Várhatóan még a tavasszal megnyílik Pécsett a KKV Innovációs Központ, amely „civil” kezdeményezésre, ám a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztő és Szolgáltató Nonprofit Kft. együttműködésével valósul meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Baranya megyében az országos szint alatti ráfordítás jellemzi a vállalkozói innovációt. A megyében ugyan sok innovatív vállalkozás van, de többen rejtve, elszigetelve dolgoznak. A helyi vállalkozásokban rejlő lehetőségek bemutatására jelenleg nincs egy olyan fizikai tér, amely virtuális, modern eszközökkel felszerelve a potenciális befektetők és partnerek számára megmutatná mindazt a tudást, amivel rendelkeznek. E kijelentés néhány hónap múlva már múlt időbe tehető.
A közelmúltban a négy szereplő megállapodást írt alá az együttműködésről, amelynek célja a helyi, Baranya megyei innovatív vállalkozások és a PTE termékeinek, illetve szolgáltatásainak egy közös fizikai térben történő egységes megjelenítése; rendszeres fejlesztési fórumok szervezése és koordinálása; a helyi gazdaság és a tudásközpontok valós együttműködésének generálása; a tudás- és technológia-transzfer koordinálása, dinamizálása; pályaorientációs tevékenység szervezése az általános iskolától az egyetemig; a helyi innovációk regionális és országos láthatóságának megteremtése; innovatív cégek kooperációjának támogatása; valamint a megye befektető-vonzási képességének fejlesztése.
Lengvárszky Szabolcs: „Számos olyan vállalkozás van a megyében, amely már a világpiacra is dolgozik”
– Mindennapi munkánk során azt vettük észre, hogy a régióban még sokszor egymásról sem tudnak az innovációt végző cégek. Leginkább személyes kapcsolatok útján értesültünk e tevékenységről, vagy a kamarában találkozva, egymással beszélgetve fedeztünk fel olyan kincseket, akikről nem is hallottunk korábban. Számos olyan vállalkozás található a megyében, amely már a világpiacra is dolgozik, gyárt, fejleszt termékeket – kezdi az innovációs központ történetét az egyik ötletgazda, Lengvárszky Szabolcs, a VANNET Telekommunikációs Kft. ügyvezetője, a PBKIK Információtechnológiai Bizottságának alelnöke. – Ekkor gondoltunk arra, hogy mi lenne, ha létrehoznánk egy olyan fizikai teret, ahol lehetőséget kapnának ezek a vállalkozások a bemutatkozásra, így legalább egymásról is lesz információnk. A központ által megvalósul, hogy mi is tudjunk róluk, mint ahogy a gazdaság szélesebben értelmezett szereplői is, de tudomást szerezhetnek róluk azok a fiatalok is, akik a jövőjük helyszínét keresik, így rájöhetnek, hogy nemcsak Budapesten, meg külföldön vannak példás vállalatok, hanem helyben is. Az innovációs központ a megyébe, Pécsre látogató befektetők számára is megmutatja Pécs és a régió innovációs potenciálját, ezzel pedig nagyobb az esélyünk arra, hogy a régió felkerüljön Magyarország innovációs térképére, mert ott jelenleg sajnos méltatlan helyen szerepel.
– Hogyan jeleníthető meg az innovációs potenciál egy kiállítótérben?
– Számos késztermék és szolgáltatás, megoldás létezik, amelyek már forgalomba kerültek, ezek egy részét fizikailag is meg lehet jeleníteni egy standon vagy egy állványon, esetleg egy képernyőn, a másik részét pedig egy virtuális valóságon keresztül tudjuk bemutatni. Egyelőre egy pilot projektről beszélünk, amelynek része lesz egy mini virtualizáció. Ez azt jelenti, hogy egy-egy fejlesztést 3D-s szemüvegekkel lehet megtekinteni. A showroom alapterülete kezdetben mintegy 100 négyzetméteres lesz, ezért a hely minél jobb kihasználása érdekében felértékelődik az alternatív jelenkori digitális megoldások szerepe. Nyilvánvalóan lesznek olyan kutatás-fejlesztési projektek is, például a tudományok területéről, amelyek szemléltetésében számítunk az egyetem portfóliójára is. Hogy melyek azok a kutatási területek, amiken dolgoznak, és amikre akár a piac is rá tud kapcsolódni.
– A kiállítás mellett esetleg terveznek bemutatókat, programokat?
