Tavaly december óta 22 kg-mal csökkent a testsúlya, ez is a rendszeres mozgás eredménye, amit több mint 10 évvel ezelőtt iktatott be az életébe. Hetente többször kerékpározik, szinte minden héten letekeri a Balaton-kiskört, emellett edzőterembe és szaunába jár, télen pedig úszik. Teleky Zoltán séf, több vállalkozás vezetője 2014-ben kezdte az életmódváltást, amikor is elkezdett erőteljesen fókuszálni a sportra. Mint mondja, az egészség megőrzése mellett az is motiválja, hogy az üzleti életben nagyon sokat számít, hogy az ember nem hagyja el magát.

– Kezdetben személyi edzővel edzettem konditeremben, aztán csakhamar elkezdtem kerékpározni, gyalogolni és úszni. Ma is folyamatosan heti háromszor járok edzőterembe kora reggel, ehhez egy remek kis baráti kör jött létre, velük is sokszor elmegyünk kerékpározni vagy szervezünk valamilyen közös programot. Aztán ott vannak azok a nagyon jó barátaim, akikkel hetente egyszer letekerjük a Balaton-kiskört, de heti többször a Mecsekben, Orfűre vagy az Ormánságban is bringázunk. Amikor nagyon tele van a fejem, a stressz levezetése miatt egyedül is szoktam biciklizni. Télen heti kétszer úszni járunk a fiammal vagy barátokkal, ott is van, hogy személyi edzővel tűzünk ki kisebb célokat. Hetente három alkalommal szaunázom, azt egy másik baráti körrel, ennek is rendkívül jó hatása van. Érzem is az állóképességemen, a stressztűrő képességemen és a mindennapjaimban, hogy erre szüksége van a szervezetemnek. December óta mínusz 22 kilónál tartok, ehhez például többen is adnak motivációt: mint az 62 éves komoly üzletember, aki a testépítő teremben mellettem edz. Én is szeretnék úgy kinézni és olyan mozgékonynak lenni annyi idős koromban, mint ő.

– Annak idején mi motiválta az életmódváltásban?

– A testsúlycsökkentés, illetve az, hogy éreztem, nehezen mozgok, és minden sokkal jobb, ha fittebb vagyok. A rendszeres mozgástól remek a közérzetem és energikusabb vagyok, mint korábban. De azt is látom, hogy az üzleti életben is sokat számít, ha az ember nem hagyja el magát. Egy jó biciklizés mentálisan is rendbe tud tenni, gyönyörű helyeken járunk, van időnk alaposan megfigyelni a tájat, a természetet, ami rendkívüli módon kikapcsol és feltölt.

– Mi változott meg Önben a rendszeres mozgás által?

– Sokat javult a tűrőképességem, ki tudom dolgozni magamból a stresszt, így nehezebben kapom fel a vizet, és mindent sokkal könnyebb megcsinálni, mint azelőtt. Jobban megismertem magamat, és meggyőződésem, hogy a napi rendszeres mozgás elengedhetetlen egy felnőtt szervezet számára. Főleg 40 éves kor felett, amikor már nem úgy regenerálódik a szervezet, ezért nekünk is tennünk kell az egészségünkért. A mozgás frissen tart.

– Sokféle mozgást végez, ami nem kevés időt igényel. Hogy tud erre időt szakítani egy olyan elfoglalt üzletember, mint Ön?

– Azért megyek heti háromszor kora reggel, 6.40-re edzésre, mert akkor kilenc órakor már teljes erőbedobással tudom a céges ügyeket intézni. Este járok szaunázni, ha éppen nincs céges elfoglaltság. Azokon a napokon tekerünk, amikor szabad az esténk. Nyáron minden héten kiveszünk egy szabadnapot, hogy letekerhessük a balatoni kis kört. Ez egy 80 km-es szakasz, már megvannak a kis törzshelyeink, hogy hol iszunk kávét, hol ebédelünk stb. Az elmúlt években abban a tekintetben önzőbbé váltam, hogy ezt az időt ki kell szakítanom magamnak, mert szükségem van rá. Ma már úgy állok hozzá, hogy meg kell határozni, mennyi időt szánok a munkára, és nem viszem túlzásba. Kiváló kollégáim vannak, akikkel meg tudjuk osztani a feladatokat.

– A sporttevékenység önnél egyben társasági esemény is, nem?

– Szinte mindegyik mozgásfajtához megvan a társaságom, és már néha eljön velem a fiam vagy valamelyik lányom biciklizni. Azt kértem születésnapomra a három gyerekemtől ajándékba, hogy tekerjük le a balatoni kis kört, bízom benne, hogy ez a jövőben hagyománnyá válik. A biciklizés és az edzés is egyfajta közösségi esemény, jókat nevetünk, beszélgetünk a többiekkel, sokszor az üzletember barátaimmal olyan témákat érintünk, amelyekkel mindannyian fejlődünk, egymástól tanulunk, így visszük előrébb egymást. Sokszor megosztom a közösségi oldalakon, hogy merre kerékpároztunk, erre egyébként büszke is vagyok, és rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Ezt motivációs szándékkal is teszem, hogy más is lássa meg a mozgás szépségét, hasznosságát.

– A munkatársait esetleg sikerült-e „megfertőznie” a mozgás szeretetével? Szerveznek-e esetleg ilyen fókuszú közös programokat?

– Egy évben kétszer van céges napunk, az egyiket szabad téren töltjük. Idén játékos mozgásprogramot szerveztünk, ami nagyon tetszett a kollégáknak. Szeretnék a jövőben kerékpáros napot tartani, amikor lemegyünk a Balatonra, ha kell, bérelünk kerékpárokat, és tekerünk egy 50–60 km-t. Ez a sportérték mellett remek lehetőség arra, hogy jobban megismerjük egymást.

K.T.