Az európai gazdaság az idén 7,4%-os visszaeséssel kell, hogy szembenézzen, amit 2021-ben 4,1%-os, 2022-ben pedig 3%-os bővülés követ –áll az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében. A nyári előrejelzéshez képest annyi a változás, hogy mind az euróövezet, mind az EU tekintetében erre az évre valamivel magasabbak, 2021-re pedig alacsonyabbak a növekedési előrejelzések. Sem az euróövezetben, sem az EU-ban nem várható, hogy a gazdasági teljesítmény 2022 végére visszaálljon a pandémiát megelőző szintre.
A világjárvány meglehetősen eltérő gazdasági következményekkel járt az EU-n belül, és a helyreállítási kilátások is hasonlóan nagy szórást mutatnak. Ez a vírus terjedését, az annak megfékezése érdekében hozott népegészségügyi intézkedések szigorúságát, a nemzet-gazdaságok ágazati összetételét és a nemzeti szakpolitikai válaszintézkedések hatásfokát tükrözi.
A munkahelyek megszűnése és a munkanélküliség növekedése számos európai polgár megélhetésére nyomja rá a bélyegét. A tagállamok által hozott szakpolitikai intézkedések és az uniós szintű kezdeményezések együttesen segítettek enyhíteni a világjárvány munkaerőpiacokra gyakorolt hatását. A végrehajtott intézkedések példátlan hatóköre –különös tekintettel a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra –lehetővé tette, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése a gazdasági tevékenység visszaeséséhez képest visszafogott maradjon. A munkanélküliség 2021-ben minden bizonnyal tovább emelkedik, mivel a tagállamok fokozatosan megszüntetik a szükséghelyzeti támogatási intézkedéseket, és új szereplők lépnek be a munkaerőpiacra, de a helyzet a gazdasági helyreállítás előrehaladtával 2022-ben már várhatóan javulni fog.
Az előrejelzés szerint az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2019. évi 7,5%-ról 2020-ban 8,3%-ra, 2021-ben pedig 9,4%-ra emelkedik, majd 2022-ben 8,9%-ra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a 2019. évi 6,7% után 2020-ban 7,7%-os, 2021-ben 8,6%-os, 2022-ben pedig 8,0%-os munkanélküliségi rátára lehet számítani.(Magyarország: 2020: 4,4%,2021: 4,4%,2022: 3.9%).
Az idei évben EU-szerte az államháztartási hiány jelentős mértékű növekedése várható, mivel egyrészt a gazdaság támogatását célzó rendkívüli szakpolitikai intézkedések, másrészt pedig az automatikus stabilizátorok hatása következtében emelkednek a szociális kiadások és csökkennek az adóbevételek.
Az előrejelzés szerint az euróövezet GDP-arányos összesített államháztartási hiánya a 2019. évi 0,6%-ról 2020-bankörülbelül 8,8%-ra emelkedik, mielőtt 2021-ben 6,4%-ra, 2022-ben pedig 4,7%-ra csökkenne. Ez azt tükrözi, hogy a gazdasági helyzet javulásával párhuzamosan 2021 folyamán a szükséghelyzeti támogatási intézkedések fokozatos megszüntetése várható. (Magyarország: 2020: -8,4%,2021: 5,4%,2022: 4,3%)
Az államháztartási hiány megugrásával összhangban az előrejelzés azt valószínűsíti, hogy az euróövezet GDP-arányos összesített államadóssága a2019. évi85,9%-ról 2020-ban 101,7%-ra, 2021-ben 102,3%-ra, 2022-ben pedig 102,6%-ra nő. (Magyarország: 2020: 78%,2021: 77,9%,2022: 77,2%)
Az energiaárak zuhanása következtében augusztusban és szeptemberben az általános infláció negatív tartományba került. Az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek kivételével minden tételt magában foglaló maginfláció a nyár folyamán szintén jelentősen visszaesett a szolgáltatások –különösen a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások –és az ipari termékek iránti kereslet megcsappanása miatt. A gyenge kereslet, a munkaerőpiaci pangás és az erős euróárfolyam leszorítja az árakat.
Az előrejelzés szerint az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció 2020-ban átlagosan 0,3% lesz, majd az olajárak stabilizálódásával 2021-ben 1,1%-ra, 2022-ben pedig 1,3%-ra emelkedik. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,7%-os, 2021-ben 1,3%-os és 2022-ben 1,5%-os inflációra van kilátás. (Magyarország: 2020: 3,4%,2021: 3,3%,2022: 3,0%)
Az Európai Bizottság előrejelzésével csaknem egyidőben több, mint 58 ezer európai vállalkozás válaszai alapján összesítette a gazdaság jövőjével kapcsolatos várakozásokat az Eurochambreskamarai szövetség is, a szokásos évi „Global Economic Survey” elnevezésű felmérésével. A kérdések a vállalkozások hazai eladásokkal, exporttal, foglalkoztatással, beruházásokkal és az általános üzleti bizalommal kapcsolatos várakozásaira vonatkoztak. Az összesítés alapján kiderült, hogy –elsősorban a kisvállalkozói szektor –rendkívül pesszimista a 2021-es évet illetően, és ez a pesszimizmus legalább akkora, de inkább nagyobb, mint a 2008-as válság idején, ami érthető, hiszen a modern kori Európa legnagyobb gazdasági visszaeséséről van szó, egyes országokban a GDP csökkenése meghaladta a 10 százalékot. Az Eurochambres éppen ezért rövid-, közép-és hosszú távú kezdeményezéseket várna az európai intézményektől: bizalomerősítő és keresletnövelő intézkedéseket, illetve stratégiai beruházásokat. Ennek megfelelően sürgették, hogy az EU minél előbb véglegesítse a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot (Next Generation EU), és tegyen meg mindent az egységes szabadpiac helyreállítására, a még érvényben lévő korlátozások mielőbbi enyhítésére. Azt is nyomatékkal kérték, hogy a „de minimis” (*) támogatások jelenlegi 200 ezer eurós felső határát a járványra való tekintettel emeljék meg fél millió euróra.
(*)de minimis támogatás: egy vállalkozásnak adható vissza nem térítendő támogatás legmagasabb összege
További információ:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_2021
és
European businesses forecast very challenging 2021 in major new survey