Csökkent a gimnáziumba, nőtt viszont a technikumba jelentkező nyolcadikosok száma az idei jelentkezések alapján. Az országos adatok szerint a nyolcadikosok 41%-a technikumokban tanul tovább, 34%-uk megy gimnáziumba. Idén 10%-kal többen választották a szakképzést, mint tavaly – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Szeptembertől az ország 23 iskolájában beindul az okleveles technikusok képzése is, itt az egyetemi és a technikumi tananyagok összhangja miatt a diákok az érettségi és a szakma mellett kreditpontokat is kapnak, így fél évvel lerövidíthetik az egyetemi képzésüket. Hogy a szakképzést és a felé irányuló érdeklődést tekintve mi a helyzet Baranyában, ennek jártunk utána.
Papp Judit: „Erősíteni kell a helyi munkaerőben az identitást, hogy érdemes itt maradni, ebben a régióban dolgozni”
A koronavírus-járvány nemcsak a vállalkozások, hanem a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakbizottságainak munkáját is befolyásolta. Az elmúlt hónapokban elsőbbséget élveztek a járvánnyal összefüggő intézkedések, de a veszélyhelyzet lecsengése után már a korábban meghatározott célokra is jobban tudnak fókuszálni a bizottsági tagok. Papp Juditot, a Humánerőforrás Bizottság elnökét, a Manifaktor Kft. ügyvezetőjét elsőként arról kérdeztük, hogy a fiatalok szakképzésben lévő szerényebb jelenlétének hosszabb távon milyen következménye lehet a gazdaságra, illetve az általa vezetett vállalkozásra nézve.
– Ha az általam irányított cég működési területét, azaz a cipőgyártást nézzük, a pandémia előtti időszakra is már az volt a jellemző, hogy évről évre kevesebb gyerek jelentkezett erre a szakterületre. Annak ellenére, hogy az iskola, a kamara és mi is igyekeztünk egyre erőteljesebb marketingmunkával felkelteni a fiatalok és a szüleik érdeklődését, hogy bemutassuk a munkahelyet, a tevékenységet, a jövőképet. Nyilván, mint ahogy mindig is így volt, időről időre nagyobb népszerűséget élveznek bizonyos szakmák. Az is érthető, hogy egy fiatalnak nem feltétlenül szimpatikus beállni a sorozatgyártásba, szalag mellett monoton módon, egy év múlva is ugyanazt csinálni. Ezért is szervezünk gyakran üzemlátogatásokat, hogy lássák a szakma sokszínűségét is.
Sajnos a pandémia teljesen lebénította a kommunikációt, nem volt lehetőség a szakma bemutatására, a személyes találkozásra. Ez a helyzet pedig nagymértékben befolyásolta az idei jelentkezők döntését. A mi szakmánkra jelenleg nincs is jelentkező. Ennek egyelőre rövid távon nem lesz hatása a Manifaktor Kft. működésére. Ugyanakkor szomorúak vagyunk, hiszen minden feltétel adott egy profi képzéshez, az oktatóterem, a felszerelés, a szakmai háttér. Ha néhány év múlva nem képződik munkaerő-utánpótlás, hiányozni fognak a szakemberek, mert az idősebbek közül egyre többen mennek nyugdíjba. A mi szakmánk abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy sok munkafázist szaktudás nélkül, betanított munkásként is el lehet sajátítani. Így a pillanatnyi felmerülő munkaerőhiányt könnyebben tudjuk pótolni. A szakképzés elkezdésével viszont éppen az volt a célunk, hogy már fiatal korban elmélyítsük a szakma teljes spektrumában a jelentkezőket és kialakítsunk egyfajta lojalitást a cég iránt, hogy amikor végeznek, úgy integrálódjanak be hozzánk, mint akik szakmailag is és emberileg is otthon érzik magukat.
Ha szerencsénk van és megszabadulunk a pandémiától, akkor újra végig kell gondolnunk, hogy milyen marketingeszközökkel, milyen újfajta megszólítással találjuk meg azokat a potenciális fiatalokat, akik szimpatikusnak találják ezt a szakmát. Ha ez nem sikerül, akkor el kell gondolkodnunk egy felnőttképzési rendszer kialakításán.
