A modellváltást követően a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fokozza a vállalatok irányába történő kommunikációt, információáramlást, intenzíven kíván reagálni a térségben jelentkező kihívásokra. A közelmúltban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában rendezett EGYÜTT-MŰKÖDÜNK című eseményen mutatták be a PTE – vállalkozások számára releváns – szakmai programjait (Tudományos Innovációs Platform, szakértői hálózat, validációs folyamatok, szakmai gyakorlatok, duális képzések stb.), vagyis az együttműködés lehetséges platformjait, és a közös tervezési folyamat főbb lépéseit, annak szereplőit. Olyan jó gyakorlatokról is beszámoltak, amelyek az egyetem és a baranyai vállalkozások között zajlottak, eredményük pedig konkrét termék lett, mint például az antibakteriális textil, a gyógyszerkutatásban alkalmazható nagy precizitású automatizált fájdalomküszöb-mérő berendezés vagy a hűtőbordás léghűtéses hőcserélő termékcsalád fejlesztése. Ez az alkalom is rávilágított arra, mekkora potenciál rejtőzik az egyetem mint kutatási, szakértői oldal és a gazdasági szereplők együttműködésében.
Herbály István: Az egyetemi műszaki-informatikai innovációs kapacitás bővítésére lenne szükség
A PTE és a megyei vállalkozások innovációs együttműködésének szorosabbá tétele érdekében érdemes lenne egyensúlyba hozni a keresletet és a kínálatot – véli Herbály István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációért felelős alelnöke.
– Az innovációs fórumon egy kerekasztal-beszélgetésen ismertették a sikerprojektek együttműködési tapasztalatait. Ebből látható volt, a megvalósult projektek javarészt úgy születtek, hogy a kutatónak és a cégnek korábbról már volt kapcsolata. Tehát nem az egyetem innovációs transzfercsatornáin keresztül kapcsolódtak össze és így jutottak be egy igénnyel az egyetemre, hanem ismerték a kutatót, tudták, hogy mivel foglalkozik, így hoztak létre közös projektet. Ennek számomra az az üzenete, hogy az egyetemnek érdemes fejlesztenie az innovációt érintő kapcsolódási felületeit. Jelenleg kevésbé látjuk, hogy ha egy vállalkozás részéről felmerül az igény egy innovációt érintő egyetemi együttműködésre, akkor miként értesülhet róla, hogy az egyetemen van-e olyan kompetencia, és ha igen, miként lehet eljutni ahhoz, aki adott témával foglalkozik.
A másik fontos kérdés a kereslet–kínálat egyensúlyának megteremtése. A PTE kompetenciája jelenleg leginkább az orvosi-biológiai területre koncentrálódik, a Baranyában működő cégek pedig, amelyeknek igényük lenne az egyetemi innovációs kapacitásra, nagyrészt a gépiparból, az elektronikai iparból jönnek. E vállalkozásoknak a Műszaki és Informatikai Karral (MIK) való kapcsolódás lenne a legérdekesebb, hogy ott álljon rendelkezésre olyan kompetencia, ott legyenek olyan kutatók, akik segíteni tudnak nekik innovációs projektekben. Ha mondjuk egy cég egy rádiótechnikai projekten dolgozik, akkor legyen rádiólabor vagy ilyen jellegű berendezés az egyetemen, amit akár kutatói, akár szakértői kapacitással együtt ideiglenesen használni tud. Ez a MIK-ről gyakorlatilag teljesen hiányzik. Jelenleg a pécsi egyetemen az orvosi-biológiai vonalra helyeződik az innovációs hangsúly, és úgy érzékeljük, hogy a Műszaki és Informatikai Karon belül sem kerül előtérbe az informatikai vagy a villamos területet érintő kutatói kapacitás. Sem ember, sem kompetencia, semmilyen erőforrás nincs ahhoz, hogy részt vegyenek projektekben. Ezért azt gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes lenne fejleszteni ezt a területet, akár óraadó kutatók idecsábításával vagy együttműködések kialakításával is. Olyan kapcsolódásokra lenne szükség, mint az előző tanévben elindult Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés, amely a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. és a kar összefogásával valósul meg. Az ipari villamos vezérlés, automatizálás, elektro- és szenzortechnika területén működő vállalkozás a saját hidrogénlaborát és több évtizedes tapasztalatát bocsátja a szakmérnökképzés rendelkezésére, később viszont maga is szívesen foglalkoztatja majd a MIK-en szakképesítést szerzett mérnököket.
– Az ön tapasztalatai, információi alapján mire lenne konkrét igény a vállalkozások részéről? A cégek felkészültek-e ilyen jellegű együttműködésre?
