35 millió európai munkahely –ennyi embert foglalkoztat az ipar Európában, az az ágazat, amely még mindig a legnagyobb arányban (20 %) járul hozzá a kontinensen előállított hozzáadott értékhez (Gross Value Added, GVA). Nem mindegy tehát, hogy milyen jövőt képzel el az ipar számára az Európai Bizottság most megfogalmazott ipar-stratégiája. Az európai gazdaság ugyanis kettős átalakulás előtt áll: 2050-re a klímasemlegesség elérését tűzte ki célul, amit a digitalizáció minden eddiginél szélesebb térhódítása kísér majd.
“Európa ipara az európai növekedés és jólét motorja. Akkor működik a legjobban, ha arra támaszkodik, ami erőssé teszi: az itt élő emberekre és az ő ötleteikre, tehetségükre, sokféleségükre és vállalkozói szellemükre. Ez most fontosabb, mint valaha, mivel Európa az ambiciózus zöld és digitális átállást egy bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb világban kezdi meg”–fogalmazott az új iparstratégia bemutatásakor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Európa vezető ipari szerepének megőrzése érdekében az ágazat globális versenyképességének, illetve az egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartását jelöli meg a legfontosabb tényezők között az új iparpolitikai stratégia, mind európai, mind globális szinten. Ennek érdekében átfogó intézkedéscsomagot javasol, amely több részből áll: egy szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervből, amely a találmányok, szabadalmak eltökélt védelmét tűzi ki célul, és határozottabb fellépést sürget a szellemitulajdon-bitorlás ellen. Célként fogalmazza meg az uniós versenypolitika felülvizsgálatát, ami kiterjedne az állami támogatások, illetve a vállalati felvásárlások, összeolvadások rendszerének átdolgozására. A támogatások között külön vizsgálják majd a külföldről érkező támogatásokat, valamint az uniós forrásokhoz és a közbeszerzésekhez való külföldi hozzáférés kérdéskörét. Az intézkedés csomag részét képezik még a digitális és zöld átállással kapcsolatos elképzelések, a környezetbarát termelés és a körforgásos gazdaság minél szélesebb körű elterjesztése.
Külön fejezet szól az intézkedéscsomagon belül a kis-és középvállalkozások helyzetéről. Az európai gazdaságban természetszerűleg nem csak az iparban működnek kkv-k, a jelentőségük messze túlnő az iparon, hiszen 25 millió kis cégről van szó, amelyek összesen 100 millió embert foglalkoztatnak, ami az európai munkahelyek csaknem 2/3-át teszi ki. Számukra az adminisztratív terhek csökkentését tűzi ki célul a most megismert csomag, különös tekintettel az üzleti tevékenység folytatása és a vállalkozásbővítés előtt álló szabályozási és gyakorlati akadályokra. Az Európai Bizottság javítaná a kkv-k helyzetét annak érdekében, hogy könnyebben jussanak forrásokhoz, és segítené a kisvállalkozások piacra jutását is.
Az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy a kkv-k sok esetben náluk jóval nagyobb cégekkel állnak gazdasági kapcsolatban, és a méretbeli különbségek jelentette aszimmetria miatt nincs megfelelő érdekérvényesítési képességük. Ez különösen akkor jelent hátrányt, ha nem kapják meg időben munkájuk ellenértékét, ami a tartalékokkal nem rendelkező kis cégek esetében sokszor végzetes lehet. Az európai cégfelszámolásoknak a kkv-k negyedében a fizetési késedelem áll a hátterében. Hiába hatályos a „késedelmes fizetésekről” szóló uniós irányelv, a számlák kiegyenlítése az esetek 40 százalékában késéssel történik meg. Az Európai Bizottság a jövőben –élve a digitalizáció által teremtett lehetőséggel –az azonnali fizetések minél szélesebb körű elterjesztését fogja szorgalmazni.
Az új uniós iparstratégiának vannak pozitív elemei –állapítja meg az európai kamarai szövetség. Az EUROCHAMBRES közleménye azonban úgy fogalmaz, hogy a stratégia kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó elképzelései nem elégségesek ahhoz, hogy meggyőzzék a vállalkozókat arról, vajon lesz-e érzékelhető hatása a leírtaknak Európa versenyképességére.
„Ez nem stratégia, csupán egy lista, ügyekkel és intézkedésekkel” –írja az EUROCHAMBRES elnöke, Christophe Leitl. –„Von der Leyen elnökasszony jogosan beszél egy olyan unióról, amelyik többet akar, de csak akkor érhetünk el többet, ha kis -és középvállalkozásaink milliói több lehetőséget kapnak arra, hogy hozzájáruljanak a fenntartható világhoz, a digitalizációhoz, a versenyképességhez és a munkahely-teremtéshez. A kkv-k jóval nagyobb ambíciót várnak el a politikusoktól!”–áll az európai kamarai elnök közleményében.
További információ:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_416
Forrás: MKIK EU Hírlevél