A Bosznia-hercegovinai Föderáció entitáskormányának gazdaságvédelmi törvényjavaslata
A Bosznia-hercegovinai Föderáció (FBiH) entitás Kormánya 2020. április 6-án elfogadta a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére szolgáló törvényjavaslatot, egyúttal annak sürgős eljárásban történő tárgyalását kezdeményezte a BiH Föderáció Parlamentjétől.
Az előterjesztés értelmében a veszélyhelyzet beszüntetését követő 180 napig a föderális, a kantonális és az önkormányzati költségvetésekben minden rendelkezésre álló forrást a járványellenes intézkedésekre kell átcsoportosítani. (Megjegyzés: FBiH entitásban március 16-án hirdettek veszélyhelyzetet).Így minden olyan beszerzést és projektet fel kell függeszteni, amelyek esetében még nem jött létre szerződés vagy a beszállítók nem állítottak ki számlát. Az átcsoportosított forrásokat rövidlejáratú kamatmentes vállalkozói hitelek folyósítására és a cégek által fizetendő járulékok támogatására, továbbá orvosi eszközök, gyógyszerekés alapvető élelmiszerek beszerzésére kell fordítani. Az előterjesztés értelmében a kantonoknak és önkormányzatoknak gyorsított eljárásban módosítaniuk kell a költségvetéseiket.
A gazdaságvédelmi törvénytervezet legfontosabb elemei a következők:
- A munkáltatói járulékok visszatérítése az összes olyan cégnek, amelynek bevétele az elszámolás hónapjában több mint 20%-kal csökkent2020. januárhoz és februárhoz viszonyítva. A törvénytervezet nem vonatkozik a közvállalatokra, bankokra és egyéb pénzügyi szervezetekre, egyesületekre, közintézményekre, államigazgatási szervezeti egységekre és önkormányzatokra. A támogatásra azok a cégek jogosultak, melyek 2020. februárig bezárólag kifizették a dolgozók munkabérét és az arra rakódó járulékokat, továbbá nincs adó-és járuléktartozásuk. A javaslat szerint a jogosult vállalatok áprilistól kezdődően havonta munkavállalóként 244,85 KM (1EUR = 1,96 KM) támogatást kapnak a munkáltatói járulékok átvállalásaként (135,70 KM a nyugdíjjárulék, 97,35 KM egészségbiztosítás,11,80KM munkaerőpiaci járulék). A tervezetben szereplő 244,85 KM megegyezik a minimálbér után fizetendő járulékok összegével, így gyakorlatilag a kormány a minimálbér utáni járulékokat vállalja át a cégektől.
- A kormány az államigazgatás minden szintjének, azaz a föderális, a kantonális és az önkormányzati hatóságoknak is szeretné lehetővé tenni az eszközeik átcsoportosítását, hogy azokat a lakosság és a gazdasági szereplők támogatására tudják fordítani.
- A törvényjavaslat biztosítja az összes költségvetési kifizetést, köztük a közalkalmazotti bérek, nyugdíjak és más szociális juttatások folyósítását.
- A támogatásra jogosult cégek mentesülnek a nyereség-és a személyijövedelemadó-előleg befizetése alól márciusban, áprilisban és májusban, illetve azokban a további hónapokban, amelyekben a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet érvényben van.
- március 1-től kezdve egészen a veszélyhelyzet hatályon kívül helyezését követő 90 napig, felfüggesztik a késedelmi kamatok felszámítását.
- 500 millió márka (kb. 250 millió euró) alaptőkéjű Stabilizációs Pénzügyi Alap létrehozása a vállalkozások támogatására. Az 500 millió márkából 300 milliót a kormány biztosít, elsősorban költségvetési megszorításokkal és átcsoportosításokkal, a fennmaradó 200 millió márkát pedig IMF-hitelből kívánják fedezni.
- 500 millió márka alaptőkéjű Garanciaalap létrehozása, melynek legfőbb feladata a járványkövetkeztében bajba jutott vállalatok likviditásának segítése. A garanciális alapot elsősorban a Föderációs Fejlesztési Bank eszközeivel töltik fel, amennyiben azonban további források szükségesek, akkor multilaterális és bilaterális hitelezők, illetve donorok bevonását is A garanciaeszközök a kereskedelmi bankok közvetítésével jutnak majd el a vállalatokhoz.
- A veszélyhelyzet időtartamára felfüggesztésre kerül az összes köztartozás-behajtás és végrehajtás.
