Teltház mellett tartottak innovációs roadshow-t 2025. november 18-án a pécsi HC Linear Kft.-nél, ahol vállalkozók, szakpolitikai döntéshozók, egyetemi szereplők és országos szakértők keresték a választ arra, hogyan tudnak a dél-dunántúli cégek versenyképesek maradni egy gyorsan változó gazdasági környezetben. A nap fő üzenete egyértelmű volt: „menet közben kell kereket cserélni” – azaz működés közben kell megújítani folyamatokat, technológiát és gondolkodásmódot.

Magyar innováció: vannak erősségek, de nincs idő hátradőlni

Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára rámutatott: Magyarország az európai innovációs rangsorban több országgal szemben is javítani tudott pozícióján, különösen a digitalizáció és a K+F támogatások területén. Ugyanakkor a humán oldal – például a STEM-pályát választó fiatalok aránya és a vállalkozói attitűd – még elmarad az uniós átlagtól. Semmi sem fekete vagy fehér: erős adottságokra és elérhető forrásokra építve kell javítani a valós gazdasági teljesítményt.
Dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke kiemelte: a roadshow célja, hogy a szereplők találkozzanak, beszélgessenek, és valódi együttműködések szülessenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 350 milliárd forintnyi forrás nyílt meg a vállalkozások számára – a tét az, hogy ebből minél nagyobb szeletet tudjanak Baranyába és a Dél-Dunántúlra hozni.

Pénz, tudás, hálózat – mit kínál a Nemzeti Innovációs Ügynökség?

Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) igazgatója adatokkal támasztotta alá: azok a vállalkozások, amelyek következetesen fektetnek K+F-be és innovációba, átlagosan több foglalkoztatottal, magasabb bérekkel és nagyobb exportárbevétellel működnek. A középvállalatok különösen erősen húzzák felfelé a mutatókat.
Bemutatta a 2025–2026-ra rendelkezésre álló, több száz milliárd forintos innovációs forráskeretet, köztük a GINOP Plusz KKV-innovációs felhívásait. A hangsúly az üzleti innováción van: nemcsak új termék fejlesztésére, hanem gyártástechnológiai, logisztikai, marketing és szervezeti folyamatok megújítására is lehet támogatást szerezni. A támogatási intenzitás magas, a támogatási összeghatárokat pedig emelni tervezik.

A NIÜ szolgáltatásai között szerepel:

• projektfejlesztési tanácsadás
• kötelező innovációs e-learning tréning a pályázók számára
• XPAND felkészítő program („ready–steady–go” lépcsőkkel), amely a nemzetközi piacra lépést segíti
• országos szakértői hálózat, amelyhez innovációs tanácsadók is csatlakozhatnak.

Üzenete egyértelmű volt: a forrás bőséges, de a sikerhez szemléletváltás, felkészültség és tudatos innovációs stratégia kell.

Innováció nem csak fehér köpenyben – díjak, elismerések, jó példák

Dr. Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke hangsúlyozta: az innováció nem kizárólag laboratóriumi fejlesztést jelent. Schumpeter nyomán „a dolgok másképp csinálása” is innováció – egy új szervezeti megoldás vagy folyamat is lehet áttörés egy KKV életében.
Bemutatta az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiai (OTIO) programot, amely rövid, 1,5 oldalas ötletekből indít el fejlesztési folyamatokat, és azt is, hogyan nyitják meg az Innovációs Nagydíj rendszerét a szélesebb KKV-kör felé. Céljuk az országos innovációs adatbázis bővítése, amelyből célzottan lehet kiválasztani azokat a cégeket, akiket érdemes innovációs pályázatok irányába terelni. A különböző programokhoz plusz pontok, kedvezményes hitelek és iparjogvédelmi csomagok kapcsolódnak. A Magyar Innovációs Nagydíj beadási határideje 2026. február 9.

Baranya teljesítménye és a szemléletváltás szükségessége

Miklós Mónika, az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója a GINOP 2.1.3-as KKV-folyamatinnovációs pályázatok tapasztalatait összegezte. Rámutatott: Baranya a pályázati aktivitásban és az exportarányban is elmarad az országos átlagtól, miközben a fejlesztési igény meglenne. Sok cég ma még elsősorban gépbeszerzésben gondolkodik, a komplex folyamatinnovációtól és a szervezeti változástól idegenkedik.
Tipikus mondatként idézte: „Mi még nem tartunk ott.” Értelmezése szerint ez gyakran azt jelenti, hogy a cég 10–15 évvel van lemaradva a versenytársakhoz képest, és ha nem változtat, egyre nehezebben zárkózik fel. A „növekedési csapda” sok vállalkozást érint: félnek kilépni a megyehatáron túlra, exportpiacokra, pedig hosszú távon ez húzná magával a beruházási és innovációs aktivitást is.