– A Humánerőforrás Bizottság tagjai megfogalmazzák-e a nehézségeket, amelyekkel az utánpótlással, akár a munkaerő-toborzással kapcsolatban szembesülnek?
– Nincs könnyű dolga a HR Bizottságnak, mert éppen csak felállt, és máris a pandémia hatásaira kellett reagálnunk. Igyekeztünk olyan jellegű feladatokra fókuszálni, amelyek ebben az időben segítséget jelentenek a vállalkozásoknak, akár jogi, akár gyakorlati támogatásra gondolok, amivel koordináltan át tudják vészelni ezt az időszakot. A jövőkép szempontjából az lesz számunkra a legnagyobb feladat, hogy egyrészt a befektetők felé prezentáljuk a régió munkaerejének képét, másrészt erősítsük a helyi lakosságban, a helyi munkaerőben azt az identitást, hogy érdemes itt maradni, ebben a régióban dolgozni. Ez is egyfajta marketingmunka lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy a meglévő munkáltatók többet mutassanak meg magukból. Ha ugyanis megkérdezzük az utca emberét, tapasztalhatjuk, hogy sok esetben nincs információjuk arról, milyen cégek tevékenykednek a régióban, a városban, a kisebb településeken, ezáltal sem a szülők, sem a gyermekek nem tudják, hogy milyen munkalehetőségek jöhetnének szóba, ami jövőképként is megmutatkozhatna számukra, és ami befolyásolhatja a továbbtanulásukat. Tehát a HR Bizottság feladata lehet összegezni, megmutatni a már meglévő információkat, hogy ez is azt prezentálja: munkaadói szempontból mire vagyunk képesek a régióban. Ezzel fel tudjuk hívni a fiatalok figyelmét, esetleg képesek vagyunk hatni a továbbtanulásukra, és nyilván a munkaerőpiacon a megfelelő szereplők, így például a fejvadász cégek össze tudják hozni, jobban tudják koordinálni ezeket a szereplőket. Mindannyiunknak, így a pályaválasztás előtt állóknak is olyan információmennyiséggel kell megküzdenünk mindennap a közösségi médiától kezdve a hírportálokig, hogy valószínűleg pont a lényeg veszik el, éppen azt nem találják meg, ami fontos lenne a számukra, és már nincs arra erejük és idejük, hogy kutakodjanak, hanem hagyják, hogy vigye az ár őket. Ha visszatérnek a személyes találkozási lehetőségek, akár a HR Bizottságban, akár más bizottságok tagjaival, akkor lehet, hogy a beszélgetések segítenek abban, hogy képesek legyünk az egyes szakterületekre is jobban koncentrálni. Hogy jobban figyeljünk bizonyos vállalkozások szükségleteire, így könnyebben tudjuk feléjük terelni a továbbtanulókat.
– Talán cégvezetőként is megfogalmazta már, hogy ma mi lehet vonzó a fiatalok számára egy munkahelyben, egy szakmában.
– Az én generációm teljesen mást képvisel szemléletben, mint amit a mai generáció elvár. Régen örültünk neki, hogy volt állásunk, kevésbé fogalmaztunk meg elvárásokat, mint ma. Alázattal végigjártuk a szamárlétrát és nem akartunk rögtön babérokat. A világ felgyorsult, az információáradat olykor frusztráló. Nem könnyű manapság a fiataloknak megtalálni a helyüket. Ugyanakkor az elvárásaik nagyobbak, a türelmük viszont kevesebb. Így egyre gyakrabban a foglalkoztatók is törekednek arra, hogy maximálisan kiszolgálják a fiatalok igényeit, hogy megtartsák a jó munkaerőt. Látható, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi környezetre és modern eszközökkel építik a csapatot, viszont a klasszikus szakmák esetében, a termelőüzemben, ahol több generáció dolgozik együtt, ahol a 8 óra csengőre ér véget, ahol kötötten szalag mellett kell állni, ülni folyamatosan, ott ez nem igazán oldható meg. Az ilyen területeken a kétkezi szaktudás megszerzése, egy többgenerációs szaktudáshalmaz megismerése, annak átvétele lehet egy fiatal számára vonzó. Sajnos nem minden családban van nagyszülő, apa, anya, ugyanakkor a munkahelyen a másik generációkkal való együttes munkának is van egy közösségformáló ereje. Itt van lehetősége egy fiatalnak, hogy megtanulja, ráérezzen arra, milyen jó egy közösséghez tartozni.