– Egyértelműen készek a közös munkára, hiszen már eddig is több cég alakított ki egyetemi kapcsolatokat, ahol magasabb a műszaki kutatás, oktatás színvonala – és ez sajnos nem a pécsi egyetem volt. Ha jól tudom, a Magnus például az Óbudai Egyetemmel dolgozik együtt a repülőjük fejlesztésén, mint többen, így a mi vállalkozásunk, a Contrall is a BME-vel valósít meg közös projekteket, a Terrán sem Pécsett vett igénybe egyetemi segítséget a napelemes tetőcserép kifejlesztéséhez. Tehát igen, vannak projektek, amelyek akár a pécsi egyetemmel közösen is megvalósulhatnának.
– Mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a kereslet–kínálati egyensúly létrejöjjön?
– Egyrészt szándékra a MIK, illetve az egyetemvezetés oldaláról, másrészt pedig forrásra, hogy ezeket a kompetenciákat meg tudják teremteni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem egy-két éves folyamat, de valahol el kell kezdeni.
– Milyen lépést tett a kamara annak érdekében, hogy az innovációs együttműködésre vonatkozóan képviselje a vállalkozások érdekeit?
– A kamarában rendezett esemény után egyeztettünk a PTE Innovációs Rektorhelyettesével, prof. dr. Jakab Ferenccel. Már az ott elmondott köszöntőmben megszólítottam, hogy sok a tennivalónk ezen a téren, így egy konkrét listával érkeztünk hozzá. A megbeszélésen vázoltuk a problémákat, majd megállapodtunk abban, hogy mindkét fél tesz az előrelépés érdekében. A kamara oldaláról vállaltuk, hogy összegyűjtjük a piaci igényeket, hogy a vállalkozásoknak milyen kompetenciára lenne szükségük az egyetem részéről ahhoz, hogy projekteket tudjanak indítani. Az egyetem pedig arra tett vállalást, hogy feltérképezi az intézményben rendelkezésre álló, innovációs együttműködésekre alkalmas kompetenciáit. Ezekből az információkból aztán kirajzolódnak az egyezések. Reményeink szerint ezek az adatok még idén rendelkezésünkre fognak állni.
– Milyen hátránya lehet a régió gazdaságára nézve, ha nem indulnak meg ezek az együttműködések az egyetemmel?
– Biztos, hogy csökkenni fog az egyetemi oktatás, kutatás színvonala, ha az intézmény a jövőben nem lesz benne piaci projektekben. Ez a hallgatók jelentkezési kedvére is hatással lehet, azok is elmehetnek Pécsről, akik esetleg itt terveztek tanulni. Aki pedig máshol folytat tanulmányokat, nem biztos, hogy visszajön dolgozni a térségbe, most is tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz visszahozni azt, aki egyszer kiszakadt ebből a közegből. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a BME-re az országból a második legtöbb hallgató Pécsről jelentkezik például a villamos informatikai karra, holott helyben is van ilyen képzés. Számos informatikai cég, köztük SSC-k vetették meg a lábukat Pécsett, hihetetlen mennyiségben tudnának felvenni informatikusokat, ezért is szükség lenne arra, hogy az itt tanuló egyetemisták minél piacképesebb tudást kapjanak.
A térség iránt érdeklődő vállalkozások mérlegelésében is jelentős szerepet játszik a műszaki egyetemi háttér színvonala, hogy ki tudja-e szolgálni az ő igényeiket, de a kkv-k versenyképességét is befolyásolja, ha nem tudnak K+F projekteket indítani helyben, és ezért el kell menniük mondjuk Budapestre. Nem mondom, hogy ez leküzdhetetlen akadályt jelent, de nyilván szívesebben dolgoznak a cégek helyi partnerrel. A mi vállalkozásunk több projektben is együttműködött a BME-vel, ami rengeteg utazással, egyeztetéssel járt. Egy műszaki fejlesztésnél nem lehet mindent online intézni, hiszen olyan eszközökkel is dolgozunk, amelyeket helyben kell ellenőrizni. Ez mind plusz pénz és idő. Ha ezek a kapacitások helyben rendelkezésre állnának, az sokkal vonzóbb lenne a diáknak, a kutatónak és a vállalkozásoknak is.
Prof. dr. Jakab Ferenc: Versenyképes egyetem – Egyetem a versenyképességért
A Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettesét elsőként arról kérdeztük, hogy mi jellemzi a PTE és a PBKIK innovációt érintő együttműködését, milyen területeken valósult már meg innovációs együttműködés az egyetem és a megye gazdasági szereplői között.
– A PBKIK és a PTE régóta rendszeresen egyeztet a várost és a régiót érintő kérdésekben. Nemrég ezt formalizáltuk is egy együttműködési megállapodás keretében, amelyben még szorosabbra fűztük a partneri viszonyt – ez leginkább a hatékony információáramlásban és a folyamatos közös gondolkodásban nyilvánul meg. Célunk, hogy a helyi gazdasági szereplők és az egyetemi oktatók/kutatók kölcsönösen megismerjék egymás tevékenységét, majd operatív szakmai egyeztetéseket kezdeményezzenek.
