A nemzetközi üzleti térben való sikeres megjelenés ma már nem pusztán egyéni vállalkozói teljesítmény, hanem jól szervezett hálózatok, partnerségek és szakmai támogató rendszerek eredménye. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) az elmúlt években olyan széles és szakterületileg mély nemzetközi ökoszisztémát épített ki, amelyhez a helyi vállalkozások közvetlenül is kapcsolódhatnak. Ennek célja, hogy a külpiacra lépés, a partnerkeresés, az exportfejlesztés és a nemzetközi együttműködések ne elszigetelt próbálkozások legyenek, hanem tudatosan támogatott, előkészített üzleti folyamatok.

A kamarai nemzetközi tevékenység több egymásra épülő pilléren nyugszik: uniós pályázati projektek, külföldi ki- és beutazó delegációk, B2B-tárgyalások, külpiaci tanácsadás, exporthoz kapcsolódó ügyintézés, szakmai rendezvények és partnerkereső fórumok. A közvetlen európai programok – többek között Horizon Europe, Interreg, Erasmus+ és COSME projektek – révén a kamara 60-nál is több országot lefedő intézményi és üzleti hálózatot működtet, amelyen keresztül a baranyai vállalkozások új piacokhoz, tudáshoz, szakértőkhöz és potenciális üzleti partnerekhez férhetnek hozzá. A személyes üzleti jelenlétet célzott piacfeltáró delegációk, előre szervezett tárgyalások és beérkező külföldi üzleti csoportok erősítik. Az Enterprise Europe Network, a nemzetközi adatbázisok, valamint a Kína és Írország irányába működő Üzletfejlesztési Követi Program tovább bővítik ezt a hátteret. Így a helyi cégek nem egyedül lépnek ki a külpiacokra, hanem egy tapasztalt, kapcsolatokkal rendelkező kamarai rendszer részeként, amely valódi üzleti lehetőségeket és hosszú távú növekedési pályát kínál. Ennek részeként az első félévben négy nemzetközi projekt partnertalálkozóját bonyolítja le a kamara – összesen 11 ország 150 résztvevőjével –, mely a nagyszámú külföldi partner révén már konkrét turizmusfejlesztési tevékenységet is jelent.

Nemzetközi kapcsolatokkal a helyi bor- és gasztroturisztikai vállalkozásokért

Az EnoGastroDEST nemzetközi projekt a bor- és gasztronómiai örökségre épülő élményalapú és fenntartható turizmus fejlesztését támogatja. A PBKIK partnerként vesz részt abban az európai együttműködésben, amely görög, francia, német, román, ciprusi, spanyol, portugál, olasz, bosznia-hercegovinai és moldovai szereplőket kapcsol össze a bor- és gasztroturizmus területén. A pécsi partnertalálkozó ennek a szakmai hálózatépítésnek adott helyet: a résztvevők nemzetközi jó gyakorlatokat, fejlesztési irányokat és együttműködési lehetőségeket osztottak meg egymással.

A projekt jól mutatja, hogy a kamara nemcsak helyi szolgáltatásokkal, hanem nemzetközi programokon keresztül is építi és folyamatosan bővíti azt a gazdasági ökoszisztémát, amelyhez a térség vállalkozásai kapcsolódhatnak. A Pécsett lezajlott partnertalálkozó különösen fontos állomása volt a projektnek, hiszen a nemzetközi résztvevők közvetlenül is megismerhették Baranya adottságait, a helyi bor- és gasztrokultúra értékeit, valamint a térség turisztikai és vállalkozói környezetét. A személyes kapcsolatok építése is alapvető cél volt a későbbi együttműködések megalapozásához. Pécs házigazdaként azt is bemutatta, hogy a régióban jelentős potenciál rejlik az élményalapú, fenntartható bor- és gasztroturisztikai fejlesztésekben, amelyekhez a helyi vállalkozások is kapcsolódhatnak. A borászati, gasztronómiai, turisztikai és kreatívipari szereplők számára ezek a projektek közvetlen betekintést adnak európai trendekbe, fenntarthatósági elvárásokba, termékfejlesztési megoldásokba és piacépítési példákba. A helyi vállalkozók így nem elszigetelten, hanem egy nemzetközi tudás- és kapcsolati háló részeként szerezhetnek tapasztalatot, fejleszthetik szolgáltatásaikat, és erősíthetik versenyképességüket.