A gazdasági szereplők többsége nem elégedett maradéktalanul az előterjesztéssel. Adnan Smailbegović, az FBiH Munkáltatói Szövetségének elnöke szerint a gazdaságvédelmi törvényjavaslat egy jó irányba tett lépés, azonban számos további intézkedésre is szükség lenne. A kormány több javaslatukat is beépítette az előterjesztésbe, viszont voltak bizonyos változtatások is. A munkáltatók például a bérjárulékok teljes visszatérítését javasolták, nem pedig csak a minimálbér erejéig. Amennyiben a javaslat hatályba lép, az könnyen arra sarkalhatja a vállalatokat, hogy csökkentsék a dolgozók bérét, mert úgyis csak a minimálbér erejéig téríti az állam a járulékokat, tett hozzá Smailbegović. A bérek csökkentése következtében a kereslet is csökkeni fog, ami pedig az adóbevételek megcsappanásához vezet majd. Željko Babić, a Kisiparosok Kamarájának elnöke szerint a járvány és az annak kezelésére elfogadott korlátozó intézkedések elsősorban a kisiparosokat sújtják, ezért azt javasolta, hogy a működésük beszüntetésére kötelezett cégek esetében ne csak a járulékokat térítsék vissza, hanem a kormány vállalja át a dolgozók bérének kifizetését legalább a minimálbér összegéig. Nijaz Skenderagićüzletember szerint a gazdaságvédelmi törvényjavaslat nem fog érdemi eredményeket hozni, mert annak elemei meg sem közelítik a régiós és európai országok hasonló intézkedéseit. Véleménye szerint a legnagyobb vesztesek az állam és a vállaltok lesznek, mert tömeges elbocsátásokra lehet számítani. Hozzátette, hogy BiH-ban az állami pénzosztogatás eddig egyszer sem vált be, mert sajnálatos módon az átláthatóság és a tisztesség nem jellemző az országra. Sokkal jobb lenne, ha a vállalkozókat hagynák levegőhöz jutni. A kormány javaslata nem hosszútávú megoldás, mert a pénzek nem a megfelelő helyre fognak kerülni.
Az FBiH entitáskormánya korábban (április 3-án) arról is döntött, hogy 21 millió márkát (kb. 10,7 millió euró) oszt szét a kantonok, városok és önkormányzatok között a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Az intézkedést azonban számos bírálat érte, a legtöbben –pl. Denis Zvizdić a BiH Parlament Képviselőházának elnöke–azt kifogásolták, hogy a pénzosztás ellentmondásos és igazságtalan, elsősorban pártérdekeket szolgál. Az éles kritikákat követően a kormány végül 2020. április 5-én összehívott sürgős ülésén úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a rendelkezést és a 21 millió márkát a föderális egészségügyi tárcának utalja, hogy az a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez szükséges egészségügyi eszközöket és berendezéseket vásároljon belőle.
A gazdaságvédelmi törvénytervezet legfontosabb célja a munkahelyek megőrzése, a Kormány ezt elsősorban a munkáltatók által fizetett járulékok részleges átvállalásával kívánja elérni. A további javaslatok közé tartozik a nyereség-és a személyijövedelemadó-előleg befizetések elhalasztása, illetve a késedelmi kamatok felfüggesztése. Az entitási kormánynak elsősorban pénzügyi szempontból szűk a mozgástere, ezért nem volt lehetősége bőkezűbb támogatásokat tartalmazó javaslatcsomagot készíteni.
Nemzetközi segélyek Bosznia-Hercegovina koronavírus elleni küzdelméhez
Bosznia-Hercegovinát (BiH) felkészületlenül érte a koronavírus-járvány, egészségügyi rendszere korszerűtlen, évtizedek óta súlyos forrás-és eszközhiánnyal küzd. Gyakorlatilag a védekezéshez és a betegség kezeléséhez szükséges összes eszközből és berendezésből hiány van, így ezeket külföldről igyekeznek beszerezni. Az EU, az USA, Törökország, Kína, valamint Malajzia és Szerbia küldött eddig segítséget BiH-nek.