– Maga a KKV Innovációs Központ alapvetően egy showroomból áll, ami egyben egy hibrid tér lesz. Magában foglal egy előadóteret, amelyben igen, tervezünk programokat is, ezek akár a befektetési lehetőségeket is bemutatják. Amikor kockázati tőkéseket fogadunk a központban, tematikusan szeretnénk az adott innovációkhoz kapcsolódó szereplőket, így az egyetem, a tudományos terület és a gazdaság képviselőit egy térbe hozni, szerintünk nagyon fontos, hogy itt akár konkrétumokról lehessen beszélni.
Mint említettem, a központ egyelőre egy pilot programként indul, ennek az a lényege, hogy ha működképesnek bizonyul és validáltuk, akkor egy sokkal nagyobb központtá fogjuk kibővíteni. Az egyetemi innovációs park projekthez kapcsolódóan egy jelentősebb területet szeretnénk majd kialakítani, ahol ki lehet bővíteni a funkciókat, akár nemzetköziesíteni a működést.
– Miként kell elképzelni a központ hasznosítását az együttműködést aláíró szervezetekkel közösen?
– Természetesen örülünk, ha minél többször sikerül kihasználni a központ nyújtotta lehetőségeket, sőt az egyes szereplők vállalták is a szerződésben, hogy annak a fejlődését szem előtt tartva szervezik az érdeklődőkkel, a lehetséges befektetőkkel való kapcsolataikat. Szeretnénk lehetőséget biztosítani a kapcsolódásra, hogy az itt kiállító cégek és szereplők, illetve a lehetséges befektetők és beszállítók találkozzanak, találjanak egymásra. Erre a központ létrejöttétől proaktívan is készülni lehet.
Herbály István: Több vállalkozás már az előkészítés fázisában csatlakozni szeretett volna
– Néhány éve Stuttgartban voltam egy kamarai tanulmányúton, ahol ipar 4.0-s megoldásokat ismertünk meg. Ezen az úton jutottunk el a stuttgarti egyetemre, ahol megtekintettünk egy kiválóan felépített vizualizációs szobát. Amikor ezt az ötletet elmeséltem Lengvárszky Szabolcsnak, hogy milyen jól bevonják az ipart – amely piaci alapon vesz részt – az egyetemi kutatásokba, illetve az infrastruktúra működtetésébe, akkor kezdett megfogalmazódni, hogy jó lenne Pécsett is létrehozni egy ilyen teret, ahol fizikailag összekapcsolhatók ezek a szereplők – mondja a központ másik ötletgazdája, Herbály István, a Contrall Ipari Informatikai Kft. ügyvezetője, a PBKIK innovációért felelős alelnöke. – Ezen elindulva fogalmaztuk meg az igényeket, többek között azt, hogy szükségünk van egy épületre, egy térre, ahol megépítjük ezt a 3D-s termet. A kamara, az egyetem és a megyei önkormányzat együttműködésével reményeink szerint hamarosan megvalósul ez a tervünk.
– Milyen feltételekkel kerülhetnek be a KKV Innovációs Központba az ott bemutatkozó vállalkozások?
– A helyeket pályázati úton lehet majd elnyerni, erre különböző csomagokat állítunk össze. Emellett lesznek olyan vállalkozások is, amelyeket meghívunk. Felállítunk egy minősítő boardot, amely alapján a kamara, az egyetem, illetve a megyei önkormányzat illetékesei bírálják el a pályázatokat. Célunk, hogy csak olyan vállalkozások legyenek jelen a központban, amelyeknek valamilyen módon közük van az innovációhoz, esetleg ilyen jellegű fejlesztésük, know how-juk vagy termékük van. A kritériumrendszer jelenleg kidolgozás alatt van, ahogy maga a központ megvalósítása is tervezési fázisba lépett azzal, hogy aláírtuk a megállapodást. Ezzel egy több mint hároméves egyeztetés zárul le.
– Mi a tapasztalata, milyen a vállalkozások késztetése, hogy bemutatkozzanak ebben a központban? Látnak-e benne potenciált?
– Abszolút pozitívak a visszajelzések. Amikor még az előkészítés alatt szóba került, hogy szeretnénk létrehozni egy kkv innovációs központot, aki hallott róla, azok közül már akkor többen csatlakozni akartak és az elsők között bekerülni. Ez is mutatja, hogy a vállalkozások körében is fogadtatásra talált az ötletünk.