Új lendületet, kreatív ötleteket és partnerkapcsolatokat adnak a találkozók

Győrffy Zoltán, a Vinoliva Kft. ügyvezetője számára értékes tapasztalatokkal szolgált a pécsi partnertalálkozón való részvétel.

– A nemzetközi projektek óriási előnye, hogy rengeteg új kapcsolatot, innovatív megoldást és bevált módszert ismerhetünk meg általuk. Úgy vélem, ha csak egyetlen olyan érdemi információt vagy jó gyakorlatot hazahozunk, amivel a saját vállalkozásunkat fejleszteni tudjuk, már megérte a részvétel. Az EnoGastroDEST projekt ezen felül is sokat adott: a résztvevők között találtunk olyan partnert, akivel a jövőben, a projekten túl is szorosan együtt tudunk majd dolgozni. Ahol pedig nem alakult ki szorosabb partnerség, ott is olyan inspiráló példákat és gondolatokat láttunk, amelyeket a saját működésünkben és kínálatunk kialakításában kamatoztatni tudunk a későbbiekben.

– Milyen plusz (idő- és munka-)befektetéssel, hosszú és rövidtávú előnyökkel jár egy nemzetközi projekthez való kapcsolódás a vállalkozása számára?

– Ezt nem lehet megspórolni: az időt és az energiát mindenképpen rá kell szánni. Csak akkor érdemes egy ilyen volumenű munkába belevágni, ha pontosan tudjuk, mit várunk el a projekttől, és mi magunk mit tudunk nyújtani egy sikeres, kölcsönös előnyökön alapuló (win-win) együttműködéshez. A személyes jelenlét elengedhetetlen az egyeztetéseken, a konferenciákon vagy a tanulmányutakon. Bár ezek az alkalmak nagyon hasznosak, a mindennapi operatív munkából vesznek el értékes órákat, ami mindig extra logisztikát és szervezést igényel egy cégvezetés részéről. Ugyanakkor az itt szerzett új kapcsolatok és friss impulzusok bőségesen kárpótolnak az erőfeszítésért. Kizökkentenek a napi rutinból, új lendületet adnak, kreatív ötleteket és új célokat hoznak a felszínre – ez pedig hosszú távon egyértelműen a vállalkozás javát szolgálja.

– Miben lenne érdemes előrelépni, innoválni a baranyai, régiós szereplőknek a fenntartható bor- és gasztroturisztikai fejlődés érdekében?

– Számos területen van tér a fejlődésre. Bár Baranya megye bor- és gasztroturisztikai szempontból gyakran egy-két lépéssel a hazai átlag előtt jár, az utóbbi években mintha nálunk is picit alábbhagyott volna az innovációs lendület. Közben viszont a piac és a fogyasztói igények hihetetlen tempóban változnak. Két konkrét példát emelnék ki.

Az egyik a többgenerációs – nagyszülőket, szülőket és gyerekeket megmozgató – utazások dinamikusan növekvő trendje. A borturizmusban ma már messze nem elég csupán kiváló borokat és jó ételeket kínálni. Készen kell állnunk arra, hogy egy ilyen család számára akkor lesz igazi élmény a hétvége, ha minden korosztály megtalálja a számítását. Komoly szolgáltatói kihívás lefedni egy olyan széles spektrumot, ahol a nagyszülők csendes pihenésre és sétára vágynak, miközben le kell kötni egy 8-9 év körüli kisiskolást interaktív, játékos programokkal (például állatsimogatóval, parkkal), és biztosítani kell a szórakozást, a pörgést vagy éppen a hibátlan wifit egy fiatal felnőtt számára is, hogy senki se unatkozzon.