A nemzetközi partnerekhez intézett segélyfelhívások terén a legaktívabbak az Államelnökség tagjai voltak, akik egyfajta munkamegosztás keretében több külföldi állami vezetővel is egyeztettek. Várhelyi Olivér bővítési biztossal Šefik Džaferović bosnyák tag, az Államelnökség soros elnöke és Milorad Dodikszerb tag is beszéltek. Dodik ezen kívül Aleksandar Vučićszerb (vele március 22-én személyesen is találkozott Belgrádban) és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is egyeztetett, továbbá Vlagyimir Putyinhoz is segítségért fordult. Milorad Dodik beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, aki megígérte, hogy Oroszország egészségügyi eszközök és gyógyszerek küldésével fogja támogatni az RS és BiH koronavírus elleni harcát. Erdoğan elnökkel ugyancsak egyeztetett Bakir Izetbegović, a vezető bosnyák pártnak számító SDA elnöke, aki ezen kívül elsősorban a közel-keleti országokkal vette fel a kapcsolatot. Šefik Džaferović telefonbeszélgetést folytatott Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel is, akit tájékoztatott, hogy BiH-nak sürgősen szüksége van különböző egészségügyi eszközökre és berendezésekre, melyek közül külön kiemelte a lélegeztetőgépek fontosságát, melyeket jelenleg rendkívül nehéz beszerezni a világpiacon.
A vezető BiH politikusok a BiH-ba akkreditált nagykövetekkel is intenzív kommunikációt folytatnak a témában. Zoran Tegeltija miniszterelnök, Bisera Turković külügyminiszter és Fahrudin Radončić biztonsági miniszter is több alkalommal arra kérte a nemzetközi közösség képviselőit, hogy segítsenek a rendkívül szorult helyzetben lévő BiH-nak. Fahrudin Radončić 2020. április 2-án hivatalos levélben is kérte az EU (Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ –ERCC)és a NATO (Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központjának –EADRCC)segítségét a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kilátásba helyezte, hogy kész BiH részére pénzügyi gyorssegélyt (Rapid Financing Instrument) folyósítani. A jelenlegi szabályok szerint ennek maximális összege az ország IMF-kvótájának 50%-a lehet, ami 165 millió eurót tesz ki. Azonban lehetőség van arra, hogy ezt az összeget a kvóta 100%-ára emeljék, azonban ehhez az IMF igazgatótanácsának jóváhagyása szükséges. A gyorssegélyt iránti kérelmet három pénzügyminiszternek (állami szintű és a két entitás tárcavezetőjének), továbbá a Központi Bank kormányzójának kell aláírnia.
A legnagyobb segélyt eddig az EU biztosította BiH számára. Az EU 7 millió euró támogatást ad az ország egészségügyi szektorának az azonnali igények fedezésére (IPA alapokból átcsoportosítva) és további 73,5 millió eurót bocsájt BiH rendelkezésére a szociális ellátórendszer és a gazdaság védelmére. Šefik Džaferović, a BiH Államelnökség soros elnöke Várhelyi Olivér bővítési biztosnak külön köszönetet is mondott, kiemelve, hogy a konkrét pénzbeli támogatásnál is nagyobb a jelentősége annak, hogy BiH részt vehet az EU-tagállamok közös orvosi eszközbeszerzéseiben, ami lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban és egyszerűbben vásárolják meg a koronavírus-járvány leküzdéséhez elengedhetetlenül szükséges berendezéseket. Az EU által biztosított 7 millió eurós azonnali segélyből már elszállításra került 7500 vírusteszt, április második hetében pedig 15.000 arcpajzs is kiosztásra kerül az egészségügyi dolgozók között. Az első 40 lélegeztetőgép áprilisban érkezik, a többi pedig májusban.
Március 31-én érkezett meg Banja Lukába az első orvosi segélytranszport, melyet a szerb kormány indított Bosznia-Hercegovinába. A szállítmányban 5 kórházi és 5 hordozható lélegeztetőgép, 30.000 sebészeti maszk, 2.000 védőoverál, 200 védőszemüveg és 50.000 védőkesztyű volt. A szállítmány átvétele során Milorad Dodik kijelentette, hogy Szerbia segítsége rendkívül sokat jelent a boszniai szerbek számára, a most érkezett felszereléseket és berendezéseket pedig már másnap továbbítják az RS különböző településeibe. Külön kiemelte Aleksandar Vučić szerb államfő szerepét, aki képes volt biztosítani a szükséges berendezések Kínából történő beszerzését, és annak egy részét az RS-be továbbította. „Nem csak az eszközökről van szó, hanem arról a tudatról is, hogy Szerbia az RS-ről is gondoskodik”, tette hozzá Dodik.