Másrészt szakmailag meg kell győzni őket arról, hogy ne akarják két nap alatt elsajátítani az összes tudást, mert az lehetetlen. Természetesen minden szakma a maga területén mást tud prezentálni, hogy az csábító legyen a fiatalok számára, hogy lássák a jövőképet azon a területen. Természetesen az alapos szakmai felkészítés mellett a Manifaktornál mi is törekszünk arra, hogy kényelmes legyen a munkahelyi környezet. Az ebédlőben van egy nagy tévénk, a szünetben lehet nézni a fashion show-t, ami a mi termékeink esetében a cipőkre vonatkozik, ez például feldobja a fiatalokat. Mint ahogy az is, hogy az anyacégünknek van Facebook-oldala, ez szintén az összetartozást erősíti és büszkeséggel tölti el a munkavállalót, hisz sok esetben az ő munkája is jelen van egy bemutatott termékben. A szociális blokkunk, a pihenőudvarunk, a környezetünk azt sugallja, hogy jó itt lenni, és amíg nem volt pandémia, addig olyan rendezvényeket is tartottunk, amelyek a lazulásról szóltak. Az elmúlt karácsonykor csak arra volt lehetőségünk, hogy egy forró teával vagy forralt borral kinn az udvaron kalácsot együnk, kabátban, de akkor is fontos volt számunkra ez az esemény. Véleményem szerint szükséges az utánunk jövő generációkba a szakma szeretetét és tiszteletét beleplántálni, ugyanakkor megmutatni egy közösséghez való tartozás jó oldalát. Abban nem hiszek, hogy a semmiért valakit úgymond kényeztessenek, a teljesítményt, a tenni akarást, a szorgalmat azonban honorálni, dicsérni kell.
Amióta világ a világ, minden generációnak megvan a maga szerepe, és ezeket a szerepeket nem lehet annulálni. Annak vagyok a híve, hogy meg kell tanítani a generációkat együtt dolgozni. A fiatalok figyelmét fel kell hívni arra, hogy használják az idősek tapasztalatát, de az idősebbeknek is változniuk kell, büszkén és féltékenység nélkül át kell adniuk tudásukat a következő generáció számára.
– Kik vagy milyen szervezetek együttműködésére számíthat a szakmák megmutatásában, az együtt gondolkodásban, a humán erőforrás minél hatékonyabb felhasználásában a HR Bizottság?
– A kamara folyamatosan együttműködik a helyi, városi önkormányzatokkal, az iskolákkal, az egyetemekkel, ezek létező kapcsolatok, amelyeket a Humánerőforrás Bizottság is igyekszik használni, a kapcsolatokat bővíteni. Azt gondolom, hogy ezek a kapcsolódások érdekek mentén szerveződnek. Az ember akkor tud odaadóan dolgozni, főleg ilyen nagy volumenben, gazdasági területen, amikor az együttműködések mögött érdekek és célok húzódnak, ami mindenkinek jó, ha sikerrel járnak. Meg kell találni az érdekpontokat. Nyilván a munkaadónak az az érdeke, hogy legyen munkavállalója, utánpótlása, a munkaerőnek pedig az, hogy találjon olyan munkát, ami a kvalitásainak megfelel, jól is érzi magát, nem kell elhagynia a városát, a városnak pedig az a jó, ha itt marad a munkaadó és a munkavállaló is, és még több munkaadó jön. Az együttműködés tehát az érdekpontok megtalálásában van, fontos, hogy itt is a kommunikációt felhasználva ütköztessük és egyeztessük ezeket.
