A német gazdaságot a koronavírus-fertőzés érzékeny időszakban érinti. Az elmúlt év stagnálását követően az év elején épp, hogy elindult a gazdaság enyhe növekedése.
Ezt a növekedést a Kínából indult, majd most már Európában is kiteljesedni látszó járvány teljesen lenullázhat. A járvány közép és hosszútávú hatásai kiszámíthatatlanok, és az sem látszik pontosan, milyen módszerekkel lehetne a gazdaságot segíteni. A Német Gazdaságkutatóintézet (IW) számítási szerint 0,1-0,2 százalékponttal eshet vissza a német gazdasági növekedés, de a járvány tartósabb fennmaradása esetén ennél jóval magasabb is lehet a csökkenés. Hosszútávon átrendeződhet a makroökonómiai környezet, átalakulhatnak a beszállítói láncok, a Kínába települt vállalatok termelésüket visszahozhatják Németországba.
A német kormány a kialakult helyzet kezelésére létrehozott egy kríziscsoportot, melynek tagjai a szövetségi pénzügyi, egészségügyi és gazdasági minisztérium képviselőiből állnak. A csoport követi nyomon a fejleményeket és szükséges esteben dönt a gazdaságot segítő intézkedésekről. A szövetségi gazdasági és pénzügyminisztérium közben egy intézkedési terven dolgozik, melyet a következő napokban fog bemutatni. Az intézkedéscsomag a klasszikus gazdaságélénkítő eszközök mellett, az egyes bajba jutott vállalatok megsegítését is célul tűzi ki. Az intézkedések között egyre valószínűbb, hogy nagy tömegeket megmozgató események, vásárok, mint a berlini turisztikai vásár (ITB), lemondására is sor kerül. Peter Altmaier (CDU) szövetségi gazdasági miniszter nyugtat, és nem látja értelmét egy mindenre kiterjedő konjunktúra élénkítő programnak, ezzel szemben Olaf Scholz (SPD) szövetségi pénzügyminiszter arról nyilatkozott, hogy a költségvetés rendelkezik megfelelő tartalékokkal egy gazdaságélénkítő programhoz.
A rövidtávú hatások már jelentkeznek a német vállalatoknál. A kínai értékesítések elsősorban az autó-, gép- és textiliparban meredeken csökkentek január, februárban. A hazai gazdaság még ugyan nem érzi közvetlenül a járvány hatásait, de a beszállítói láncokon keresztül a következő hetekben várható, hogy szállítási nehézségekbe fognak ütközni a vállalatok. Azokon a területeken is, ahonnan a járvány már részben kivonult, csak nehezen áll helyre a termelés, sokan otthonról dolgoznak, sérültek a beszállítói láncok, nagy a bizonytalanság.
A DAX konszernek szinte mindegyike érintett a járványban, a kínai eladásaik meredeken visszaestek, nehézségek vannak a termelésben. Pozitív hír, hogy szinte kivétel nélkül újraindult minden kínai gyárban a termelés, és sikerült többnyire kivédeni a Kínában dolgozó munkatársak megbetegedését.
A DAX index a Frankfurti Értéktőzsdén a 2020. február 17-én 13.795 ponttal beállított rekordját követően hetedik napja esik, aktuálisan több, mint 14 % -kal alacsonyabb akkori szintjéhez képest. Az esés oka elősorban nem maga a járvány, hanem a politikai intézkedésektől való félelem, ami Kínához hasonlóan Európában is üzemek leállításához vezethet. Erősödni a tőzsdén csak a menekülő valuták, a japán jen és svájci frank, valamint az arany tudott. A rövidtávú kilátások sem kedvezőek, az eladói hullámot nincs, ami megállítsa. Egyre inkább az a kérdés fogalmazódik meg az elemzőkben, hogy a jelenlegi tőzsdei zuhanás pusztán egy korrekció vagy egy crash kezdete.
A német két nagybank, a Commerzbank és Deutsche Bank egyelőre a működési biztonság kérdéseivel kell, hogy megbirkózzon. A banki szolgáltatások zökkenőmentes fenntartása a cél a fertőzött területeken is. Az, hogy a bankokra nézve milyen hatással lesz a járvány középtávon még megjósolhatatlan. A német bankok számára problémát jelenthet a jelentős mennyiségű beragadt rossz hitel, mely egy amúgy is alacsony marzsú környezetben tovább terheli a bankok mérlegét.
