális önismeret. Ezekből következik, hogy a pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat. Attól válik hatékonnyá, hogy minden kapcsolódó tevékenységünknél figyelembe vesszük annak komplexitását.
– Miként jellemezhető a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum pályaorientációs tevékenysége: milyen programokat szerveznek ennek érdekében?
– Az előző kérdésre adott válaszomból kiindulva kijelenthető, hogy nem csak a pályaválasztást segítő, azt közvetlenül megelőző nyílt napok, kiállítások, versenyek, szakmabemutatók a fontosak. Ilyeneket természetesen évről évre változatos formában igyekszünk megvalósítani. Ezek mellett részt veszünk a partnereink által szervezett eseményeken is: kamarai rendezvények, Mi a pálya? – műszaki pályaválasztó fesztivál, Tudományfesztivál, kormányhivatali rendezvények stb.
Az iskoláinkba járó tanulóink szakmaválasztásának, pályaválasztásának megerősítése legalább ennyire fontos. Ez utóbbihoz járulnak hozzá az intézményeink mindennapjai, a szerteágazó kapcsolatrendszerünk, duális képzőhelyeink és kiváló kapcsolatunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. Amennyiben ez a sok szereplő, sok esemény összhangban van, a munkaerőpiaci helyzet vonzó és mindezek találkoznak a társadalmi szemlélettel, akkor válhat eredményessé a pályaorientáció. E tényezők együtt eredményezhetik azt, hogy reális önképpel, széles körű információk alapján, a helyi munkaerőpiac lehetőségeit ismerve válasszanak pályát a fiatalok.
Új lehetőségeket teremt a pályaorientáció számára a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum által közelmúltban elnyert pályázati támogatás – tudtuk meg Metzger Tibor kancellártól.
– Az évtizedes hagyományra visszatekintő szakmaismereti versenyek rendkívül hasznosak a pályaorientációs folyamatban. Az általános iskolások már a 6. és 7. évfolyamon bekapcsolódhatnak egy változatos, izgalmas, érdekes versenysorozatba. Az érintett ágazatok száma az évek során folyamatosan bővült, amivel egyre szélesebb kört szólít meg.
A pályaorientáció fontosságát szem előtt tartva sikeresen pályáztunk a Svájci–Magyar Együttműködési Program „A pályaorientáció megerősítése” című pályázati felhívására. A projekt keretén belül módszertani fejlesztésre, tanulói mentorálásra, éves protokoll kidolgozására, ágazatspecifikus pályaorientációs és életpályatanácsadási programok megvalósítására kerül sor. Feladatunk új típusú programokat, tevékenységeket kipróbálni, és mellette a már működő, jól bevált gyakorlatokat színesíteni és bővíteni, ezek módszertanát közkinccsé tenni a vármegyében, a régióban, majd országosan. Ebbe a sorba illeszkednek a szakmaismereti versenyek, melyeket a következő években is meg kívánunk szervezni a duális képzőhelyek, a klaszterek és az iskolák együttműködésében. Ahogy a múltban, a jövőben is legfontosabb partnerünk ebben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.
Gép-ésszel: A szakmaismereti versenyek eredményeként az elmúlt években nőtt az érdeklődés a gépipari szakmák iránt
A tavalyi tanév során immár 14. alkalommal szervezte meg a kamara a „Gép-ésszel” gépipari versenyt, amelyen a résztvevőknek otthoni vagy iskolai körülmények között kellett egy fogaskerék-áttétes körhintát megépíteniük. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai a kezdetek óta támogatják a verseny megszervezését – mondja Csirke Balázs klaszterelnök.
– A pályaorientációs tevékenység, vagy a részét képező szakmaismereti versenyek arra adnak lehetőséget a fiataloknak, hogy játékos formában, kötetlenül, önkéntes alapon ismerkedjenek meg olyan dolgokkal, ami érdekli őket. Így a Gép-ésszel keretében olyan kapcsolatot tud kialakítani egy érdeklődő diák a gépipari szakmákkal, ami közel áll a szívéhez. Ezáltal könnyű – jó értelemben véve – elkötelezni a résztvevőket a szakmáink iránt.
– Mit tanulhatnak meg a gyerekek egy-egy ilyen versenyszituáció által?