Várszegi Gyula: „Küldetésünk, hogy eljuttassuk a lehetőségeket, az információkat a szülők és a diákok számára a megalapozott pályaválasztási döntéshez”
Komoly átalakulás jellemzi a továbbtanulást, és ez hat a beiskolázási számokra is. Várszegi Gyulát, a PBKIK Szakképzési Bizottságának elnökét arra kértük, hogy röviden értékelje, miként jellemezhető a baranyai szakképzés helyzete, és milyen okok állhatnak a beiskolázási számok mögött.
– Baranya megyében az elmúlt évek tendenciáit figyelve kijelenthetjük, hogy a szakképző iskolákban (korábban szakközépiskolában) stagnál, a technikumokban (korábban szakgimnáziumban) pedig évről évre nő a jelentkező diákok aránya. Az is nagyon jól látható, hogy 2016-ot követően a korábban felnőttoktatásnak nevezett formába is egyre többen iratkoztak be első vagy második szakképesítést tanulni, jelentősen növelve ezzel a duális képzésben tanulószerződéssel tanulók létszámát. A nyolcadik osztályt követő továbbtanulás irányát rengeteg tényező befolyásolja. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mostani fiatalok nehezen döntenek 14-15 évesen. Sokan gondolják úgy, hogy ha bekerülhetnek gimnáziumba, akkor nyernek pár évet a tényleges pályaválasztással. A másik gondolat, mely a szakképzés helyett a gimnáziumi továbbtanulás felé tereli a gyerekeket, hogy sokan vélik még mindig úgy, hogy a felsőoktatásba csak a gimnáziumokon keresztül vezet az út. A harmadik tényező pedig, hogy sok szülő számára az érettségi végzettség többet jelent, mint a szakmai végzettség. Egyik tényező és gondolat sem támogatja a megfelelő életpálya-tervezést és nem nyugszik valós szakképzési és munkaerőpiaci információkon, tényeken.
– A szakképzés átalakítása miként változtatott, ha változtatott a helyzeten?
– 2020. szeptember elsejétől mind a szakképzés, mind a felnőttképzés rendszerszinten gyökeres változáson ment keresztül. A 2019-ben elfogadott és megjelent Szakképzés 4.0 stratégia mentén átalakított szakképzési intézmények már nem szakmákon alapuló, hanem ágazati alapú beiskolázást folytatnak, mely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egy ágazatot és az abban található szakmákat megismerve, azok közül az érdeklődésüknek, tehetségüknek legmegfelelőbbet válasszák ki és tanulják az első képzési szakaszt lezáró ágazati alapvizsgát követően. Minden nappali tagozaton első szakmát tanuló diák állami ösztöndíjat kap, a szakképzési munkaszerződéssel szakmai oktatásban részt vevők pedig havi fizetést. A sikeresen végzett tanulók egyösszegű, a záróvizsga átlaga alapján meghatározott pályakezdési juttatással hagyják el a szakképző intézményt és helyezkednek el, vagy tanulnak tovább. A technikumi beiskolázási adatokon érezhető, hogy egyre többen élnek ezzel az állami ösztöndíjjal támogatott, magas szintű szakképzési lehetőséggel, mely technikusi oklevelet, érettségit, idegennyelv-tudást és egyenes utat biztosít a szakirányú felsőfokú továbbtanulás felé. A technikumok előzőekben felsorolt előnyei és lehetőségei mellett továbbá sokan a központi matematika és magyar írásbeli vizsga, illetve azok várható eredménye miatti félelmükben választják ezt az intézménytípust továbbtanulásuk céljaként.
– A vállalkozásoknál, a gazdaságban miként csapódik le ennek a helyzetnek a következménye? A jövőre nézve milyen következményei lehetnek?