– Van esetleg önök előtt olyan példa egy már működő, hasonló jellegű központról, amit érdemes követni?
– A stuttgarti példa jó alapot szolgáltat a hely kialakításához, a funkciók felépítéséhez, de több külföldi egyetemnek is van olyan kutatóintézete, amely kifejezetten a piaci innovációkkal foglalkoznak. Ezekben található olyan tér, ahol megmutatják az ott folyó kutatásokat, meetupokat szerveznek, gazdasági szereplőkkel, cégekkel kooperálnak. Azt gondolom, nem kell mindent nekünk kitalálnunk, ezeket a jó gyakorlatokat szeretnénk itt összehozni és megvalósítani.
Rabb Szabolcs: „Kulcsfontosságú, hogy látható legyen a megye vállalkozói innovációs potenciálja”
– Ahogy az ország, úgy Baranya megye gazdaságát is a kisvállalkozások jellemzik. Baranya megyében a vállalkozások 90-94 százaléka kkv, ezért a kamara számára is prioritás, hogy ezt a szektort helyzetbe hozzuk és egy fizikai térben, bár nem teljesen fizikai valójában megmutassuk a legkülönfélébb innovációs fejlesztéseit – vélekedik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Rabb Szabolcs. – Ehhez többféle virtuális eszközt használunk különböző platformok, smart boardok, VR-szemüvegek és egyéb más eszközök formájában. Kulcsfontosságú, hogy látható legyen a megye vállalkozói innovációs potenciálja, mert nem várhatunk arra, hogy egy több ezer fős multinacionális nagyvállalat idetelepüljön. Az Elcoteq távozása óta, azaz mintegy húsz éve elkerülik a megyét a nagy beruházások, ezért azzal kell gazdálkodnunk, ami adott: a kkv-szektorra kell építeni. Fel kell hívni a politikai és a fejlesztéspolitikai döntéshozók figyelmét a baranyai kkv-k értékeire, segíteni a kooperációkat, valamint az egymásra épülést, ezzel lehet olyan hazai és nemzetközi színtéren is látható fejlesztéseket elindítani, amik nemcsak a cégeknek, hanem hosszú távon a megye gazdaságának is előnyt teremtenek.
Ha megerősödik a kkv-szektor és még inkább elkezdenek a nemzetközi piacra dolgozni a helyi vállalkozások – ez már a gépiparban, a feldolgozóiparban, az elektronikai iparban kifejezetten jellemző –, akkor nő a foglalkoztatotti létszám, és esetleg egyfajta bevándorlást tudunk dinamizálni a megyében. Akár külföldről, akár belföldről vagy a megyéből eltávozott fiatalokat, középkorúakat, a mérnök szakembereket vissza lehet csábítani Baranyába, merthogy itt korrekt munkahelyek vannak, amelyek innoválnak, fejlesztenek, és nem csak operátorokat foglalkoztatnak. Sok cégben a munkaerő-állomány 5–15 százaléka fejlesztőmérnökökből, kutatókból áll. Ezt a potenciált mindenképpen láthatóvá kell tennünk a nagyvilág számára. Az a célunk, hogy amikor például egy külföldi befektető Baranyába jön, ahogy erre volt példa az elmúlt években, akkor megmutassuk neki, hogy milyen beszállítói kapacitás van jelen a térségben. Mert az fontos, hogy nem egy szűz, üres területre érkezik egy elmaradott megyébe, hanem az itt található komoly cégek jelentős fejlesztéseken dolgoznak. E központ létrejöttével láthatóvá válik a külső szemlélő számára az erő, és az, hogy itt lehetőség van fejlődni, versenyezni, kooperálni.
– Amikor befektetők, cégek, intézmények érdeklődnek a megye gazdasága felől, milyen súllyal esik latba, hogy milyen a megye innovációs kapacitása?
– Azt gondolom, hogy ez a tényező kifejezetten számít a döntésben. Elérkezett az idő, hogy mi is kialakítsuk ezeket a tőkevonzó termelési tényezőket, és ne várjunk arra, hogy valaki, idejön és majd utána kialakítjuk. Tehát egy kicsit jó lenne megfordítani a gondolkodást, létrehozni ezeket a kapacitásokat, és akkor keresettebb lesz a megye. Ehhez az a hasonlat jutott az eszembe, mint amikor megismerkedünk egy lánnyal, megfog minket a kisugárzása, az okossága, a szépsége. Nem az a folyamat zajlik a kapcsolatunkban, hogy megismerkedünk egy nekünk nem tetsző, unintelligens lánnyal, aki majd tíz év alatt fölfejlődik mellettünk. Valahogy ebben az esetben is erről van szó: a megye innovációjának szépnek, okosnak, „csillogó szeműnek” kell lenni, és akkor majd belénk szeretnek. Ha az erőforrások a cégeken belül maradnak, akkor nem lesz látható a kisugárzás, amire nem fog felfigyelni senki. Az erőforrásokat ki kell adni, ehhez kiváló hely lesz a KKV Innovációs Központ.