– Talán egy svédasztalos étkezéshez hasonlítanám a versenyt, ahol pici falatok formájában mindenféle konyha remekeit felsorakoztatták az asztalon. Mindegyiket meg lehet kóstolni, nem kell egy egész ebédet elfogyasztani, csak azok után nyúlunk, ami felkelti az érdeklődésünket. A gépipart ugyanígy kicsi, egyszerű, emészthető, a gyerekek háttérismeretének megfelelő feladatokon, kihívásokon keresztül „kóstoltatjuk meg” velük egy könnyed, de azért mégis próbára tevő megmérettetésen. Ezzel bevonjuk őket, egyben sikerélményt kapnak, és a végén érzik, hogy ez milyen klassz. Amikor jól sikerült a kóstoló, az ember szívesen visszamegy, hogy kipróbáljon egy nagyobb fogást, később pedig már egész menüsorokat szeretne ebből a szakmából – a Gép-ésszel éppen ennek a folyamatnak egy korai eleme.
– Érkezik-e visszajelzés akár a diákok részéről, akár a tagvállalkozások részéről, hogy hasznos számukra a verseny?
– Számunkra a legfontosabb visszajelzés, hogy a szakmaismereti versenyek eredményeként a célcsoportunk körében az elmúlt években nőtt az érdeklődés az általunk fontosnak tartott és keresett szakmák iránt. Ezek a versenyek nagyon jó behívók erre.
– A DDGK tevékenységében miként jelenik meg a pályaorientáció?
– A klaszter tevékenységében van egyfajta szerepfelosztás: a menedzsmentszervezettel a pályaorientáció területén közvetítői, koordinátori szerepet látunk el. Ennek egyik legfontosabb részeként elősegítjük a tagvállalatok között a tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztását, és ez egyben fontos információ a klasztermenedzsment számára is, hogy milyen irányba, milyen csatornákon át, tevékenységek felé érdemes vinni a pályaorientációt. A tagvállalatoknál pedig már – az előbbiek felhasználásával – a diákokat közvetlenül célzó programok, tevékenységek szervezése, megvalósítása történik. Ebben az ilyen gyakorlati tevékenységek és játékos dolgok, mint a szakmaismereti versenyek, nagyon jó eszközt jelentenek. De ugyanilyen lényeges építőköve ennek a tevékenységnek az iskolákban végzett tájékoztató munka. Fontos, hogy a szülőket, akik a fiataloknál, különösképpen az általános iskolásoknál jelentősen hatnak a pályaválasztásra, hogyan szólítjuk meg. Vagy, hogy minél fiatalabb korban miként tudjuk összekötni a gépipart és a diákokat, behívni az üzemlátogatásokra a gyerekeket, hiszen a pályaorientáció egy hosszú folyamat, aminek az csak a legvége, hogy valaki egy szakmát választ. Önmagában egyik szakmaismereti verseny sem fogja megoldani a szakmai utánpótlás problémáját, de egy nagyon fontos építőkő. Viszont akkor lesz igazán hatásos, ha az összes többi elem – céglátogatások, iskolai tájékoztatások, szakkörök, az oktatás, rendezvények stb. – támogatja. Az oktatáson kívüli tevékenységeknél pedig már a vállalatok társadalmi felelősségvállalása is megjelenik: akár a jószolgálati tevékenységen keresztül vagy ahhoz kapcsolódva is felvillanthatják, hogy mivel foglalkozik egy szakma.
Épít-Ésszel: Kézügyesség, kreativitás, bátorság kell a jó szerepléshez
Idén már hetedik alkalommal rendezi meg az Építőipari Technológiai Klaszterrel együttműködve a PBKIK az „Épít-Ésszel” építőipari versenyt, ami továbbra is nagy népszerűségnek örvend a diákok körében. A szakmaismereti megmérettetésre a baranyai általános iskolák 6. és 7. osztályos tanulói jelentkezhetnek 3 fős csapatokat alkotva. A 3 fordulós pályaorientációs verseny lehetőséget ad az építőipari szakmákkal való ismerkedésre. Tavaly a diákok kis építményeket, házikókat, terepasztalokat mutattak be a zsűrinek. Magyari Csaba, az Építőipari Technológiai Klaszter alelnöke szerint a versenyfeladatok végrehajtása helyezéstől függetlenül minden esetben sikerélményt jelent a csapatoknak.