– A vállalkozások az elmúlt években is számtalanszor fordultak a kamarához annak érdekében, hogy az aktuális vagy a nem túl távoli emberi erőforrás problémáikat segítse megoldani. Sok fiatal a végzést követően sajnos nem helyezkedik el a tanult szakmájában, vagy elhagyja a megyénket. Több szakmában a jelentkezők alacsony száma miatt nem indul, vagy bizonyos években nem indult képzés. Mindezek miatt a kamara a vállalkozásokkal együtt folyamatosan szélesíti pályaorientációs szolgáltatásait, valamint nyújt segítő kezet és alakít ki programokat, önállóan és más intézményekkel együtt is. A pályaorientáción túl a kamara rendszeresen biztosít helyszínt humán erőforrás témájú rendezvényeknek, valamint, például az erősáramú szakember-utánpótlás célzott megoldásában, illetve az erősáramú elektrotechnikus szakma tizennyolc év utáni újbóli beindításában is aktívan közreműködött. A kamara a #ajelenajovod kampányában az itt élő és tanuló diákok számára első kézből közvetíti az információkat a megyében működő vállalkozásokról és az általuk kínált munka- és egzisztenciális lehetőségekről. A legjobb eredményt biztosító lehetőség e kérdésben a vállalkozások számára a duális képzés. A vállalkozások már a szakmai oktatás alatt a szervezetükbe integrálhatják a jövendő munkavállalóikat és együttműködve a kamarával, valamint a szakképző intézményekkel folyamatosan tehetnek a szakemberutánpótlás megfelelő színvonalú biztosításáért.
– Mi lehetne a megoldás, hogy több fiatal számára legyen vonzó szakmát tanulni?
– A Szakképzés 4.0. stratégia kijelölte az irányvonalakat. A fejlesztések, a szakképzési átalakulások ezeket követik. Fontos, hogy a szakképző intézmények európai színvonalúak legyenek, mind a kinézetüket, mind a felszereltségüket tekintve, magasan képzett, az iparban folyamatosan továbbképzett szakoktatókkal, akik módszertanilag is megfelelően fel vannak készítve a tanulók oktatására, olyan elektronikus, könnyen elérhető és aktualizálható tananyagok segítségével, melyek megfelelnek a kor technológiai követelményeinek. A duális képzőhelyeken szintén magasan képzett oktatók kell hogy foglalkozzanak a tanulókkal szoros együttműködésben és összhangban a szakképző intézményekkel. A kamara egyik küldetése, hogy eljuttassuk a szakképzésben rejlő lehetőségeket, valamint a helyi munkaerőpiaci információkat a szülők és a diákok számára, hogy megalapozott pályaválasztási döntést hozhassanak.
– A kamara milyen program szerint dolgozik, kikkel működik együtt, milyen lehetőségei vannak e területen?
– A kamara szorosan együttműködik a vállalkozásokkal és a Baranya Megyei Szakképzési Centrummal, valamint a szakképző és felnőttképző intézményekkel. Duális képzési tanácsadói, pályaorientációs tanácsadói, a felnőttképzésben dolgozó munkatársai célzott segítséget nyújtanak a vállalkozások és az ügyfelek számára. A vállalkozások, a szülők, a pedagógusok és a tanulók tájékoztatását, támogatását a munkatársak mellett a saját, a palyavalasztasbaranya.hu, a kepzesbaranya.hu, és a #ajelenajovod weboldalak is segítik.
Rittlinger Zoltán: „A technikus képzési formát Baranyában idén 15%-kal többen választották, mint az előző évben”
Az országos adatokhoz képest (a középfokú képzésbe jelentkezők 41%-a technikumot, 34%-a gimnáziumot jelölt meg első helyen) miként alakul a megyei statisztika, mit látnak a szakképzési centrum intézményeiben, illetve miként értékelhetők ezek a számok? – ezt kérdeztük Rittlinger Zoltántól, a Baranya Megyei Szakképzési Centrum főigazgatójától.
– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kimutatása szerint a középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat, ez a tavalyi adatokhoz képest mintegy 10 százalékos növekedést jelent. A szakképzésben a technikus képzési forma – itt egyszerre szerezhetnek szakmát és érettségit a diákok – a legnépszerűbb. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum adatai az országos tendenciát erősítik azzal, hogy ezt az iskolatípust 15%-kal többen választották, mint az előző évben.