– Az innovációval foglalkozó megyei vállalkozások részéről milyen az érdeklődés, a hozzáállás ehhez a fajta jelenléthez? Van-e kapacitásuk rá, hogy megjelenjenek az innovációs központban, egyáltalán fontosnak tartják-e ezt a fajta megmutatkozást?
– Abszolút fontosnak tartják, de a módszertant úgy alakítjuk ki, hogy a legkisebb teher háruljon a vállalkozásokra. Nem várjuk tőlük, hogy mondjuk tíz napig folyamatosan jelen legyenek, kollégákat delegáljanak, hanem feltöltik a tartalmaikat egy bizonyos platformra, illetve lesznek események, kooperációs egyeztetések, amelyekre biztosan mindenki tud egy-másfél-két órát szakítani egy hónapban. Ekkor elmondhatja, mit, miért és hogyan csinál, bemutathatja a működését. Nagyon fontos, hogy tanuljunk egymástól. Ezen a helyen a multik is tanulnak a kkv-któl, mint ahogy a kkv-k is a helyi multiktól.
– Van esetleg máshol példa ilyen KKV Innovációs Központra?
– Tudomásom szerint olyanra nincs, ami nem egyetemközpontú, hanem mint amilyen a baranyai lesz, gazdaságközpontú. Léteznek science parkok, illetve az egyetemek mellett lévő felsőoktatási ipari együttműködési központok, ám ezek oktatási központúak. A KKV Innovációs Központ kicsit hasonló elven működik majd, mint a Szentágothai Kutató Központban tíz év után a SoftFlow Kft. vezetésével megalakult első ipari kutatócsoport, ahol az ipari szereplő rengeteg impulzust ad az egyetemnek. Ott az oktatási intézménynek mennie kell a cég után. Piaci alapon végeznek kutatásokat és így zajlik az értékesítés is, ez jelentősen átalakítja a folyamatokat.
Decsi István, a PTE kancellárja: „Kiemelt cél, hogy a baranyai vállalkozásokkal szoros együttműködésben tegyünk a régió fejlesztéséért”
– Tapasztaljuk, hogy a térségünk iránt érdeklődő és itt letelepedő cégek számára az egyetemi jelenlét egyre inkább felértékelődik. Nemcsak a képzett munkaerő, és ezáltal a folyamatos, szakmailag is kiváló humánkapacitás jelent előnyt a vállalatok számára, hanem az egyetem által biztosított kutatási-fejlesztési háttér is. Legyen szó egyéni kompetenciákról, infrastruktúráról vagy pályázati lehetőségekről, a PTE képes a piaci szféra igényeire megfelelő megoldásokat kínálni. A tavaly lezajlott modellváltás egyértelmű fókuszt adott az intézmény számára, felértékelődött a végzett szakemberek régiónkban történő elhelyezkedésének támogatása, vagy éppen a vállalati kapcsolatok erősítése. A térség iránt érdeklődő befektetőkkel már nagyon korán kialakul a jó partnerség, és ez remek lehetőséget ad különböző érdekek és célok összekapcsolására a felsőoktatás és a kkv-szektor szereplői között. Az Innovációs Központban a K+F+I megoldásokban is érdekelt nagyvállalatok, ide érkező befektetők és az innováció iránt nyitott kkv-k közt hidat képez a PTE, amelynek köszönhetően új, vállalatok közti együttműködések, projektek indulhatnak el. Ezáltal a kis- és középvállalkozások nemcsak az egyetemnek, de a világcégeknek is partnerei lehetnek! Emellett az egyetem a felsőoktatásban megjelenő innovációk átadásában kíván minél nagyobb szerepet vállalni, így támogatva a társadalmi és gazdasági fejlődést. Biztos vagyok abban, hogy a jelenlévő kkv-k innovációs megoldásainak előtérbe helyezésével a helyi vonzerőt még inkább képesek leszünk növelni, a munka során olyan kapcsolatokat alakíthatunk ki, amelyeknek köszönhetően a PTE még több kkv-szintű, a vállalkozások fejlődését támogató, azt felgyorsító együttműködést tud generálni. Ne feledkezzünk meg a PTE legfőbb feladatáról, az oktatásról se! A centrum kialakítása lehetőséget ad arra is, hogy hallgatóink a képzés alatt is megismerhessék a helyi vállalatokat, és lássák, nem kell messzire menni ahhoz, hogy egy innovatív cégnél helyezkedjenek el.