– Pályamunkaként egy olyan épületmodellt adnak be a csapatok, amit a kereskedelemben kapható, valamint az általuk kézzel készített anyagokból alkotnak meg. Azonkívül, hogy ez egy önmagában izgalmas feladat, egyben nagyon jó csapatépítő is: megtanulnak közösen dolgozni. A gyerekek megélhetik a kreativitásukat, azt, hogy milyen a két kezükkel létrehozni valamit, ami aztán életre kel. A verseny során fejlődik a térlátásuk, rálátnak az alkotás folyamatára – ezt minden versenyző megtapasztalja. Mi magunk is elcsodálkozunk, hogy mennyi kiváló alkotás érkezik a 12-13 éves gyerekektől. Az értékelésnél látjuk, hogy kinek jobb a kézügyessége, ki kreatívabb, kik mernek bátrabban nyúlni az anyagokhoz, a színekhez, milyen kidolgozottsággal jelenítik meg az épületek külalakját stb. Van, aki alapos gondossággal hozza létre az épületek környezetét, és olyan pályamunkát is kaptunk már, ahol be lehetett tekinteni az épületekbe. Ezek rengeteg üzenetet hordoznak a zsűri számára.
– Ismerik-e a gyerekek a mai építőipari szakmákat? Mire kíváncsiak a verseny során?
– Sok olyan kérdést kapunk, amikre nem is gondolnánk, hogy érdekli a gyerekeket. A verseny lebonyolításában érintett összes szereplőnek hasznos a verseny, olyan témák is felszínre kerülnek, amelyek akár az oktatás színvonalára is hatással lehetnek. Ugyanígy látjuk, hogy az általunk adott válaszok nagyban segítik a tájékozódást. Sajnos évek óta tapasztaljuk, hogy a köztudatban sokkal rosszabb fényben tüntetik fel az építőipari szakmákat, mint amilyenek valójában. Az utóbbi időben ebben a gazdasági ágban is végbement egy generációváltás, változtak a trendek, az eszközök, a technológia. De aki belekóstol a mindennapjainkba, meglátja a szakma szépségét, az alkotás, az értékteremtés eredményét. Kellenek ezek a kapcsolódási pontok, mint amilyen a verseny, hogy valós képet tudjunk adni a szakmáinkról. Sokszor csak az ilyen „érintésekre” van szükségük a fiataloknak, hogy bátorságot szerezzenek és merjenek az alkotás útjára lépni.
Azt gondolom, a jelenleginél több ilyen kapcsolódási lehetőséget kellene teremtenünk, ami megmutatná az építőipari szakmák tartalmát, mert félő, hogy egyre kevesebben választják majd ezt a területet. Bizonyos dolgokat lehet gépesíteni, automatizálni, előre le lehet gyártani az üzemekben, azonban az építőiparban a munkák jelentős része továbbra is élő munkaerőt kíván az építési helyszíneken. Tehát nem váltható ki az élő munkaerő se a fizikai, se a műszaki irányítói oldalon. A magyar építőipari szakemberek a világ bármelyik táján, akár Dubajban, Amerikában vagy a tengeren egy olajfúrótornyon mindenütt megállják a helyüket, mert a tudásuk, a munkához való hozzáállásuk, a szakmai alázatuk és az odafigyelésük miatt szeretnek dolgozni velük. Bízunk benne, hogy ezt a jövőben is el lehet mondani róluk.
Ide-süss: Sok étterem megirigyelhetné a diákok által készített ételeket
A tavalyi év egyik legnépszerűbb programja a kamara a Baranyai Gasztronómiai Klaszterrel közösen szervezett „Ide-süss” turizmus-vendéglátás versenye volt. A szintén 6.-7. osztályosoknak meghirdetett verseny a vendéglátóipari szakmákkal való ismerkedésre ad lehetőséget. Teleky Zoltán, a Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöke szerint az, hogy sokan jelentkeznek, azt mutatja, hogy a gyerekek érdeklődnek a gasztronómia iránt. A zsűri tagjai nem egyszer maguk is meglepődnek azokon a versenyzők által magas minőségben készített ételeken, amelyeket sok étterem megirigyelhetne.
