Horváth Szabolcs, az Y Cégcsoport ügyvezetője fiatal kora ellenére kiemelkedő szakmai érettséggel, stratégiai gondolkodással és példamutató elkötelezettséggel vezeti vállalkozását. Irányítása alatt a cég folyamatos fejlődést mutat, miközben sikeresen ötvözi a modern üzleti szemléletet a mezőgazdasági és élelmiszeripari hagyományokkal. Nagy hangsúlyt fektet az innovációra, a hatékonyság növelésére és a minőség folyamatos javítására, amely versenyképesebbé tette a vállalkozását a piacon. Vezetőként fontos számára a munkatársak megbecsülése, stabil munkahelyek teremtése és a hosszú távú, fenntartható működés. Személye hiteles példája annak, hogy a fiatal vállalkozók képesek értéket teremteni, közösséget építeni és gazdasági szinten is maradandót alkotni. Horváth Szabolcs munkáját a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el.

– Nagyon örülök ennek az elismerésnek, szeretném, hogy egyfajta inspirációként szolgáljon a fiatal vállalkozók számára: reggelente ne céltalanul keljenek fel, motiválják őket a szakmában eltöltött hétköznapok, mert dolgozni egyféleképpen érdemes: szenvedéllyel.

– Miként vált fiatalon cégvezetővé?

– 2017 januárjában diplomáztam a Budapesti Gazdasági Egyetemen, ezután léptem be a családi vállalkozásba, ami abban az időben árbevétel tekintetében a mostani fele volt. 2019-ben tettük le a baromfifeldolgozó üzemünk alapkövét, és onnantól kezdve ez az időszak egy mentőmellény nélküli ugrás volt a mély vízbe, mivel ez már élelmiszeripari és nem a cégcsoport által korábban gyakorolt agrártevékenység volt. Európa-szerte mintegy 40 vágóhíd működését néztünk meg a kollégáimmal, ezek alapján alakítottuk ki a vágóhidunk technológiai felszereltségét. Ez minden esetben teammunka volt, mert egyszemélyes hadsereg hosszú távon nem létezik.

– Családi vállalkozás lévén milyen fajta támogatottságot kapott a család többi tagjától?

– Gyerekkorom óta kaptam morális, erkölcsi támogatást, egyáltalán nem volt elvárás a részükről, hogy nekem a cégben kell dolgoznom. Ez egy lehetőség volt, én pedig úgy döntöttem, hogy tovább szeretném vinni azokat az értékeket, amiket a szüleim teremtettek. Másfelől mindig vállalkozásokkal szerettem volna foglalkozni, itt pedig egy teljesen új üzletágat alakíthattam ki. Abban hiszek, hogy akkor működnek jól a dolgok, ha mindenkinek megvan a saját „homokozója”. A legtöbb családi vállalkozás abba bukik bele, hogy mindenki mindenbe belefolyik, és a végén gyakorlatilag nem lesz megoldás semmire. Szerencsére a mi vállalkozásméretünk lehetővé teszi, hogy minden családtag meg tudja valósítani önmagát.

– Mik azok az értékek, amiket a családtól, a szüleitől kapott, és mi az, amit ön tesz hozzá ehhez a vállalkozáshoz?

– Amit kaptam, az a hosszú távú gondolkodás, a lojalitás, a becsületesség. A szüleim lojális emberek, szeretik a jó értelemben vett állandóságot, nem ugrálnak sem piaci partnerek, sem kollégák között. Ha valamivel elégedettek, akkor arra szánnak pénzt, energiát, hitet. Azt mondták, hogy rövid távon a becsületesség nem kifizetődő, hosszú távon viszont csak az lehetséges. Magam is ezeket vallom, viszont megtapasztaltam, hogy egy kis rafináltságra szükség van a sikerhez a B2C-piacon. Ismerni kell a konkurencia, a beszállítók és a vevők gondolkodásmódját, emellett nagyon fontos, hogy minden típusú emberrel meg kell tanulni jól és hatékonyan kommunikálni.

– A fiatal életkor miként hatott arra, hogy vezetőként elfogadtassa magát?

– A vágóhíd esetében én vettem fel a kollégák jelentős részét és hoztam létre magam mellett a stratégiai csapatot, így ezzel együtt alakult ki a kölcsönös tisztelet. A főnök és a vezető között az a különbség, hogy míg előbbit azért tisztelik, mert ő van felettük a hierarchiai láncban, addig a vezetőt azért, mert szakmailag és emberileg is hisznek benne, a személye nem félelmet, hanem szakmai tekintélyt vált ki a kollégákból. Bízom benne, az utóbbi tábort erősítem.

– Mit érdemes ma egy fiatal üzletembernek szem előtt tartania a siker érdekében?

– A legfontosabb az, hogy ne adja fel. Ha vannak is kudarcok vagy sikertelenségek, akkor is menjen tovább, amennyiben hisz az általa vezetett vállalkozásban. Legyen motivált, tudjon alkalmazkodni a mostani igen változékony gazdasági helyzethez, tűzzön ki célokat, és lehet, hogy az első néhány évben nem jön olyan szinten a siker, de ha kitartó, akkor biztosan megérkezik. Továbbá ne csak a célba érést élvezze, hanem a megtett utat is, hiszen az hosszabb.

– Ha fiatalon ilyen jelentős sikereket ért el, akkor hová vezethet még az út?

– Minél jobban beleásom magamat az élelmiszeriparba, annál több ötletem van, hogy még mit lehetne csinálni. A digitalizáció, az AI szerepe egyre jelentősebb, aminek a hatékonyságnövelésben és a szakmai portfólió bővítésében lehet szerepe. Az élelmiszeriparon belül többféle tevékenység végzésével még reziliensebb vállalkozásként szeretném működtetni a cégeinket.