– Miként jelenik meg a KKV Innovációs Központban az egyetem, mit és miként szeretné bemutatni a kutatóbázisain folyó innovációs tevékenységet?
– A kiállítótérben a legfontosabb kompetenciákra és eredményekre fókuszálunk, amelyek érdekesek lehetnek a kkv-k számára is. Teret kívánunk engedni a spin-off cégeink bemutatkozására, szolgáltatási portfóliónk bemutatására és az olyan kutatási tevékenységeknek, amelyek jó például szolgálhatnak a vállalkozások termék- vagy szolgáltatásfejlesztésére. A fenntarthatóság, az ipar 4.0, a távérzékelésen alapuló megoldások és a mesterséges intelligencia által történő adatelemzések vagy egészségügyi, biotechnológiai kutatásokat támogató projektek kis szeletei annak, amire a PTE választ tud adni. Gyakorlati példákat és megvalósult eredményeket szeretnénk közzétenni, ugyanakkor az egyetem 10 karának köszönhetően nehéz olyan területet találni, ahol ne tudnánk bekapcsolódni egy vállalatot foglalkoztató probléma megoldásába. Ugyanakkor a PTE munkája nem adható át kiállított tárgyakon vagy tablókon keresztül. Számítunk az egyetem kutatóinak részvételére, hogy személyes találkozókon első kézből oszthassák meg tapasztalatikat és támogassák a kkv-k fejlődését, döntéshozatalát.
– Miként jellemezhető a Pécsi Tudományegyetem és az innovációval foglalkozó baranyai vállalkozások kapcsolata? Milyen keretek között zajlik az együttműködés ezekkel a vállalkozásokkal?
– Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma megerősítése a PTE kiemelt célja. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a baranyai vállalkozásokkal szoros együttműködésben tegyünk a régió fejlesztéséért, közös K+F+I projektek generálásával, az egyetemi tudásbázis és kutatási kapacitások elérhetővé tételével. Annak érdekében, hogy a helyi gazdaság szereplőit minél inkább bevonhassuk az egyetemi kutatási és egyéb kiemelt fejlesztési projektekbe, tavaly életre hívtuk a PTE Innovációs Szakértői Hálózatot. Olyan, a gazdaság különböző területeit képviselő, sikeres, a K+F+I-ben élen járó partnereket kívánunk megszólítani, akik számára fontos tágabb régiónk, országunk fejlődése, fontos a magas színvonalú, de piaci igényekre nyitott akadémiai tudás. A vállalatokkal kialakult eddigi együttműködéseinket továbbfejlesztjük, az oktatás piaci elvárásokon alapuló fejlesztésében, a szakmai gyakorlati ismeretek átadásában is kezdeményezzük a közös munkát.
A helyi vállalkozások számára további együttműködési lehetőséget kínál az NKFIH által támogatott és 2019-ben a PTE vezetésével létrejött helyi Területi Innovációs Platform (TIP). A TIP-be való csatlakozás bármely szervezet, vállalkozás számára nyitott és ingyenes, de számos előnyt, lehetőséget kínál például az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére is. A régió gazdasági szereplői számára évek óta nyújtunk ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi tanácsadást a PatLib Központ keretei között.