A másik fontos terület a fiatal utazók megszólítása, akik nagyságrendekkel egészségtudatosabbak a korábbi generációknál. Ez teljesen új fogyasztási szokásokat hoz magával. Túl kell lépnünk a klasszikus „zsíros kenyér és fröccs” kombináción, ami sok hazai pincesoron sajnos még ma is az egyetlen opció – Baranya nagy részében szerencsére ennél többet kínálunk. De fel kell készülnünk az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentesített borok iránti kereslet növekedésére, az egészségesebb, több zöldségfélét és kevesebb húst tartalmazó étkezési elvárásokra. Egyszóval lépést kell tartanunk az aktuális trendekkel, és egy olyan nemzetközi projekt, mint az EnoGastroDEST, pontosan abban segít, hogy nyitott szemmel járjunk és reagáljunk ezekre a változásokra.

Circular DigiBuild: A körforgásos gazdaság előmozdítása az építőiparban

A körforgásos gazdaság térnyerésének elősegítése az építőiparban egyre sürgetőbb feladat, amelyben a digitális innováció kulcsszerepet játszhat. A Duna-menti országok régióiban az ágazat komoly kihívásokkal szembesül: az erőforrások kimerülése, a jelentős mennyiségű hulladék keletkezése, valamint az üvegházhatású gázok számottevő kibocsátása egyaránt indokolttá teszi a szemléletváltást. Ezt a folyamatot tovább nehezíti, hogy a digitális technológiák bevezetése és elterjedése mindeddig viszonylag lassan halad, gátolva a fenntarthatóbb, körforgásos építési gyakorlatok meghonosodását.

E kihívásokra reagál az Interreg Danube program keretében megvalósuló Circular DigiBuild projekt, amely egy 18 partnerből álló nemzetközi konzorcium együttműködésében valósul meg. A kezdeményezés célja, hogy a digitális innováció eszköztárát a körforgásos gazdaság elveinek szolgálatába állítva hidalja át a jelenlegi hiányosságokat, és elősegítse az építőipari gyakorlat átfogó megújulását a Duna-menti régiókban. A projekt stratégiai megközelítéssel kíván választ adni a szektor előtt álló legsürgetőbb problémákra.

– A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) – az Építőipari Technológia Klaszter aktív tagjaként – elkötelezetten támogatja az innovációt és az ágazat fejlődését, és nemzetközi kutatási–innovációs partnerként vesz részt a projektben. Az egyetem széles körű együttműködést alakított ki más felsőoktatási intézményekkel, vállalatokkal és szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy erősítse a körforgásos gazdaság és a digitalizáció összekapcsolását az építőiparban. A karon zajló kutatás-fejlesztési tevékenységek szorosan illeszkednek a projekt célkitűzéseihez. Kiemelt figyelmet kap az építőanyagok életciklus-elemzése, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek feltárása. Az építési és bontási hulladékok visszaforgatása mára a körforgásos gazdaság egyik alappillérévé vált, így az ehhez kapcsolódó innovatív megoldások meghatározó jelentőséggel bírnak az iparág jövője szempontjából. Emellett a kar Building Information Modeling (BIM) szakmérnöki képzése a digitalizáció elmélyítését szolgálja, korszerű és a jövőben nélkülözhetetlen tudást biztosítva a szakemberek számára – mondja dr. Halada Miklós, a PTE MIK egyetemi docense.

Az Építőipari Technológia Klaszter és a Műszaki és Informatikai Kar közötti együttműködés révén a projektpartnerek naprakész információkhoz juthatnak, és megoszthatják egymással a fejlődéshez szükséges tapasztalatokat. A Circular DigiBuild projekt egyik kiemelt célja a Danube CiDiCon Cluster létrehozása. A klaszter elsődlegesen kutatás-fejlesztési tevékenységekre, valamint az iparág olyan átalakítására fókuszál, amely elősegíti a digitális technológiák széles körű alkalmazását, csökkenti az építőipari hulladék mennyiségét, támogatja annak újrahasznosítását, és hozzájárul a körforgásos gazdaság megerősítéséhez, továbbá az ágazat magas karbonlábnyomának mérsékléséhez. A Műszaki és Informatikai Kar határozott szándéka, hogy csatlakozzon e kezdeményezéshez, és szakmai tapasztalatával támogassa annak működését, miközben új együttműködési lehetőségeket is kíván teremteni a klaszteren keresztül.