– Mindig igyekszünk kitalálni egy tematikus menüsort, ami szezonális alapanyagokra épül, és a mostani trendi gasztronómiához közelít, azonban ezt olyan szintre fordítjuk le, hogy a gyerekek is el tudják készíteni. Évről évre egyre többen neveznek a versenyre, és mindig nagy érdeklődéssel, lelkesen állnak a feladatokhoz. Ez a megméretés voltaképp egy játékos program, azonban kiváló lehetőség arra, hogy megtapasztalják a csapatban való dolgozást, ami a való életben is jellemzi a szakmánkat. Sokszor zavarba ejtően finom ételeket kóstolunk a döntőn, és olyan tálalásokat látunk, ami nincs meg sok étteremben. Jó látni a diákok lelkesedését, kreativitását, az erre a világra való nyitottságát. Örülnénk neki, ha ezt a későbbiekben is megőriznék, és minél többüket be tudnánk vonzani erre a pályára. Keressük a módját annak, hogy miként tudjuk megszólítani ezt a generációt, hogyan szerettessük meg velük a vendéglátós szakmákat, milyen módon adhatunk új rangot a hivatásunknak. Köztudott, hogy nagyon sokat kell dolgozni mind pincér-vendégtéri szakemberként, mind szakácsként vagy üzletvezetőként, sokszor este, éjszaka, hétvégén vagy ünnepnapokon, és ezt nem mindenki vállalja. Ez is közrejátszhat abban, hogy más irányba indulnak el a pályát választók.
– Mire ad lehetőséget a verseny, hogyan tudják bemutatni a vendéglátós szakmák szépségeit?
– A legjobbnak bizonyuló tíz csapat tagjai vehetnek részt a döntőn, ahol egy két fogásból álló ételt kell elkészíteniük a megadott idő alatt, valamint megteríteni az asztalt. A helyszínen az ételkészítés alatt csak egy-két dologban segítünk nekik. Amikor zsűrizünk és kóstoljuk az ételt, elmondjuk, hogy mi sikerült különösen jól, és min lehetne változtatni.
– Ismerik-e a gyerekek a vendéglátós szakmák hétköznapjait, valóságát?
– Mostanában nagyon divatos a gasztronómia, számos főzőműsort, főzőversenyt, sztárséfet lehet látni a televízióban. Sajnos ezek sok esetben eltorzítják a valóságot, a műsorokban szereplők tiszteletlenül bánnak az alapanyaggal, egymással. Azt látom, hogy sok szakma nagy bajban van manapság, de a miénk különösképpen, mert a mai generáció nem akar olyan munkát végezni, ami mások kiszolgálásáról szól. Ezt nem tartom jó megközelítésnek, sokkal inkább azon kellene lennie a hangsúlynak, hogy vendégül látjuk a hozzánk betérőket, és azért dolgozunk, maximálisan, hogy jól érezzék magukat. Ezt az üzenetet szeretnénk eljuttatni a jövő generációihoz.
A klasztertagok nevében is mondhatom, mindannyiunk küldetése, hogy hozzájáruljunk a minőségi oktatáshoz, hogy megmutassuk ennek az életformának, ennek a szakmának a pozitívumait. A saját munkámban személy szerint én nagyon szeretem, hogy jó emberek vesznek körül, remek vendégeket szolgálunk ki, és hogy az ételekkel élményt adok nekik. A személyes példa lendületet adhat a kommunikációhoz. Az Ide-süss kitűnő lehetőség az érdeklődő gyerekek számára, hogy összemérjék a tudásukat, az ügyességüket más iskolákkal, más csapatokkal, ami ösztönzi őket, hogy még kreatívabbak legyenek. A verseny előtti felkészülés összehozza a csapatok tagjait, és megadja nekik azt örömöt, amit akár a való életben is átélhetnek, ha az érdeklődési körüknek megfelelő szakmában dolgoznak majd.