Sikeres együttműködések a PTE és innovatív baranyai vállalkozások között:
- közös spin-off vállalkozás a CorvusMed Kft.-vel Pro-Limb Kft. felsővégtagi protézis fejlesztése témában;
- együttműködés Cleantech K+F koncepció és Kompetencia Központ kialakítása érdekében: Terrán Kft., Tomelilla Kft., KONTAKT-Elektro Kft., Körber Hungária Kft., MVM;
- hallgatók vállalkozói készségfejlesztése és hackathon valós piaci problémafelvetés alapján – Körber Hungária Kft., KONTAKT-Elektro Kft.;
- PannonPharma–PTE – vállalat problémamegoldása nemzetközi hallgatói csapatok bevonásával: 2020
- ManualDivat–PTE: antibakteriális bőrkesztyű fejlesztése;
- vállalat–egyetem piacvezérelt projektek közös K+F célok megvalósítására pl. Mecsekérc-Rotaqua Kft. fenntartható és költséghatékony termálvíz-visszasajtolás témában;
- Rovitex – antibakteriálistextil-fejlesztés;
- közös termékfejlesztés és értékesítés a Dexter Kft.-vel;
- együttműködés az IT HUB-bal.
Dr. Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke: „Az innovatív vállalkozásokon keresztül tudjuk megerősíteni a megye gazdaságát”
– A Baranya Megyei Önkormányzat 5 millió forinttal támogatja a KKV Innovációs Központ elindítását, a szükséges eszközök beszerzését. Emellett azt vállaltuk, hogy saját kommunikációs felületeinken keresztül segítjük a központ kommunikációs tevékenységét. Az Innovációs Központ igénye már 2017-ben megfogalmazódott, ugyanis számos olyan cég tevékenykedik jelenleg is Pécsett és a megyében, melyek innovatív terméket állítanak elő, versenyképes megújuló szolgáltatást nyújtanak. Azonban előfordulhat, hogy ezek a gazdasági szereplők nem látják egymást, nem tudnak egymásról. Örülök, hogy most összefogással létre tud jönni egy olyan fizikai szolgáltatói tér, ahol ezek a vállalkozások, tudományos fejlesztések be tudnak mutatkozni.
– A Baranya megye gazdasági lehetőségei felől érdeklődő cégek döntésében milyen mértékben van jelen az itt működő cégek innovációs potenciálja? Fontos-e számukra ez a tényező?
– A következő években az egyik legfontosabb célkitűzésünk és feladatunk a helyi gazdaság élénkítése. Meggyőződésem, hogy ebben óriási szerepe van a már most itt működő pécsi, baranyai innovatív, 21. századi technológiákat alkalmazó vállalkozásoknak. Rajtuk keresztül tudjuk megerősíteni a megye gazdaságát. Az a dolgunk, hogy segítsük ezen jól működő helyi kis- és közepes vállalkozások piaci megerősödését, mellyel újabb és újabb gazdasági szereplőket vonzanak a térségbe.
– Miként jellemezhető a megyei önkormányzat és az innovációval foglalkozó baranyai vállalkozások kapcsolata? Esetleg van-e olyan program, kezdeményezés, amely keretében megismerik, támogatják ezeket a vállalkozásokat?
– Az egyetemmel és az iparkamarával együttműködve azon dolgozunk, hogy minél több olyan platform, program legyen a megyében, ahol ezek a vállalkozások megismerhetik egymás tevékenységét, segíteni tudják egymás munkáját és lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra. Nemrégiben a megye versenyképes gazdaságáért egy hatoldalú megállapodás született, melynek célja, hogy a dél-dunántúli térség képzési, kulturális, szociális, egészségügyi és közlekedési lehetőségeit közösen fejlesszük. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a megyében működő vállalkozások versenyképessé válhassanak. Ehhez kellenek nagy infrastrukturális fejlesztések, területfejlesztési források és kell az is, hogy olyan beruházások valósuljanak meg Baranyában, amelyek a helyi gazdaságnak úgy adnak lendületet, hogy közben a megye népességmegtartó erejét is növelik.
– Elnök úr miként látja, hogyan befolyásolja a megye „felzárkózását”, fejlődését a vállalkozások innovációs tevékenysége, amely Baranyában még igencsak erősítésre szorul?
– Ahogy már említettem, hiszem, hogy a megyében működő innovatív vállalkozások lehetnek az egyik kulcsa, mozgatórugója Baranya gazdasági megerősödésének. Több évtizedes lemaradásból kell a megyét felébresztenünk, ráadásul Baranya területileg elszigetelt helyzete sem könnyíti meg a feladatunkat. Azon dolgozunk, hogy a jövőben az útfejlesztésekkel, a Pécs-Pogányi Repülőtér megerősítésével a megyét kiszabadítsuk ebből az elszigeteltségéből. Ezek a fejlesztések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a város, a megye, valamint a térség dinamikusan fejlődhessen és a Baranyában működő kis- és közepes vállalkozások még versenyképesebbé válhassanak.