WOMEX: európai együttműködéssel a nők vezető szerepének erősítéséért

A WOMEX projekt keretében a PBKIK a női vezetők és vállalkozók exportban betöltött szerepét, valamint nemzetközi piacra lépésük akadályait, az ezekre adható megoldásokat vizsgálja. A kezdeményezés jól illeszkedik a kamara azon törekvéséhez, hogy nemzetközi projektjein keresztül is szervezze és folyamatosan bővítse azt a gazdasági ökoszisztémát, amely a helyi vállalkozók számára tudást, kapcsolatokat, jó gyakorlatokat és új együttműködési lehetőségeket biztosít. A pécsi partnertalálkozó ennek lényeges állomása volt: a részt vevő női vállalkozók, szakértők és szervezeti szereplők közösen keresték azokat a beavatkozási pontokat, amelyek erősíthetik a nők jelenlétét az exportorientált cégek döntéshozatalában. A kutatások alapján a térségben továbbra is érzékelhető a nők alulreprezentáltsága a felsővezetésben és az exporthoz kapcsolódó stratégiai szerepekben, miközben a nemzetközi piacra lépéshez egyszerre szükséges szakmai felkészültség, nyelvtudás, kapcsolati tőke, problémamegoldás és szervezeti támogatás.

A találkozó egyik fő megállapítása az volt, hogy az egyéni teljesítmény önmagában nem elegendő: intézményesített mentorálásra, tudatos hálózatépítésre, kompetenciaalapú vezetőfejlesztésre és befogadóbb vállalati működésre van szükség. A résztvevők kiemelték a munka és magánélet összehangolásának nehézségeit, az üvegplafon-jelenséget, valamint azt, hogy az exporttal járó többletterhelés célzott szervezeti megoldásokat igényel. A WOMEX így nemcsak kutatási projekt, hanem gyakorlati gazdaságfejlesztési eszköz is: összekapcsolja a helyi tapasztalatokat az európai tudással, és erősíti a baranyai vállalkozások nemzetközi beágyazottságát.

Példamutató a Holcimnál megvalósuló valódi esélyegyenlőség

A pécsi partnertalálkozó kerekasztal-beszélgetésének egyik résztvevője Turbéki Judit, a Holcim Magyarország Kft. kommunikációs vezetője volt.

– A WOMEX partnertalálkozó legfontosabb tapasztalata számomra az volt, hogy megerősített abban a meggyőződésemben: a női vezetők és munkavállalók integrációja, illetve támogatása már rég nem csupán esélyegyenlőségi kérdés, hanem kőkemény versenyképességi tényező. Kifejezetten inspiráló volt látni, hogy a különböző szektorokból érkező vállalatok milyen változatos megoldásokkal segítik a női érvényesülést. Ami a konkrét tapasztalatokat illeti, a nemzetközi példák hallatán abban is megerősítést nyertem, hogy mekkora stratégiai jelentősége van a nők a gyermekvállalás utáni munkakörnyezetbe való visszaintegrálásának. Ez Magyarországon kulcskérdés és egyedi kihívás. Míg a nemzetközi standardok alapján a szülési szabadság és a gyermekgondozási idő sok országban alig pár hónap, addig itthon – a család anyagi helyzetétől és a vállalt gyermekek számától függően – ez 1-től akár 5 vagy több évig is terjedhet. Egy ilyen hosszú távollét után a munkaerőpiacra való visszatérés óriási kihívás a nők számára, nekünk, munkáltatóknak pedig elemi érdekünk, hogy ezt az átmenetet mentorálással, rugalmassággal és célzott programokkal támogassuk annak érdekében, hogy az értékes szaktudást meg tudja tartani a vállalat.

– A Holcimnál Királyegyházán miként vannak jelen a nők a vezetésben, működnek-e női közösségek, miként támogatják a női munkavállalókat?