– A szakképzés átalakítása, a technikumi képzés erősítése miként változtatott a helyzeten?
– A megye munkaerőpiaca szinte valamennyi ágazatban igényli a technikus szintű szaktudással rendelkező munkavállalókat. Az iskoláinkban folyó szakmai munka, intézményeink hagyományai és a sokszínű szakmakínálatunk számos fiatal számára nyújt lehetőséget a sikeres pályaválasztásra, ezt a választást teszi könnyebbé a működésünk Szakképzés 4.0 stratégiához igazodó átalakítása.
– Évek óta zajlik egyfajta szemléletformálás a szakmák becsületének visszaszerzésére. Mit tapasztalnak, változik-e a mai pályaválasztók, a szüleik véleménye a szakmák megítélését illetően? Ezen például változtatott-e a pandémia?
– A szakképzés presztízsének erősödését leginkább talán a beiskolázási adatok alapján ítélhetjük meg. Az országos és a megyei számok összhangja is jó visszaigazolás. A pandémia tagadhatatlanul nehezítette a pályaorientációs munkát. A hagyományos szakmai kiállítások, a szakmaválasztást segítő iskolai programok elmaradtak, ill. áthelyeződtek az online térbe. A munkatársaim nagyon sok energiát fektettek abba, hogy a megváltozott körülmények között is teljes körű tájékoztatást adjanak minden érdeklődő számára.
– Mik a népszerű és a kevésbé népszerű szakmák? Melyek a hiányszakmák és milyen támogatások segítik ezek tanulását?
– A hiányszakmák definícióját az elmúlt évek átírták. A kedvező gazdasági környezet – még a nem minden területen kimagasló mutatókkal rendelkező Baranyában is – olyan helyzetet teremtett, hogy szinte valamennyi választott szakmában lehetőségük van a végzett tanulóknak az elhelyezkedésre. Ha valaki rendelkezik az alapvető szaktudással, kellő mértékben motivált, akkor bármelyik képzésünket választhatja a boldoguláshoz. A Szakképzés 4.0 stratégia ezt a választást egy újfajta ösztöndíjrendszerrel támogatja, aminek a lényege az, hogy a szakképző iskolát és a technikumot választó diákok mindegyike jogosult ösztöndíjra. Ezt a tanulók már az ágazati alapoktatás során megkapják, a szakirányú oktatás alatt – nem duális képzés esetén – a tanuló tanulmányi átlaga alapján történik az ösztöndíj megállapítása. A duális képzésben részt vevők szakképzési munkaszerződés keretében munkabérre jogosultak. A tanulmányok sikeres lezárását jutalmazza a pályakezdési juttatás az első szakma megszerzését követően.
– Van-e programja a szakképzési centrumnak a szakmák népszerűsítésére, egyáltalán mivel lehet meggyőzni a gyerekeket, a szüleiket a szakmatanulásról?
– Természetesen rendelkezünk a pályaorientációt és a pályaválasztást segítő programmal. Évek óta komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy a hagyományos rendezvények mellett a lehető legtöbb formában elérjük a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és a pályakorrekciót vagy a továbbképzést választó felnőtteket. A szakképzés nem csak az általános iskolát és a középiskolát befejező fiatalok számára nyújt vonzó lehetőséget, a 2020. szeptembertől működő képzési rendszer életkortól függetlenül biztosít rugalmas tanulási utakat. Két, szakmajegyzékben található szakma és egy szakképesítés megszerzése ingyenes. Ezeknek az utaknak a megismertetésében kiemelt partnerünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A PBKIK munkatársaival és a duális képzőpartnereinkkel együttműködve rendkívül sokszínű a népszerűsítő munka. Rendszeresen csatlakozunk az országos rendezvényekhez, ilyenek például a Szakmák éjszakája, a Szakképzés hete, a Mi a pálya? – Műszaki pályaválasztó és az Építsd a jövőt! program. Aktív szereplői vagyunk a pályaválasztási fórumoknak, a kormányhivatal támogató rendezvényeinek és a szakmai versenyeknek („Villanyász”, „Gép-ésszel”, „Épít-ész”, „Autómánia”, „Infóra”). A kamara szervezésében a térség jelentős vállalkozásai ismertetőket tartanak intézményeinkben, ahol bemutatják szervezetüket, tevékenységüket és munkakörülményeiket a tanulók jövőbeli munkavállalása céljából. Iskoláink nyitott műhelyekkel várják az érdeklődőket. A felsorolásból talán érzékelhető, hogy igyekszünk mindent elkövetni a szakmák népszerűsítése érdekében. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum a megye hét városában működő tizenkét iskolája várja az érdeklődőket.