Németország legfontosabb kereskedelmi partnere 2016 óta Kína, a két ország közötti éves külkereskedelmi forgalom eléri a 200 Mrd EUR-t, mely a teljes német külkereskedelmi forgalom több, mint 8 %-át teszi ki. 5200 német tulajdonú vállalat 1,1 millió munkavállalót foglalkoztat az országban. A német félkésztermék import, aminek a nagyrészét az elektronikai alkatrészek behozatala teszi ki, 9,4 %-a Kínából származik. A fentiekből jól átszik, hogy a német gazdaság összefonódása a kínaival jelentős. Ezt erősíti a Volkswagen konszern példája is, mely globális forgalmának 40 %-át Kínával bonyolítja. Siemens 40 gyára működik Kínában és 32.000 munkavállalót foglalkoztat, a BASF 27 gyárral van jelen a térségben és 9300 főt foglalkoztat, a forgalma eléri a 7,3 Mrd EUR-t. Az Infineon chip gyártó a bevételének 27 %-át Kínában termeli meg.
Nehéz azonban megbecsülni, hogy milyen mértékben fogja a korona vírus megjelenése rontani a kínai és azon keresztül a német gazdaság teljesítményét. 2003-ban a SARS vírus megjelenésekor a kínai gazdaság a 2002-es 9,1 %-ról 10 %-ra tudott növekedni, de elemzők szerint a növekedés 1 %-kal alacsonyabb lehetett, mint a járvány nélkül lett volna. A német gazdaság akkor nem érezte meg különösebben a válságot, de a két gazdaság összefonódása is lényegesen kisebb mértékű volt.
A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) elemzése szerint négy területen lehet hatással a korona vírus terjedése a német gazdaságra: megrendelések csökkenése (export), a félkésztermékek gyártásának kiesése (beszállítói lánc), a profit csökkenés (kínai gyártás) és kapacitás kiesés.
A kínai piac a harmadik legnagyobb megrendelője Németországnak, a kínai export cca. 3 %-kal járul hozzá a német nemzeti össztermékhez. Gazdaságkutatók úgy számolnak, hogy a kínai gazdasági növekedés 3 százalékpontos visszaesésével a német GDP növekedés 0,1 százalékponttal lenne kevesebb. Az ifo gazdaságkutató intézet számítása aszerint, amennyiben a kínai gazdaság növekedése 1 %-kal csökken a koronavírus járvány hatására, akkor az 0,06 %-os csökkenést jelenthet a német gazdaságban, ami által az egész évi növekedés nem lehet magasabb, mint 1 %.
A német importban, és azon belül is a félkésztermék importban Kína 10 %-kal első helyen van az országok rangsorában, de a német gazdasági teljesítményhez csupán 2 %-kal járul hozzá. Ennél sokkal jelentősebbek az EU országok beszállítói kapcsolatai. Vannak azonban bizonyos szektorok, mint a gyógyszeripar és az elektronikaipar, amik sokkal érzékenyebbek, mert az alapanyag ellátás alapvetően Kínából származik.
A Kínában letelepedett német vállalatok profitcsökkenése csak akkor várható, hogy jelentős mértékű lesz, amennyiben a vírus okozta kiesések elhúzódnak 2020 második felére is. A sportruházat gyártó német Adidas vállalat részben bezárta üzleteit, ami miatt a kínai újév óta 85 %-kal eset vissza a forgalma. Az autóeladások Kínában az év elején 20 %-kal estek vissza. A kínai autóipari szövetség szerint márciusban akár 30 %-os is lehet a visszaesés. Kevés olyan DAX vállalat van, amelyik ne hasonló problémákkal küzdene. Egyedül a Wirecard tud beszámolni kisebb forgalomnövekedésről, köszönhetően a készpénz kímélő megoldásainak.
A legátfogóbb változást a termelési láncban bekövetkező törések jelenthetik. Amennyiben tartósan elhúzódó esetleg vissza-visszatérő epidémia áll be, abban az esteben a vállalatok egyre inkább megfontolhatják, hogy a nemzetközi munkamegosztás helyett a termelést egy-egy országra koncentrálják. Ez esteben az sem elképzelhetetlen, hogy a német vállalatok gyártási kapacitásaik egy részét visszatelepítik Németországba.