– A cement- és nehézipar hagyományosan férfidominanciájú terület, de a Holcim Magyarországnál célunk, hogy ezt a sztereotípiát lebontsuk. Nálunk a nők jelenléte – mind a mérnöki, mind a vezetői pozíciókban – nem a kivétel, hanem a sikerünk egyik kulcsa. Pontosan ezért indítottuk el idén tavasszal a „Nők a cementiparban” című videós interjúsorozatunkat a közösségi médiában. Ebben első körben négy, műszaki és mérnöki területen végzett kolléganőnk történetét mutattuk be, és a sorozat sikerét látva az év második felében újabb epizódokkal készülünk.

Alapelvünk a valódi esélyegyenlőség: nálunk mindenki azonos bánásmódban részesül, és azonos juttatások érhetők el mindenki számára, így egyáltalán nem pozitív diszkriminációról van szó. Ezt a szemléletet tükrözi a rugalmas munkavégzés is: a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését a home office lehetőségével is segítjük, amely – amennyiben a munkakör jellege lehetővé teszi – természetesen nemcsak a nők, hanem a férfi kollégáink számára is egyaránt elérhető.

Ugyanakkor felismerjük azokat az egyedi helyzeteket, ahol célzott odafigyelésre és támogató közegre van szükség. Ennek egyik központja a „Power Up Women” kezdeményezésünk, amely egy dedikált vállalati női klub. Ez a platform nemcsak a kapcsolatépítést és a tapasztalatcserét szolgálja, hanem célzottan támogatja a női munkatársaink szakmai fejlődését, önbizalmának erősítését és vállalaton belüli integrációját. A szakmai közösség mellett komoly támaszt jelent belső coach szakemberünk is, akihez a kollégák nemcsak szakmai, hanem magánéleti megküzdési problémákkal, kérdésekkel is bizalommal fordulhatnak.

Mindezek mellett további női programjaink például a kismama parkolónk, vagy épp az újszülött csomagunk (utóbbi szintén férfi kollégáink számára is elérhető). Kiemelten fontos számunkra a kismamák bevonása és a közösségben tartása is, ezért a távollétük alatt sem engedjük el a kezüket, a céges évzáró rendezvényünkre például minden évben visszavárjuk őket.

Ez a felelősségvállalás azonban nem áll meg a gyárkapunál. A vállalati falak közül kilépve a helyi közösség fiatal lányai számára is fontosnak tartjuk az edukációt, különösen a női higiénia kapcsán. Idén már negyedik alkalommal adtunk át úgynevezett „lányka csomagokat” négy helyi iskola diáklányainak. Ez a program amellett, hogy hiánypótló Baranya vármegye ezen térségében, a saját női munkavállalóink érzékenyítését és felelősségtudatát is nagymértékben erősíti. Nálunk nem a pozitív diszkrimináció a cél, hanem az egyenlő esélyek és annak a kultúrának a megteremtése, ahol a teljesítmény és a szakértelem számít, függetlenül a nemektől.

– Milyen plusz (idő- és munka-)befektetéssel, illetve hosszú és rövidtávú előnyökkel jár egy nemzetközi projekthez való kapcsolódás a részedről?

– Bár a WOMEX projekt nemzetközi fázisaiban közvetlenül nem vettem részt, a pécsi kerekasztalnál örömmel osztottam meg a tapasztalatainkat, mivel az ilyen szellemiségű, esélyegyenlőséget és nőket támogató programok helyi megvalósítása a Holcim Magyarországnál a mindennapi munkám szerves része, a Személyzeti osztállyal karöltve ezáltal is támogatva a munkavállalói élmény fokozását.

Egy-egy ilyen belső kezdeményezés – legyen az a „Power Up Women” klub működtetése vagy a videós interjúsorozatunk elkészítése – a színfalak mögött komoly idő- és energiabefektetést igényel. Itt nem csupán egy-egy esemény megszervezéséről van szó, hanem folyamatos belső kommunikációról, a vállalati kultúra formálásáról, érzékenyítésről és a meglévő sztereotípiák türelmes lebontásáról. Ez egy tudatos, stratégiai márkaépítő munka.