Turizmustra: A verseny lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elképzeljék magukat egy adott szakmában
Nagy érdeklődést keltett a turisztikai ágazat iránt érdeklődő diákok körében az új „Turizmustra” verseny az előző tanévben. Hogy ez a vetélkedő miként támogatja a pályaorientációt, a gyerekeknek milyen képességüket kell kamatoztatniuk, mit tudhatnak meg magukról a feladatok megoldása közben, arról Puch Esztert, a Dráva Hotel ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
– Egy pályaorientációs verseny minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek elképzeljék magukat egy adott szakmában, annak a kihívásaival, mindennapjaival és szépségeivel, teremtő erejével találkozva. Az idegenvezetői pályamunkák elkészítése közben mind a saját környezetüket, mind az oda érkező vendégek igényeit fel kell mérniük, be kell tudni mutatni úgy, hogy az más számára is érdekes, felfedezni való legyen. Ki kell lépniük a mindennapokból ahhoz, hogy ezeket a feladatokat jól el tudják végezni, ugyanakkor lokálpatriótának kell lenniük ahhoz, hogy a legjobbat hozzák ki a kihívásból. Ezek a játékok nyitottságot, információszerzést, közvetítést, csapatmunkát, vizuális készségeket fejlesztenek amellett, hogy a turizmus felé fordul a gyerekek érdeklődése. Akár kollégaként, akár vendégként a jövőben utazni fognak, felfedezik a világot.
– Mennyiben kapnak valós képet a turisztikai szakmákról a feladatok megoldása alatt? A kérdéseikből, a válaszaikból, a feladatmegoldásukból kiszűrhető-e, hogy milyennek látják a turisztikai szakemberek feladatait?
– A feladatok megoldása során a diákok olyan valósághű képet kaphatnak a turizmus különböző szakmáiról, amely segíthet nekik jobban megérteni a szakma szépségeit és kihívásait. A turizmusban dolgozó szakemberek napi munkájának középpontjában mindig az ember áll: a vendégeink kényelme, elégedettsége és élményei. A turizmus tehát nem csupán egy szolgáltatásnyújtási tevékenység, hanem az élmények megteremtésének művészete is, amely minden egyes feladat során lehetőséget ad a személyes fejlődésre és a kreativitás kibontakoztatására.
A feladatmegoldás során a diákok számára világossá válhat, hogy a turizmus egy dinamikusan fejlődő és sokrétű iparág, amelyben kulcsfontosságú az emberek közvetlen kapcsolata és elégedettsége. A válaszaik és a kérdéseik alapján jól megfigyelhető, hogy fokozatosan felismerik a szakma alapvető aspektusait, mint a fenntarthatóság fontosságát, a vendégek igényeinek beazonosítását és a szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztését. A diákok értékelhetik, hogy ez a szakma emberközpontú, ugyanakkor erőforrás-igényes, hiszen a sikeres működéshez elkötelezett és jól képzett szakemberek szükségesek.
Bízunk abban, hogy a verseny során a diákok nemcsak elméleti tudást, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szereznek, amelyek segíthetik őket a turizmus jövőbeni szakembereiként való elindulásban, és erősíti bennük azt a vágyat, hogy ezen a területen kamatoztassák a képességeiket és a szenvedélyüket.
A turizmus mint szakma rendkívül izgalmas és dinamikus karrierlehetőséget kínál, amely számos szempontból vonzó lehet a versenyzők számára. Az iparág folyamatosan fejlődik, új trendek, technológiák és igények alakítják, így a turizmus iránt érdeklődők számára egy folyamatosan változó és kihívásokkal teli környezetet biztosít. Emellett a turizmusban dolgozó szakemberek közvetlen kapcsolatban állnak az emberekkel, segítenek az élmények megteremtésében, és így olyan szakmai elégedettséget élhetnek meg, amely azonnali visszajelzéseken alapul.
A versenyzők számára egy másik vonzó tényező, hogy a turizmus széles körű karrierlehetőséget kínál – az idegenvezetőtől kezdve a szálloda- és vendéglátóipari szakembereken át egészen a turizmusmarketingig. Az iparág globális jellegénél fogva lehetőséget ad arra, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elhelyezkedjenek a fiatalok, és különböző kultúrákkal, emberekkel dolgozhassanak együtt.
– Mivel lehet a versenyzőknek kedvet csinálni, hogy turisztikai irányban tanuljanak tovább?
