Romlik az EU versenyképessége – kihívások: az innováció és új piacok szerepe a hazai vállalkozásoknál

A termelési hatékonyság növelése, az innováció és az új piacok felfedezése kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a hazai gépipari termelő kkv-k versenyképesek maradjanak a globalizált üzleti környezetben. A Dél-Dunántúli Gépipai Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 89. Benchmarking ülésén a fórumtémák között szerepeltek a 2024 évi kilátások, illetve a béremelés kérdésköre.

Jelenlegi piaci kihívások
A szerszám- és alkatrészgyártás területén tevékenykedő klasztertagjainknál általánosan jellemző, hogy a költségeik növekedését lényegében nem tudják a vevőikre áthárítani. A verseny szempontjából a rövid határidő vállalása, a tanúsítványok megléte és a minőség már nem elegendő a nyugati partnereknél. A vevők árérzékenysége az elmúlt évek során megnövekedett, a beszállító vállalkozásoknak rugalmasnak és innovatívnak kell lenniük a piaci versenyben való fennmaradáshoz.

A beszállítói láncok rövidülésére vonatkozó várakozások általánosságban mégsem, vagy csak korlátozottan teljesültek a Covid-időszakot követően az európai vállalkozásoknál. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az importalapanyagok ára sok esetben egyezik a Kínából érkező késztermék árával – az ottani állami támogatások miatt – ami nagy nyomás alá helyezi az itteni piaci szereplőket. Az alapanyagköltségeket tovább fogja növelni 2026-tól kezdődően a karbonvám, amely a késztermékekre nem vonatkozik. A magyar KKV-knak tehát nehezített üzleti környezetben kell kínai árakkal versenyezniük, amely komoly kihívások elé állítja az iparágat.

Megoldás lehet például speciális szerszámok és alkatrészek gyártása a standard termékek helyett, amelyek magasabb hozzáadott értéket és innovációt képviselnek. A saját fejlesztésű, piacképes termékek gyártása segít csökkenteni a függőséget. A klasztertagok egyetértettek abban, hogy a specializáció és az innováció a versenyképesség javításának két fő iránya.Emelett úgy látják, az utóbbi évtizedben megjelent, főleg a versenyszférát érintő uniós szabályozások – GDPR, karbonvám, EPR stb. – számosak, és bár a céljaik előremutatóak, olyan adminisztratív és pénzügyi terhet jelentenek a vállalkozásoknak, amelyek az élesedő piaci versenyben egyre növekvő hátrányt jelentenek az unión kívüli gyártókkal folytatott versenyben a globális piacon.
A marketingeszközeink fejlesztése elősegítheti az új piacok és munkák szerzését. Emellett az új üzleti kapcsolatok kialakítása és új exportpiacok megcélzása lehet az egyik kulcs a sikerhez, például Közel-Kelet, Egyiptom, Izrael. Az USA és Dél-Amerika (pl. Chile, Argentína, Uruguay, Paraguay) felé is érdemes lehet nyitni, de itt (főleg az Egyesült Államokban) alkalmazkodni kell az európaitól eltérő szabványrendszerhez.

 

Bértrendek
Továbbra is tart a fizikai munka felértékelődésének trendje, és várhatóan folytatódni is fog a következő években, évtizedekben: a szellemi és fizikai dolgozók közti bérolló idén is csökken a vállalkozások jelentős részénél. A hazai béremelési felmérések adatai szerint Magyarországon a vállalati szférában a fizikai munkavállalók átlagos béremelésének mértéke 2-3 százalékponttal idén is meghaladja a szellemi munkavállalókét (10-12% a 9-10%-kal szemben), bár szektoronként és földrajzilag is vannak eltérések.