Vizsgák után: szakmájuk iránt elkötelezett pályakezdők
Megkérdeztünk néhány fiatalt, miért szakmát választottak és milyen terveik vannak az ágazati érettségi vizsgák vagy a komplex szakmai záróvizsgák letétele után.
Gémes Patrícia Petra 21 éves, eladónak tanult. „Azért választottam ezt a szakmát, mert szeretek beszélgetni az emberekkel, maga a szakma is nagyon tetszik, és szeretnék ebben maradni az elkövetkezendő 40 évemben.”
Koltai Bence 17 éves, most végzett szakácsként. „Azért választottam ezt a szakmát, mert gyönyörű. A tálalás és az ételkészítés is élvezet, a vendégek véleménye és visszajelzése, amikor megköszönik a szakácsnak az ételt, hogy nagyon finom volt, csodálatos érzés. A vizsgák után egy neves étteremben szeretnék elhelyezkedni.”
Pataki Levente, a múlt tanévben érettségizett, most kereskedőnek tanul. „Szeretnék egyetemen továbbtanulni ebben az irányban és a későbbiekben a kereskedelemben elhelyezkedni.”
Bonyár Zsombor azért jelentkezett asztalosnak, mert ez érdekelte a legjobban. „Szerintem ez egy kiforrott, régi szakma és talán nincs benne annyi változás, mint mondjuk az informatika területén.”
Faragó Dávid családjában senki nem dolgozik kőművesként, ő mégis ezt a szakmát választotta. „A házunk körül folytak kőművesmunkák, hőszigetelés és burkolás, és nagyon megtetszett ez a munka. Ezért választottam a kőműves és hidegburkoló szakmát. Az ács szakma tanulását is elkezdtem, mert szeretnék később egy céget alapítani, hogy kompletten létre tudjak hozni egy házat az alaptól a tetőszerkezetig.”
Járfi Béla most végzett kőművesként. „Szeretnék továbbtanulni kőfaragónak, így meglesz mind a két szakmám. Azért jelentkeztem kőművesnek, mert ennek van jövője, kőművesre most is szükség van, és később is szükség lesz. Szeretem ezt csinálni, mert maradandót tudok vele alkotni.”
Udvardy Balázs a 13. év végén, idén kapja meg az OKJ-s bizonyítványát. „A 12. év végén már megszereztem az érettségit, a tanulmányaimat a PTE MIK-en szeretném folytatni osztatlan építőmérnök-képzésen. Tervezem, hogy azután még egy műszaki ellenőri képzést is elvégzek.”
Jovánovics Péter idén végzett technikumban informatika szakon. „Azért ezt a szakmát választottam, mert ebben versenyképes a fizetés, még itthon, Magyarországon is. Nagyon szeretem nyomon követni a technikai fejlődést és úgy éreztem, hogy informatikusként itthon is lehet fejlődni, illetve valami nagyot alkotni.”
Czimmer Bálint 17 éves, most végzett szobafestőként. „Azért választottam ezt a szakmát, mert megtetszett. Egyszer otthon kifestettük a lakást, és láttam, hogy mivel jár ez a munka. Ezért döntöttem úgy, hogy ebben szeretnék dolgozni. A szakmunkásvizsga letétele után szeretnék érettségizni, majd vállalkozást indítani.”