– Reméljük, hogy a versenypályázat kiírásával már felkeltettük a versenyzők figyelmét ezen szakmák iránt is. Pécsen és a környéken jó oktatásban lehet része annak, aki a turizmusban képzeli el az életét. Ezekből a középfokú oktatási intézményekből sikeresen tovább is lehet tanulni, vagy az itt megszerzett tudást már azonnal hasznosítani is lehet. A pécsi és környékbeli középfokú oktatási intézmények, melyek a turizmus-vendéglátás területén oktatnak, magas színvonalú tudást nyújtanak, és mind elméleti, mind gyakorlati tapasztalatokkal készítik fel a diákokat a szakmák kihívásaira. A továbbtanulási lehetőségek széles spektruma és a gyorsan alkalmazható tudás biztosítja, hogy aki ezen a területen tanul, sikeresen elindulhat egy karrierúton.
A turizmus tehát nemcsak egy stabil és jövedelmező pálya, hanem egy olyan iparág is, amely lehetőséget ad a folyamatos fejlődésre, kreativitásra és a világ különböző tájainak felfedezésére, miközben hozzájárulhatunk mások élményeihez és emlékezetes pillanataihoz. Ezen okok miatt érdemes ezt a szakterületet választaniuk, hiszen a turizmusban dolgozni nemcsak szakmai kihívás, hanem szenvedély és életre szóló élmény is.
Autómánia: Azok lesznek sikeresek, akik belső indíttatásból fejlesztik magukat
A járműipari verseny, az „AutóMánia” tavaly rengeteg csapatot vonzott, a gyerekek számára érdekes ez a világ. Schrempf József, a Suzi-Car Kft. ügyvezetője szerint a verseny kiváló lehetőséget teremt a diákoknak, hogy közelebbről is megismerjék az autószereléssel kapcsolatos szakmákat.
– Örömmel fedeztem fel, hogy lányok is beneveznek erre a megmérettetésre, ma már nem annyira ritka a női autószerelő és gépjármű mechatronikai technikus, mint 10–20 évvel ezelőtt. Sajnos azt nem tudjuk kideríteni, hogy ténylegesen hány gyerek dönt a verseny hatására a járműipari szakmák mellett, de ha csak töredéke annak, akik részt vesznek a fordulókon, már akkor mindenképpen nyertünk.
– Mit lehet megmutatni a gyerekeknek ezekből a szakmákból, hogy kedvet kapjanak hozzájuk?
– Apró dolgokat, amelyekkel felkelthetjük az érdeklődésüket. Élményekre van szükségük, hogy maguk is kipróbálhassanak dolgokat. Például amikor nálunk vannak üzemlátogatáson, megmutatjuk, hogy miként lehet a hengerfejbe belecsavarni a gyertyát. Ehhez meg kell találniuk, hogy melyik csavarnak hol van a helye. Nagyon régóta foglalkozom tanulókkal, azt tapasztalom, hogy azok lesznek sikeresek, akik belső indíttatásból fejlesztik magukat. Ha megvan bennük az érdeklődés, akkor nem külső hatásra szeretnének tanulni. A számítógépes tudás ma már elengedhetetlen az autószereléshez, a mechatronikai technikusok az autóvillamosságot és az autószerelést is tanulják. Ma egyre több az elektromos vagy alternatív hajtású autó, a szervizelésük biztos, hogy sok jó szakembert kíván a jövőben.
– A műhelylátogatásokon milyen kérdéseket kapnak a gyerekektől, mire kíváncsiak?
– A műhelylátogatásnál mindig megmutatunk fölemelve egy autót, ami a legtöbb gyereknek nagy élmény. Vannak, akik már valamilyen szinten értenek az autókhoz, ha nem is tudnak szerelni, de ismerik a főbb alkatrészeket. Az üzemlátogatásokat nagyon jó dolognak tartom, mert ott találkozhatnak a valósággal: hogyan kell fékbetétet vagy olajat cserélni, ez megfogható a gyerekek számára. A jó szakembernek szeretnie kell az autót, ez sokszor otthonról jön, amikor már vezetett az apjával vagy látta, hogy hogyan szerelt, cserélt ki egy alkatrészt benne. Ezt el is mesélik nekünk. Elmondjuk, hogy ez egy biztos szakma, mert autók mindig lesznek, és szerintem a kereseti lehetőségek sem rosszak. A technika fejlődésével itt is egyre komolyabb műszerekkel dolgozunk, ami folyamatos tanulást kíván, tehát mindenképpen van perspektíva a járműipari szakmákban. Plusz szükség van egy jó adag kreativitásra, mert fel kell fedezni a hibát, amivel a járművet a szervizbe hozták, és arra megoldást találni. Ha valaki nem fejleszti magát a technikával meg a továbbképzésekkel, akkor lemarad. Mi a műhelylátogatáson egy izgalmas világot tudunk megmutatni a gyerekeknek, látjuk, milyen izgatottak és milyen örömmel távoznak tőlünk. Ez egy olyan jó élmény lehet számukra, amely akár a pályaválasztásukat is befolyásolhatja.
