Nemes Csaba, a Pécsett és Baranyában meghatározó építőipari szereplő Kőház Zrt. alapítója és vezetője. Szervezetten, hatékonyan dolgozik, munkatársait folyamatosan képezi, stabil megélhetést és szakmai fejlődést biztosít. Az általa vezetett vállalkozás példát mutat a generációváltásban is. Referenciái és visszatérő megrendelői a megbízhatóságot igazolják. A kamara Iparfejlesztési Bizottságának tagjaként szakmai ötleteivel a tagok együttműködését erősíti. Véleményére a kamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter tagjai is adnak, munkája pedig inspirációt jelent a helyi vállalkozásoknak. Több mint 40 éve megbízható partnere mind a lakossági, mind az ipari megrendelőinek. A helyi munkaerőt helyben tartja, beszállítói láncot épít, és aktívan támogatja a regionális gazdaság fejlődését, miközben innovatív megoldásokkal biztosítja a fenntartható növekedést. Nemes Csaba mostantól a kamara Címzetes Kamarai Tanácsosa.

– 1982-ben alapítottam a Kőház jogelődjét, egyéni vállalkozóként kezdtem, aztán kft., majd pedig zrt. lett a cégforma. Az irodánk falán szerepel a minőségbiztosítási rendszerünk okiratának első mondata: úgy kell dolgoznunk, hogy aki egyszer velünk dolgoztat, az mindig velünk akarjon. Ezért aztán stabil kapcsolataink, állandó megrendelőink vannak, ez, valamint a kollégáim adják meg a működésünk hátterét. Nagyon kicsi nálunk a fluktuáció, egyes munkatársaim 30 éve itt dolgoznak, és ők is ezt a szellemiséget adják tovább.

– Miként fejlődött a Kőház, milyen lépcsőfokokon keresztül jutottak el a zrt.-ig?

– Mindig úgy fejlődtünk, ahogy a piac diktálta: amikor elkezdtünk lakásokat építeni, létrehoztunk egy ingatlanfejlesztő céget. Amikor el kellett adni a lakásokat, alapítottunk egy ingatlanközvetítő céget. Amikor a piac úgy diktálta, egy társammal alapítottunk egy épületgépész céget. Ugyanakkor mivel ’82 óta létezik a vállalkozás, kicsit öngerjesztő is volt a fejlődés, mert ahogy mindig több volt a munka, az ember, több a mérnök, az alvállalkozó, a megrendelő, a folyamat önmagát is gerjesztette. Most a generációváltás idején látom, eljött az idő, hogy egy kicsit lassítsunk.

– Az építőipar folyamatos kihívást jelent. Ebben hogyan találta meg a balanszt?

– Mindent egyszer kell megcsinálni, csak jól. Ha egyszer jól megcsináljuk, akkor azzal nincs gond, azzal a vevő is és mi is elégedettek lehetünk. Ez vonatkozik a cégépítésre is, hiszen kiváló kollégáim vannak, minden szinten, ami mindenre kihat: a cég felépítésére, illetve a minőségi munkára is. Most zajlik nálunk a generációváltás, mivel elértem egy bizonyos kort, így a személyes közreműködésem háttérbe szorítása mellett igyekszem megteremteni a vállalkozás folyamatosságát. Azt szeretném, hogy a Kőház még sokáig egy jól prosperáló cég maradjon.

– Milyen alapvetések, stratégiai irányelvek alapján irányította a céget?

– A bizalom az egyik alappillér, a legfontosabb hajtóerő a vállalat működésében, és a továbbiakban is szeretném, ha ez így lenne. A bizalom a pénzügyi, műszaki kontrollt is meghatározza, a cég nagyságát tekintve ezen sokan csodálkoznak is, hogy nem bonyolult, tankönyvi rendszereket, folyamatokat működtetünk, de nekünk ez a partneri hozzáállás vált be. A bizalom nemcsak a cégre vonatkozik, hanem a megrendelőinkre is, ezért is tudjuk megvalósítani a korábban említett „aki egyszer velünk dolgoztat, az utána is velünk akar”-elvet.

A fejlődést jelentősen meghatározza a munkatársaink képzettségi szintje, az, hogy milyen új anyagokat, technológiákat, gépeket használunk. Folyamatosan figyeljük az újdonságokat, állandó kapcsolatban állunk az anyagbeszállítók képviselőivel, kikérjük a véleményüket, hogy ezeket milyen módon tudjuk beépíteni a folyamatainkba.

– Ön tagja a kamara Iparfejlesztési Bizottságának, az Építőipari Technológiai Klaszternek – miért fontosak ezek a kapcsolódások?

– Ezek mindenki számára előnyösek, mert hasznos információkat tudunk megosztani egymással. Ha valakinek valamiben tudok segíteni, esetleg valamihez hozzá tudok valamit tenni, akkor azt szívesen megteszem. A következő generáció is igényli az idősebbek tapasztalatait, amit szívesen megosztok velük.

– Miként értékeli az ön mögött álló vállalkozói életutat?

– Úgy érzem, hogy a szerencse mindig mellém állt. Azonban dolgozni is kellett, nem is keveset, mindenhol ott lenni, döntéseket hozni, gyorsan dönteni. Voltak válságok, mint a 2008-as gazdasági világválság, azon is túl kellett lépni. De egyszer sem jutott eszembe, hogy feladjam. Építészmérnök vagyok, ehhez értek. A több mint 40 év alatt egyszer sem fordult elő, hogy ne tisztességesen adtunk volna át egy munkát vagy ne fizettünk volna ki egy alvállalkozót. A becsület minden pénznél fontosabb.