A jó értelemben vett örök elégedetlenség és az innováció iránti érdeklődés, valamint az átlagostól való eltérés vágya – ez volt mintegy 30 éves vállalkozói léte alatt Kölbl Zoltánban a hajtóerő, ami mára az ország egyik legnagyobb járműparkjával rendelkező, a dél-dunántúli régió piacvezető személyszállító cégévé formálta a BuszRent Kft.-t. Zoltán 1994-től kezdett Németországba dolgozni járó munkavállalókat fuvarozni egy 9 személyes kisbusszal, amelyet szép fokozatosan mind nagyobb és mind több busz váltott fel. A mai napig a vállalkozás fő profilja a személyszállítási palettán a gyártó-termelő szektor vidéki munkavállalóinak műszakrendben történő ütemezett szállítása, emellett különböző eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó személyszállítást is végeznek – mindezt az ország 14 megyéjében.
– Az autóbuszos személyszállítás a szárazföldi közlekedés csúcsa, pontosan olyan szabályozott környezetben kell működnünk, mint a légiközlekedésnek. Ehhez igazítjuk azt a rendszerszemléletet, amely stabilitást, kiszámíthatóságot és rugalmasságot biztosít a mindennapjainkhoz – fogalmazza meg stratégiájukat Kölbl Zoltán ügyvezető. – Van egy alap, ami nélkül ez a következetesség és kiszámíthatóság nem létezik: egy örök elégedetlenség és innovációs vágy, hogy mi másként szeretnénk működni. Mindig újszerű döntést hoztunk, olyan kategóriákkal jelentünk meg a piacon, ami korábban nem volt. Ez az újítási szemlélet a mai létezésünket is meghatározza. Bár a nevünkben benne szerepel a busz szó, de mi nem az autóbuszt kívánjuk bérbe adni, hanem egy szolgáltatást végezni. Ennek érdekében mindig előremenekülünk, és a fejlesztésre koncentrálunk. Ehhez igazítottuk és igazítjuk a cégben dolgozó kollégáim és mindannyiunk fejlődését, fejlesztését, ezért folyamatosan tartunk képzéseket szakmai és szervezetfejlesztési területen is.
– Ma miben lehet fejlődni?
– Ahogy más vállalkozásoknál, nálunk is kiemelten fontos a hatékonyság növelése, hogy igényvezérelt modellek működjenek. Pontosan határozzuk meg, hogy mire van igénye a partnernek, ahhoz rendeljük hozzá a szükséges minimumot, ne túlzó kapacitásokat, ugyanis ez a partnereink hatékonyságát is segíti. Ezáltal javul a stabilitásuk, és várhatóan hosszú távú partnerként számíthatunk rá. E stratégia sikerességét az is mutatja, hogy vállalkozásunkra nem jellemző a partnervesztés. A fejlődés szempontjából ugyanilyen fontos a digitalizáció, 2016 óta egyedi felhőalapú rendszert fejlesztünk a gyártó-termelő szektor munkaerőszállításának támogatására, hogy tényszerű adatokkal tudjuk kiszolgálni az igényeket. Így a változásokat is gyorsan tudjuk kezelni. A gyors reagálás ma nélkülözhetetlen a fejlődésben, ezért mindenképpen szükséges a digitalizáció magasabb szintre emelése. A partnereink is egyre nyitottabbak erre.
– Mi jelent kihívást a mindennapi működésükben?
– Ami szerintem rengeteg vállalkozást is érinthet: a különböző generációk igényeinek összehangolása. A nálunk dolgozó autóbuszvezetők jó része a korosabb munkavállalók közé tartozik, ugyanakkor megjelentek a munkaerőpiacon a nagyon fiatalok is, így több generáció dolgozik együtt. Mindegyiküknek nagyon értékes készségei vannak, de nem ugyanazok. A huszonéveseknek érdekes és hasznos meglátásaik vannak a munkával kapcsolatban, ami mindannyiunk számára támogató és előremutató. A mi feladatunk, hogy egyfajta összhangot teremtsünk a különböző nemzedékek munkájában.
– Vezetőként milyen szemléletmódot követ a munkatársakkal kapcsolatban?
– A kollégákhoz való hozzáállásban számomra a legfontosabb elv, hogy mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk. Ebből következően nem támogatom az alá-fölérendelt viszony hangsúlyozását, hiszen egy célért dolgozunk: hogy az utasaink, a megrendelőink elégedettséggel forduljanak felénk. Célom, hogy a nyitottságot elfogadtassam a kollégáimmal is, mert a folyamatos újításokat is ezzel a szemlélettel tudják befogadni. Érdekes látni, hogy azok iránt az újítások iránt, amelyek az ő mindennapjaikat fogják támogatni, eleinte mennyi ellenállás tapasztalható. Azonban amikor egy hosszú időszakot követően beépül a munkájukba, már csak mosolygós arcokat látok. Örömmel tölt el, hogy egy kiváló társasággal dolgozhatom, nagyon jó a kollegialitás a cégnél.
– Cégvezetőként mi a személyes ambíciója? Mi viszi előre?
– A személyiségemből adódóan általában minimum öt évvel előre keresem a megoldást, a jelenben sokan nehezen értelmezik, hogy mit is szeretnék. Ez a beállítottság visz előre, hogy mindig nézzünk körbe, legyünk nyitottak, mit lehet tanulni, és érjük el azt az öt–tíz évvel korábbi célt, amit kitűztünk magunk elé. A mélypontok akkor vannak, amikor egyre távolabbnak tűnnek ezek a célok, de valami mindig történik, ami mégiscsak arra enged következtetni, hogy érdemes csinálni és fejleszteni.
K.T.