Villany-ász: Már dolgozik olyan villanyszerelő, aki e vetélkedő hatására választotta a szakmáját
Az elektronikai és elektrotechnikai ismeretekre épülő „Villany-ász” versenyt tavaly már 8. alkalommal hirdette meg a kamara, ezúttal a versenyzőknek egy napelemes helikoptert kellett készíteniük. A verseny ötletgazdája, Hirth Olivér, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetője szerint a megmérettetés remek alkalom arra, hogy a diákok betekintést nyerjenek az elektronikai és elektrotechnikai szakmákba, és akár a cégeknél lássák, hogy hogyan is érvényesülnek e szakemberek, mit jelent kitanulni egy szakmát, milyen lehetőségek vannak a továbblépésre.
– Hiteles tapasztalatot szerezhetnek a diákok a vállalkozásoknál, ahol a helyszínen meg tudjuk mutatni, hogyan néz ki egy 21. századi munkahely. A villamos szakmákban még mindig megvan az az előítélet, ami évtizedekkel korábban jellemezte a villanyszerelők munkáját, hogy poros, piszkos közegben dolgoznak. Ezért a szülők sem szívesen küldik a gyereküket szakmát tanulni. A mi cégünk villamos automatizálással foglalkozik, az üzemterületünkön egyáltalán nem jellemzőek az ilyen körülmények, sokkal inkább a 21. századi munkakörnyezet és a modern eszközök. Pályaválasztás előtt arról is érdemes tudni, hogy a szakmák gyakorlói biztos megélhetést nyújtó juttatásokban részesülnek, nem ritka, hogy az érettségivel, de szakmával nem rendelkező kortársaik fizetésének kétszeresét viszik haza. Amikor ezekkel szembesülnek a gyerekek, könnyebben el tudják dönteni, hogy gimnáziumba mennek-e tovább, vagy akár szakmát tanulva érvényesülnek.
– Mik lehetnek a hívószavak manapság a villamos szakmákkal kapcsolatban? Miért lehet vonzó a fiatalok számára?
– Egyre többet beszélgetünk robotizálásról, mesterséges intelligenciáról, illetve sok más modern technológiáról, amelyek megkönnyítik a jövő emberének az életét. E technológiák alkalmazásához gépekre van szükség, a gépek vezérléséhez pedig villamos szakemberekre. Manapság mindent automatizálni akarunk, számos ágazatban a cégek ezzel akarják csökkenteni a szakemberhiány következtében keletkező kitettséget. De a fogyasztói társadalom is azt diktálja, hogy minél olcsóbban minél többet tudjunk előállítani – mindezt a hatékony gépek, a jó vezérlések biztosítják. A Covid idején megtapasztaltuk, hogy ott, ahol a karantén miatt nem tudott dolgozni az ember, a gépek működtek és termeltek. Ezért is állítom, hogy biztos jövő áll ezekben a szakmákban a fiatalok előtt.
– Miként hatnak a pályaorientációra a szakmaismereti versenyek, mint a Villany-ász?
– Nagyon büszke vagyok arra, hogy a KONTAKT-Elektroban már dolgozik egy olyan villanyszerelő kolléga, aki korábban éppen a Villany-ász vetélkedő hatására döntött úgy, hogy a villamos szakmát választja, és fiatal kora ellenére szépen lép előre a szakmában. Ugyan gyakornoki helyként nem a mi vállalkozásunkat választotta, de egy kiváló szakember képezte őt, ezt követően érkezett hozzánk. Nagyon jó érzés látni, hogy beérett a munkánk gyümölcse. Egyre több hasonló esetről hallok más szakmákban is, így azt gondolom, mindenképpen van eredménye a szakmaismereti versenyek megrendezésének.
K.T.