Mindent úgy csinálunk, mintha magunknak csinálnánk – ezt az apai örökséget hozta magával Magyari Csaba, az MB-Bau cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője, a kamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter újraválasztott elnöke, és maga is ezen elv alapján működteti építőipari tervezéssel, generálkivitelezéssel és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozását. A Dél-Dunántúl leginnovatívabb építőipari cégei között nyilvántartott MB-Bau egyik erőssége a műemlékfelújítás, többek között a pécsi dzsámi, a havihegyi templom, a pécsi püspöki palota, valamint számos templom és egyházi műemléképület rendbehozatala köthető a nevéhez. Hogy az építőipar teljesítményének hektikussága ellenére is stabil a vállalkozás, abban a tulajdonos sajátos látásmódja is jelentős szerepet játszik.

– Igyekszünk a piachoz és az ügyfelekhez alkalmazkodni, olyan szolgáltatást nyújtani, amilyenre az adott megrendelőnek, beruházónak valóban szüksége van. Külön szegmenst képviselnek a portfóliónkban a fejlesztésre alkalmas ipari és beruházási területek, amelyekre akár a funkcióra tett javaslattal vagy a fennálló műszaki és egyéb akadályok elhárításával igyekszünk megtalálni a befektetőket, a betelepülő cégeket. Fontos, hogy megismerjük az ügyfelet, az igényeit, így a több évtizedes kivitelezői, tervezői rutinunkra támaszkodva tudjuk kiszolgálni őket.

– Miként fejlődött a vállalkozás, milyen fordulópontok segítették a növekedést?

– Mindig figyeltem a piaci igényeket, korábban és ma is tagja vagyok olyan közösségeknek, amelyekben a szakmáról, a piaci helyzetről, az építőiparról tudunk vállalkozókkal beszélni. Nagyon fontos, hogy mindig kritikus szemmel tekintsünk arra a piacra, amelyen jelen vagyunk, mivel főként Baranyában dolgozunk, jól átlátjuk a térségi viszonyokat. Szenzitívnek kell lenni, figyelni a jelekre, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, és ha a helyzet változást kíván, akkor vezetőként mérlegelni kell, hogy elindulunk-e egy új úton. Abban, hogy ma itt tartunk, a bátorságomnak is szerepe van. Ez sokszor fejtörést okoz, előfordul, hogy az ember tanul egy döntésből, nem pedig profitál. Egy cégvezetőnek sokszor nem a jelenben kell dolgoznia, hanem előre kell látnia, és a felmerülő lehetőségek alapján elindulni akár egy új irányba.

– Ebben a folyamatban egyedül van vagy van segítsége, akivel meg tudja osztani a kérdéseit?

– A megérzéseim az esetek többségben jók, de a cégvezetéssel, a külsős cégek szakértőivel nyíltan kommunikálunk, így tőlük közvetlen visszajelzéseket kapok az elképzeléseimre vonatkozóan. Remek szakmai párbeszédeket folytatunk az Építőipari Technológiai Klaszterben is, amelynek főként helyi vállalkozók a tagjai, a havi találkozókon kívül más alkalmakkor is összejövünk és egyeztetünk, információt cserélünk. Ugyanígy tagja vagyok más üzleti közösségnek is, ahol más szakmából érkeznek a tagok, így széles spektrumból látunk rá a gazdaságra. Minél többen osztjuk meg a tapasztalatainkat, a kételyeinket, a félelmeinket, annál több információhoz jutunk, amelyeket fel tudunk használni a vállalkozásunk építésére.

– Jelen pillanatban nincs szárnyalópályán az építőipar. Ilyenkor mi a stratégiája egy cégvezetőnek?

– Meg kell keresni azt a piaci vonalat, ahol van pénzmozgás, és arrafelé menni. Az építőipar olyan pálya, ahol mindig van változás, mert az élet folyamatosan hoz olyan körülményeket akár a lakosságnál, akár a cégeknél, amelyeknek van valamilyen építési, korszerűsítési vonzatuk. Ha egy pályázati támogatás kifut a cégeknél, akkor körbe kell nézni a magánszemélyeknél, a céget pedig alkalmassá kell tenni, hogy részt tudjon venni ezekben a projektekben.

– Mivel tudja motiválni, elkötelezetté tenni a kollégáit?

– Rendkívül fontos a rendszeres kommunikáció. Akár jó, akár rossz dolog történik a cégben, ezeket mindig nyíltan megbeszéljük. Elengedhetetlen, hogy egy vezető őszintén beszéljen a munkatársainak a vállalkozásról, mindegy, hogy az a valaki főépítész, projektvezető vagy betanított munkás. Lássák, hogy a cég fejlődni akar. Mi állandóan fejlesztünk, keressük az új technológiákat. Nyitottak vagyunk a fiatalok felé, sokat tanulunk tőlük. Számos közösségi programot tartunk, de olyan is van, hogy a kollégák hívnak meg a maguk szervezett eseményre, aminek nagyon örülök.

– Tavaly egy merőben új projektbe kezdett, az Ófaluban található egykori Perczel-birtok újjáélesztésébe.

– Néhány éve egy kis pihenőházat kerestünk a családnak, és szembejött velünk ez a roppant elhanyagolt állapotban lévő ingatlan. Megláttuk benne a potenciált, nagyon szeretnénk belőle egy a nagyközönség számára is látogatható rendezvényközpontot létrehozni. Már volt két rendezvényünk, a piacunkon több mint 50 kézműves és művész volt jelen, és közel 1200 látogatót regisztráltunk. A jövőben szeretnénk esküvőket és céges rendezvényeket tartani, ez amolyan családi szerelemprojektté vált számunkra.

K.T.