A megye és a régió gazdasági szereplői közül többel is vettünk már részt konzorciumi partnerként közös pályázatokban, és jelenleg is vannak sikeres, futó projektjeink (pl. Caadex Kft., Rovitex Kft., Z Elektronika Kft., Mecsekérc Zrt.). Ezenkívül a PTE magas színvonalú K+F szolgáltatásokkal és duális képzésekkel is áll a megyei vállalkozások rendelkezésére. A PTE K+F+I kompetenciatérképe kereshető formában bárki számára elérhető a PTE innovációs oldalán (www.innovacio.pte.hu).
– Miként lehet összehangolni, közelebb hozni az igényeket? A PTE-n igen magas szintű orvosi, biológiai, kutatási kapacitás van, viszont ezek hasznosulásához nem áll rendelkezésre helyben ipar. A megyei gazdaságban hangsúlyos a műszaki, informatikai, gépész vállalkozások jelenléte, ehhez azonban nem társul megfelelő kutatói kapacitás a MIK-en. Miként lehet ezt feloldani?
– A PTE orvosi, egészségügyi és természettudományi K+F projektjeihez regionális és nemzetközi szinten is igyekszik partnereket keresni, elsősorban közös pályázatok keretében. Több sikeres egészségügyi és multidiszciplináris együttműködés, valamint közös kutatás van folyamatban jelenleg is. Ezenkívül a helyi ipari szereplők köre reményeink szerint egyre több egyetemi spin-off céggel is bővülni fog a közeljövőben.
A műszaki végzettségű hallgatókra és kutatókra az egész országban túlkereslet mutatkozik, ez nem regionális jelenség. Ugyanakkor lokális szinten igyekszünk minél vonzóbbá tenni ezeket a képzéseket. A Műszaki és Informatikai Kar hallgatótoborzási kampányai és a folyamatosan bővülő képzési kínálat, valamint a duális képzések is ezen szakok népszerűsítését célozzák. A kutatók kinevelése, majd Pécsen tartása azonban sok tényezős, nagy kihívást jelentő feladat. A vonzó kutatói életpálya kialakításához szükség van a helyi gazdasági szereplők innovatív szemléletére és nyitottságára is az egyetemi feltételek biztosítása mellett. A megoldást hosszú távon az igények folyamatos egyeztetése és a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció jelentheti.
– Hogyan tudja ösztönözni a helyi vállalkozások jelenleg nem túl magas szintű innovációs készségét az egyetem? Vannak-e olyan lehetőségek, pályázatok, amelyekbe bevonhatók a megyei szereplők?
– Elsősorban a pályázatok nyújthatnak megoldást az innovációs készség fejlesztésére a K+F projektek jellemzően nagy forrásigénye miatt. Ugyanakkor legalább olyan meghatározó tényező az innovatív szemlélet és a vállalati kultúra fejlesztése is, amelyhez a szükséges üzleti és interdiszciplináris tudást konferenciák és workshopok keretében igyekszünk átadni.
Az utóbbi években a pályázatokat alapvetően két konstrukciótípusban hirdették meg. A vállalatok által vezetett konstrukcióban, ahol a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése volt a cél (GINOP Plusz és Piaci KFI), míg az egyetem vezetést igénylő pályázatok célja az innovációs ökoszisztéma infrastrukturális és üzleti fejlesztése (Kompetencia Központok, Befektetés a jövőbe). Innovációs rektorhelyettesként kiemelten fontosnak tartom azokat az egyetem és az ipar együttműködéséből kialakuló K+F kapcsolatokat, amelyeknek a végén a társadalom és az emberek számára hasznosítható termék jön létre.
– A PTE milyen szegmensekben érdekelt az innovációt tekintve, merre szeretne továbblépni ezen a területen?
– A PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) kuratóriuma kettős zászlóshajó célkitűzést határozott meg 2030-ra, melyek építenek a PTE meglévő erősségeire, a témák globális jelentőségére és az egyetem versenyhelyzetére. A két kitűzött cél, mely az egyetemi tevékenységek minden szintjét áthatja és a széleskörű képzési paletta minden területén meghatározó irányként szolgál a jövőben:
A fenntarthatóság zászlóvivője: Első helyen rangsorolt egyetem a közép-kelet-európai térségben a fenntarthatóság szempontjából az oktatás, kutatás, innováció és működés terén egyaránt.
Kiválóság a biotechnológiában és orvos- és egészségtudományban: Első helyen rangsorolt egyetem a közép-kelet-európai térségben biotechnológiai területen és az orvosláshoz, jólléthez kapcsolódó kiegészítő tudományokban (például egészségügyi jog stb.).
Ezenkívül természetesen egy 10 karral rendelkező tudományegyetem lévén nyitottak vagyunk minden megkeresésre.
K.T.