Mindeközben a vállatok között végzett különböző felmérések arra mutatnak rá, hogy a járvány közvetlen hatásai megjelentek a gazdaságban. A politika azzal a dilemmával találja magát szembe, hogy a lakosság minél magasabb védelme mellett, hogyan tudja fenntartani a vállalatok működéséhez szükséges infrastruktúrát és az áruk szabad mozgását.
Az Európai Kamarák szövetsége (EUCCC) által készített felmérés szerint, melyben közel 600 Kínában gyártókapacitással rendelkező külföldi és közülük 100 német vállalat vett részt, már most drámai képet mutat a korona vírus okozta válság. Arra a kérdésre, hogy „Mekkora mértékben fogja visszavetni a vállalat forgalmát a 2020 első félévében a járvány?” a válaszadók negyede válaszolt úgy, hogy minimum 20 %-kal, 23 %-uk 10-20 %-os csökkenéssel számol.
Az autóipari vállalatok 64 %-a számolt be csökkenő kínai keresletről, 60 %-a kieső beszállítási kapacitások miatti gyártási nehézségekről. A gépiparban a megkérdezettek 71 %-a jelentett gyártási nehézséget és minden második vállalat lefelé korrigálta az eladási várakozásokat.
A Német-Kínai Kereskedelemi és Ipari Kamara (AHK) vezetője, Stephan Wöllenstein szerint minden német vállalat negatívan érintett, a vállalatok 80 %-át pedig súlyosan érinti a járvány. Kizárólag az orvosieszköz gyártók számolnak bevételnövekedéssel.
„A beszállítói láncok sérülése csak márciusban éri el igazán Európát, már hetek óta alig futnak ki konténerhajók Kínából” – nyilatkozta Jörg Wuttke, az EUCCC igazgatója. Wuttke egy interjúban amellett érvelt, hogy az életmentő termékek, úgy, mint a gyógyszeripari termékek esetében nagyobb diverzifikációra lenne szükség, több kontinensen több telephelyen kellene gyártani őket. Véleményét osztja a Világgazdasági Kutatóintézet (IW) vezetője Gabriel Felbermayr is. A beszállítói láncok rövidítésével és a hazai gyártásba való visszavonulással lehet csökkenteni a kitettséget. A nagy befektetési vállalatok vezetői is sorra olyan véleményeknek adnak hangot, miszerint a Covid-19 vírus „game changerként” olyan makroökonómiai változásokhoz fog vezetni, ami a globalizáció ellen hat. Ennek „stagfláció” lehet a következménye, azaz stagnálás mellett elindul az infláció, mivel a termelés egyre inkább Európába és azon belül is Németországra koncentrálódik, ahol már eleve magasak a fizetések és a kevés a munkaerő. Monika Boven, a DZ Bank közgazdásza szerint ennek az átalakulásnak a legnagyobb vesztesei az exportfüggő és a nemzetközi értékláncokba leginkább bekapcsolt, azaz a délkelet ázsiai országok és Németország lenne. Az USA relatív jól jönne ki.
Peter Altmaier (CDU) szövetségi gazdasági miniszter meglátása szerint nincs szükség konjunktúra élénkítő programra, a már elfogadott intézkedések gyorsítását szorgalmazza ezzel szemben. Olyan lépéseket, mint például a digitalizációhoz kapcsolódó tárgyieszköz beszerzések adókönnyítése, kisebb változtatások a vállalati adózásban, Corona-Hotline indítása a vállalkozások számára. Olaf Scholz (SPD) szövetségi pénzügyminiszter ezzel szemben kijelentette, hogy Altmaier nyugtatása ellenére a megfelelő pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak a költségvetésben, ha mégis egy gazdaságélénkítő programra lenne szükség.
