Az európai cégek 45 százaléka visszafogja a beruházásait a járvány miatt –ez a legfőbb megállapítása az Európai Beruházási Bank (EIB) immár ötödik éve kiadott Beruházási Szemléjének. A felmérés másik érdekessége, hogy a cégek fele a járvány hosszú távú hatásaként azt éli meg, hogy nagyobb szerepet kapnak mindennapjaikban a digitális technológiák, ami nem csoda, hiszen jelentősen megemelkedett az otthonról végzett távmunka, és az ennek következtében tartott videós munkaértekezletek száma.
Az EIB Beruházási Szemle első alkalommal hozta azt az eredményt, hogy a felmérésben részvevő cégek (13500-an Európában, illetve egy-egy reprezentatív panel az Egyesült Királyságból, illetve az Egyesült Államokból) egyértelműen a beruházások csökkenéséről, illetve beruházási szándékaik halasztásáról adtak számot. A cégek a negatív tendenciát egyértelműen a koronavírus-járvány hatásaival magyarázták. A felmérés összességében négy területet ölel fel: (1) beruházási tervek (2) beruházások az innováció területén (3) digitális technológiák alkalmazása (4) a klímaváltozás hatása.
- Amellett, hogy a cégek 45 százaléka visszafogta beruházásait, a jövő kilátásait is pesszimistán ítélik meg, igaz, ennek a pesszimizmusnak nem csupán a Covid19 az oka, mert a tendencia már 2018-ban elkezdődött. A beruházások legfőbb akadályának a bizonytalan jövőt látja a vállalkozások 81 %-a, ami az előző évi 69 %-hoz képest jelentős emelkedés. A cégek pesszimizmusát táplálja még a politikai környezet és a működésüket meghatározó szabályozórendszer is.
- Ha lehet a járványnak pozitív hatása, akkor az az innovációban érezhető: a cégek 42 százaléka jelent meg (ha kényszerűségből is) új termékekkel vagy szolgáltatásokkal, és ez az előző évi 33 százalékkal összevetve ugyancsak jelentős elmozdulás. Persze a járvány kétféle hatást is gyakorolt rájuk: azok közül a cégek közül, amelyek megérezték a pandémia hatását, többen mondják, hogy innovatívabb termékekkel, szolgáltatásokkal akarnak piacra lépni (30 % a korábbi 24% helyett), de többen is tántorodnak el a beruházásoktól (13 % az előző évi 10 % helyett).
- Az európai cégek kétharmada alkalmaz digitális technológiákat –állapítja meg a felmérés. 51 százalékuk egy vagy több digitális technológiát használ, további 12 % viszont teljesen digitalizált formában működik. A „maradék” 37 % semmilyen digitális technológiát nem alkalmaz, és érdekesség, hogy ez a szám az Egyesült Államokban csupán 27 %. A digitális technológia alkalmazása egyébként jellemzőbb a nagyobb cégeknél (75 %), míg a kisebb vállalkozásoknál csak 52 % az arány.
- Az uniós cégek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vállalkozásuk érzi a klímaváltozás hatásának kockázatát, 23 % pedig egyenesen jelentős hatásról beszél. A cégek hajlamosabbak azt gondolni, hogy az alacsony CO2 kibocsátás felé történő átmenet inkább pozitív hatással lesz a piaci keresletre. Ugyanakkor a maguk piacán az ellátási lánc egészével kapcsolatban inkább negatív hatásokra számítanak. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e olyan beruházásokat, amelyekkel ellensúlyozhatják a klímaváltozással kapcsolatos kedvezőtlen időjárási hatásokat, az európai cégek közül sokan azt válaszolták, hogy már végre is hajtottak ilyen fejlesztéseket. Persze, igen nagyok a különbségek az Unióban, mert Belgiumban, Hollandiában, Finnországban, Franciaországban és Németországban a dupláját fordítják ilyen célú beruházásokra, mint Görögországban vagy Szlovákiában.
Az EIB-felmérés arra is kereste a választ, mi akadályozza meg a cégeket, hogy többet ruházzanak be a klímaváltozás kedvezőtlen időjárási hatásainak ellensúlyozása, és a kibocsátás csökkentés érdekében, és a válaszokból az derült ki, hogy a fő akadály a bizonytalan környezetvédelmi szabályozás és az adózás (72 %), illetve a beruházás magas költsége (69 %).
A felmérés Magyarországgal foglalkozó fejezetéből kiderül, hogy a hazai cégek 47 százaléka ruház be kevesebbet (azaz, alig több, mint az uniós átlag), 47 % viszont a korábbi szinten tartja beruházásait, és csupán 26 % állítja le vagy halasztja el a tervezett fejlesztéseket, ami az uniós átlagnál (35 %) jóval kedvezőbb. Az az adat is jobb az európai átlagnál, ami azoknak az arányát jelzi, akik mindenképpen folytatják a megkezdett beruházásokat (26 %, szemben a 18%-os uniós átlaggal). A beruházások szerkezete is más Magyarországon, mint az európai átlag, nálunk többet fordítanak gépekre-berendezésekre, mint máshol az Unióban. A hazai beruházások 36 százalékának fő célja a kapacitás bővítése, ami ugyancsak magasabb, mint máshol Európában (26 %). Elgondolkodtató azonban, hogy az EIB felmérés szerint a magyarországi cégek mindössze 9 százaléka számít aktív innovációt alkalmazó vállalkozásnak, míg ez az arány uniós átlagban 20 %.
A felmérés nem adta meg összegszerűen, hogy a cégek beruházási szándékainak visszaesése miatt mekkora összeg nem kerül be a gazdaság körforgásába, de az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzéséhez mellékelt táblázatokból pontosabb képet szerezhetünk. Uniós szinten ebben az évben várhatóan 10,3 %-kal esnek vissza a beruházások az előző évhez képest, de a végleges 2020-as számok még változhatnak. Írország van a legnehezebb helyzetben, ahol -41,3 %-kal csökkennek a beruházások, mögöttük Spanyolország áll -17,3 százalékkal. Magyarországon-10,4%-os a csökkenés, (ezen belül: építőipar -4,2%, gépek-berendezések -16,4 %) de az állami beruházások volumene +6,3%-kal emelkedik az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
További információ:
https://www.eib.org/en/publications-research/economics/surveys-data/eu-overview-2020
és
https://www.eib.org/attachments/efs/eibis_2020_hungary_en.pdf
és