Az első amerikai segélyszállítmány 2020. március 23-án érkezett BiH-ba, benne a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez szükséges egészségügyi eszközökkel, korházi felszerelésekkel, sürgősségi cikkekkel és élelmiszerekkel. Az Egyesült Államok kormányának adományát az amerikai légierő gépei szállították Szarajevóba. A USAID több támogatási programra is javaslatot tett: az egyik egy migráns tábor felállításához adna segítséget, emellett támogatják a vírustesztek beszerzését, illetve egy hosszútávú gazdaságjavító csomag előkészítésén is dolgoznak.
Kína nemcsak egészségügyi eszközökkel segíti BiH-t, hanem azzal is, hogy 2020. április 2-án Ankica Gudeljević civil ügyi miniszter és Ji Ping kínai nagykövet szándéknyilatkozatot írtak alá az egészségügy és az orvostudomány területén történő kínai-BiH együttműködésről. A dokumentum lehetővé teszi a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzése és gyógyítása terén szerzett tapasztalatok megosztását, hozzájárul az orvosképzés és a tudományos kutatások terén történő együttműködéshez, továbbá megnyitja az utat a különböző területek specialistáinak cseréje előtt, ami rendkívül fontos a súlyos szakorvoshiánnyal küzdő BiH számára.
Törökországból 2020. március 24-én a török Vörös Félhold szervezésében érkezett szállítmány, melyben elsősorban védőfelszerelések (maszkok, kesztyűk, szemüvegek és overálok) voltak. A közeljövőben további szállítmányokra lehet számítani.
Malajzia 2 millió sebészeti maszk küldését jelentette be, az erről szóló jegyzéket 2020. április 2-án küldték meg a BiH Külügyminisztérium közvetítésével a segélyek szétosztásáért felelős kormányzati koordinációs testület részére.
A nemzetközi szervezetek közül a UNDP jelezte, hogy keresik annak lehetőségét, hogy gyorsított közbeszerzési eljárás során támogassák az orvosi eszközök vásárlását. Az EBESZ támogatja a távoktatás működtetését, és egyes érzékeny csoportokat. Az EBRD a járvány gazdasági káraira fókuszál, és ezzel kapcsolatban dolgoz ki támogatási javaslatokat.
Ugyanakkor több közéleti szereplő csalódottságának adott hangot, hogy a BiH-val hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló arab országok egyelőre nem jelezték segítő szándékukat. Különösen szembeötlő az Egyesült Arab Emírségek passzivitása BiH irányába, pedig a szomszédos Horvátországnak, Szerbiának és Montenegrónak már küldtek segítséget. Husein ef. Kavazović főmufti, a BiH Iszlám Közösség vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette:biztos benne, hogy nem az EAE állásfoglalásról és végleges döntéséről van szó. Kavazović szerint az általa vezetett Iszlám Közösség már kapott olyan jelzéseket, hogy az Emírségek több humanitárius szervezete is támogatni fogja BiH-át. Ennek ellenére azonban hozzátette, hogy őket is meglepte a jelenlegi helyzet. Esad Duraković akadémikus szerint az arab országok szavakban mindig BiH legnagyobb barátai, azonban a tettekben ez csak ritkán látható. Ugyancsak külön kiemelte az EAE esetét, hozzátéve: az rendben van, hogy mindenkinek segítenek, de az nem, hogy pont BiH-ról feledkeztek meg.
Bosznia-Hercegovina számára komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány okozta helyzet kezelése. A legnagyobb gondot az elavult egészségügyi rendszer jelenti, amely az eszköz és szakemberhiány miatt képtelen lenne megbirkózni a tömeges megbetegedésekkel. Az eszközhiány enyhítése érdekében a legtöbb vezető BiH politikus igyekezett kihasználni nemzetközi kapcsolatait annak érdekében, hogy külföldi partnereitől segítséget kérjen BiH számára. A legnagyobb támogatást eddig az EU biztosította, de több ország (pl. Törökország, Szerbia, USA, Kína) már küldött segélyszállítmányokat, mások (pl. Azerbajdzsán, Oroszország) pedig megígérték, hogy ugyanígy tesznek. Ugyanakkora BiH-val hagyományosan jó kapcsolatot ápoló közel-keleti államok támogatása eddig elmarad a várakozásoktól.
Forrás: Magyarország Nagykövetsége, Bosznia-Hercegovina