A nagy multinacionális vállalatok által alkalmazott társaságiadó-kikerülés és agresszív adótervezés miatt az uniós országok évente vélhetően több, mint 50 milliárd euró összegű bevételtől esnek el. Ezen gyakorlatok alkalmazását megkönnyíti, hogy a nagy multinacionális vállalatokat semmi nem kötelezi arra, hogy országonkénti bontásban beszámoljanak arról, hol termelik nyereségüket, illetve hol fizetnek adót az EU-ban.
Egy olyan időszakban, amikor polgáraink a pandémiás válsághelyzet hatásainak kiküszöbölésével küzdenek, minden eddiginél fontosabb, hogy érdemi pénzügyi átláthatóságot követeljünk meg az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatban. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy valamennyi gazdasági szereplő méltányosan hozzájáruljon a gazdasági helyreállításhoz – nyilatkozta Pedro Siza Vieira, Portugália digitális átállásért felelős és gazdasági államminisztere.
Az elfogadott szöveg az utolsó két egymást követő pénzügyi évben 750 millió EUR-t meghaladó teljes konszolidált árbevétellel rendelkező multinacionális vagy önálló vállalkozások számára előírja, hogy minden egyes tagállamra, illetve az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében felsorolt, vagy a II. mellékletében két egymást követő évben feltüntetett minden egyes harmadik országra vonatkozóan hozzák nyilvánosságra társaságiadó-információikat, függetlenül attól, hogy székhelyük az Unióban vagy azon kívül található-e. E jelentést egységes uniós formanyomtatványon, géppel olvasható elektronikus formátumban kell benyújtani.
Az érintett vállalkozásokra háruló aránytalan adminisztratív teher elkerülése céljából, valamint annak érdekében, hogy a nyilvánosságra hozott információk köre a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzés lehetővé tételéhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, az irányelv meghatározza a nyilvánosságra hozandó információk teljes és végleges jegyzékét.
A jelentéstételnek az adott pénzügyi év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül kell történnie. Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett egy adott vállalkozás legfeljebb öt évvel elhalaszthatja bizonyos elemek közzétételét.
Emellett kiköti azt is, hogy ki viseli a tényleges felelősséget a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés biztosításáért.
A tagállamoknak tizennyolc hónapjuk lesz arra, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültessék. A Bizottság négy évvel az irányelv átültetését követően jelentést készít annak alkalmazásáról.
A további lépések:
Az ideiglenesen elfogadott szöveg most politikai jóváhagyás céljából benyújtásra kerül a Tanács és az Európai Parlament érintett szervei elé. Amennyiben a szöveg jóváhagyásra kerül, a Tanács az elfogadott szöveg alapján első olvasatban elfogadja álláspontját (a szokásos jogász-nyelvészi ellenőrzés függvényében). Az Európai Parlament ezt követően várhatóan jóváhagyja a Tanács álláspontját, és az irányelv ezután elfogadottnak tekinthető.
Forrás: Európai Tanács hivatalos honlapja