Szellemi tulajdon: az esernyőt még eső előtt kell megkeresni

Várfalviné Tari Zsuzsanna, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője szemléletes példával indított: ahogy az esernyőt is jobb még jóidőben megkeresni, úgy a szellemi tulajdont is a problémák előtt érdemes védeni. Ma a csúcstechnológiájú vállalatok értékének mintegy 90%-a immateriális javakban jelenik meg, ezért az iparjogvédelem üzleti kérdés is: piacszerzésről, bevételről, befektetői vonzerőről szól.
Ismertette az IP Hősök kampányt és az IP Scan szolgáltatást, amelyben szakértők térképezik fel, milyen szellemi tulajdonok keletkeztek a cégnél, hogyan érdemes ezeket oltalmazni és hasznosítani. Kiemelte, hogy az EUIPO KKV-alapja, illetve hazai pályázatok (például a GINOP 2.1.4) akár jelentős részben támogatják a védjegy-, formatervezési és szabadalmi eljárások költségeit.

Excel-táblától az ERP-ig: nagyon is gyakorlati innováció

Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke kifejezetten pragmatikus szemmel beszélt az innovációról. Szerinte a legtöbb KKV-nál az „innováció” ott kezdődik, hogy kilépnek az Excel-táblák és a kockás füzet világából egy integrált vállalatirányítási rendszer felé.

Konkrét példákat hozott:

• egy kazángyártó cég, amelynél a raktár, a számlázás és a szerviz külön Excelben élt, majd egy ERP bevezetésével átláthatóvá, mérhetővé vált a működés
• egy nyomda, ahol a „nem működő ERP” mellett mindent kézzel, párhuzamosan vezettek – itt a rendszer és a szervezet együttes újragondolására volt szükség
• csőjavító cég, melynél a nyomon követhetőséget és a szakvéleményírást is sikerült egy komplex megoldással megvalósítani.

Herbály hangsúlyozta: az innováció és a digitalizáció nem öncél, hanem hatékonyabb munkavégzést és jobb alkalmazkodást jelent a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. Emlékeztetett, hogy a digitalizációval megnyíló kapuk védelmére is van lehetőség a kiberbiztonsági megoldások igénybe vételével.

Pódiumbeszélgetés: rendszerépítés, AI és delegálás

A pódiumbeszélgetésen Rabb Szabolcs moderálásával Göncző Gábor (Titán Kft.), dr. Vicze Gábor (Innomine, IVSZ, Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform) és dr. Birkner Zoltán vitatták meg, hogyan lehet a mindennapi vállalatirányításban rendszert építeni, felelősséget delegálni, és közben az AI nyújtotta lehetőségeket is kihasználni.

Elhangzott:

• a vállalatirányítási rendszer (VIR/ERP) csak akkor hoz valódi eredményt, ha mögötte átgondolt folyamatok és tisztázott felelősségi körök állnak
• az AI nem egyszerűen „időt spórol”, hanem munkaköröket szervez át, új típusú feladatokat hoz létre – ehhez tudatos vezetői döntésekre és bátor változtatási szándékra van szükség
• a tulajdonos idejét úgy lehet és kell felszabadítani, hogy közben a kontroll is megmarad – ehhez szakmai támogatásra, külső tanácsadók bevonására is érdemes nyitottnak lenni.

HC Linear: pécsi sikertörténet, amely Kínába exportál

A rendezvény házigazdája, a HC Linear Kft. bemutatása igazi inspirációt adott a résztvevőknek. Móricz László ügyvezető és Móricz Tamás kereskedelmi igazgató elmondták: a 35 éves, mintegy 80 fős cég döntően mérnököket foglalkoztat, magas hozzáadott értékű fejlesztésekkel foglalkozik, és kizárólag olyan termékekbe vág bele, amelyekre valós piaci igény mutatkozik.
A vállalat a közlekedésinformatika területén épített ki nemzetközi referenciákat: eszközeik több ezer járművön futnak, rendszermegoldásaik sok ország (többek között Spanyolország, Lengyelország, Görögország, Románia, Törökország és Kína) városaiban működnek. Különlegesség, hogy miközben sokan Kínából importálnak, a HC Linear KÍNÁBA exportál – ráadásul magas hozzáadott értékű technológiát.
A program részeként Dallos László, a Z Elektronika Kft. ügyvezetője bemutatta az ESIX nevű saját fejlesztésű terméket is, amelyet a Kresz & Fiedler Kft.-vel együttműködésben gyártanak, és amelynek szellemi tulajdonvédelmi oltalmazása folyamatban van.

„Ahogy eddig, úgy nem mehet tovább”

A nap végén Rabb Szabolcs három pontban foglalta össze az üzenetet:
1. Ahogy eddig, úgy nem mehet tovább – aki nem hajlandó szembenézni a változás szükségességével, az megszűnik.
2. Az innováció és a digitalizáció a gazdaság alternatív hajtóerői – a kisvállalkozásoknak is elengedhetetlen, hogy tudatosan fejlesszék ezen képességeiket.
3. A komfortzónából ki kell mozdulni – a munkatársaknak és a vezetőknek is, mert a globális versenyben azok maradnak talpon, akik képesek gyorsan tanulni és alkalmazkodni.

A HC Linear falai között tartott roadshow jól mutatta: Baranyában is megvannak azok a cégek, tudásközpontok és partnerek, amelyekre építve a régió a következő évtized nyertesei közé kerülhet – ha élni tud a most kínálkozó lehetőségekkel!

A Pannon TV interjúja IDE KATTINTVA megtekinthető.

Az esemény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektje keretében valósult meg.