Christian Lindner FDP elnök úgy látja, hogy hasonlóan az EU-s egészségügyi miniszterek egyeztetéséhez, az EU-s gazdasági és pénzügyminisztereknek is folyamatosan értékelniük kellene a kialakult gazdasági helyzetet, ha kell intézkedéseket hozniuk. Érvényes ez a szövetségi kormányzásra is, Peter Altmaier, szövetségi gazdasági miniszternek egy intézkedési tervet kellene létrehozni és értékelve a kialakult helyzetet megfelelő ellenlépéseket foganatosítani. Lindner 7 pontban foglalja össze a konkrét szükséges lépéseket: 1. a szolidaritási (SOLI) járulék gyorsított csökkentése és végleges kivezetése a lakoság számára; 2. a tárgyi eszközök két éven belüli fokozatos leírás lehetőségének bevezetése, mely befektetési impulzusokat adhat a vállalatoknak; 3. a tervezési bürokrácia ideiglenes minimalizálása, mely felgyorsíthatja az engedélyezési eljárásokat; 4. a rövidített munkaidő széleskörű lehetővé tétele; 5. az áramdíjra rakodó adók csökkentése; 6. a pénzügyi felügyelet erősítése a krízisek idején gyakran elforduló spekulációk elkerülésére; 7. szoros együttműködés az EU partnerekkel.
A Német Kamarák Szövetsége (DIHK) felhívja a figyelmet, hogy rövidtávon a turizmus visszaesése is komoly károkat tehet a német gazdaságban. 2018-ban 3 millió vendégéjszakát töltöttek kínai turisták az országban és 6 Mrd EUR-t költöttek.
A Német Autóipari Szövetség (VDA) legfrissebb januári statisztikája szerint a személyautó értékesítések ez egész világon estek, Európában 7,4 %-kal, Japánban 12 %-kal, Kínában 20,2 %-kal, míg az USA-ban csupán 0,2 %-kal. A 20 %-os kínai visszaesés, már a járvánnyal hozható összefüggésbe a szövetség szerint. „A korona járvány nélkül is 2 %-os visszaeséssel számoltunk a kínai piacon, de jelenlegi helyzet alapján nem elképzelhetetlen éves szinten a német autók értékesítésének 7 %-os visszaesése sem.” –nyilatkozta Hildegard Müller a szövetség elnöke.
A Német Gépipari Szövetség (VDMA) úgy látja, hogy mindeddig lényeges szállítási nehézségekbe nem ütköztek a tagvállalatok. Ami kiesések esetleg keletkeztek a kínai gyártóknál, azt sikerült más gyártóktól beszerezni, kompenzálni. A szövetség azonban figyelmeztet, hogy a hosszú beszállítói láncolatok miatt lassan érnek el a vállalatokhoz a negatív hatások. Lehetséges, hogy azok később jelentkeznek, a helyzet hétről-hétre változhat.
A Német Iparszövetség (BDI) szerint a járvány egy stresszteszt a vállalatok számára. A vállalatok úgy védekeznek, hogy krízis csoportokat hoznak létre, amik folyamatosan figyelik a beszállítói kapcsolatokat és megpróbálják azokat diverzifikálni. Joachim Lang, a szövetség elnöke a kormány koordinált gazdaságpolitikai intézkedéseit szorgalmazza, a beígért gazdaságélénkítő intézkedések azonnali bevezetését.
A Német Nagykereskedők Szövetsége (BGA) nem lát még egyelőre közvetlen hatást, megítélésük szerint a tengeri és a légiszállításban lehetnek szűk keresztmetszetek, amik a fuvarozási költségek növekedéséhez vezetnek.
A Német Középvállalati Szövetség (BVMW) megítélése szerint a járvány három területen okoz nehézséget jelenleg. Egyrészt a járvány megfékezése a legfontosabb cél, melyet úgy kell elérni, hogy az áru és személyforgalom a legkisebb mértékben legyen korlátozva. A szövetség szerint ennek kapcsán a német kormánynak még nem látszik a stratégiája. Másodrészben várható, hogy sok vállalatnak nehézsége lesz a következő hetekben, várhatóan a termelésüket is vissza kell fogni, mert a kínai beszállítók nem tudják ellátni őket, ez igaz elsősorban az autó-, gép, és textiliparra. Harmadrészt lesznek olyan csoportok, akiknek gyógyszerrel való ellátása nehézségekbe fog ütközni. A szövetség példaként hozza fel, hogy Wuhanban van olyan gyógyszeralapanyaggyártó, amely 18 gyógyszer alapanyagát állítja elő, amiből 17 Németország szempontjából ellátási problémákhoz vezethet.
Készitette: Komma Krisztián, KGA
Forrás: mkik.hu