Ugyanakkor ez a befektetett energia többszörösen megtérül. Rövid távon azonnal érezhető a közösségépítő hatás: a kollégák motiváltabbak, nyitottabbak, és létrejön egy olyan biztonságos tér, ahol bátran megoszthatják a szakmai és magánéleti kihívásaikat. Hosszú távon pedig pontosan ezek a programok adják a munkáltatói márkánk (employer branding) gerincét. Segítenek megtartani a tehetségeket, és ami talán a legfontosabb: vonzóvá, modernné és emberközpontúvá teszik a Holcim Magyarországot – és egyáltalán a nehézipart – a jövő munkavállalói számára is.

CURIOST: kézzelfogható segítség a vállalkozásoknak a körforgásos átállásban

A körforgásos gazdaság ma már nem a jövő, hanem a versenyképesség egyik kiemelt feltétele. A CURIOST projekt ebben nyújt kézzelfogható segítséget a közép-európai vállalkozásoknak – köztük a baranyai cégeknek is.

A CURIOST projektben 11 partner dolgozik együtt 7 országból annak érdekében, hogy a régió gyártó vállalkozásai könnyebben és gyorsabban térjenek át a körkörös üzleti modellekre. A program négy kiemelt ágazatra fókuszál: gépipar, műanyagipar, csomagolóipar és építőipar. A cél kettős: egyrészt a kkv-k támogatása a körkörös termékek és szolgáltatások fejlesztésében, másrészt olyan szakpolitikai javaslatok kidolgozása, amelyek hosszú távon is segítik a fenntartható innováció elterjedését.

A projekt első szakaszában elkészült egy átfogó közös stratégia, amely bemutatja a négy ágazat aktuális gazdasági helyzetét, valamint konkrét intézkedéseket fogalmaz meg az ökoinnováció ösztönzésére. Ezt követte a 30 vállalat bevonásával megvalósuló workshop sorozatból álló pilotprogram, amelyben a részt vevő cégek szakértői támogatással dolgozták ki saját körkörös termék- vagy szolgáltatásötletüket. Baranyából négy vállalkozás vett részt a programban, munkájukat dedikált tanácsadók segítették.

A 2026. május 12–13-án Pécsett megrendezett negyedik partnertalálkozó fontos mérföldkő volt: a projektpartnerek értékelték a pilot eredményeit, bemutatták a CURIOST akciótervet, és véglegesítették a 21 szervezet által aláírt együttműködési megállapodást, amely biztosítja a projekt hatásainak hosszú távú fennmaradását.

A CURIOST üzenete egyértelmű: a körforgásos működés nemcsak környezetbarát, hanem üzletileg is megtérülő irány.

Tapasztalatcsere, jó megoldások megismerése

A CURIOST nemzetközi projekt negyedik partnertalálkozóján a résztvevők tanulmányúton tekintették meg az önkéntes kamarai tag, a gépipari acélszerkezet- és gépalkatrész-gyártással foglalkozó AquaCut Kft. működését Bólyban, ahol betekintést kaptak a fenntartható technológiai megoldásokba és a tervezett fenntarthatósági intézkedésekbe is.

– Nagyon örültünk a látogatásnak, hiszen egy-egy ilyen alkalom új kapcsolatok építését szolgálhatja, valamint lehetőséget teremthet arra, hogy elvigyék a jó hírünket. Horvát, olasz, német, osztrák és lengyel partnereknek mutattuk be a tevékenységeinket, a vállalkozásunkat, azt, hogy mivel foglalkozunk. Néhány mondatban összefoglaltam a CURIOST programot érintő kihívásainkat, amelyekre igyekszünk megoldást találni, és hogy ez mennyire szolgálja a vállalkozás érdekeit, a fenntarthatóságot, a jövedelmezőséget. A vendégek részéről számos kérdés is megfogalmazódott, amelyeket igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint megválaszolni. A legtöbben a napelemekkel kapcsolatban érdeklődtek, hogy a különböző termelési csúcsokat, illetve a napelem működtetéséből adódó csúcsokat, hogy tudjuk összehangolni, de mivel még csak tervben van a napelemes rendszer telepítése, sajnos nem tudtunk tapasztalatokkal szolgálni. Magunk is azt próbáltuk kideríteni a kialakult beszélgetés során, hogy ki milyen gyakorlatokat követ, mit használnak energiatárolásra. Ilyen szempontból már a gondolatok felvetése, illetve az, hogy erről a témáról beszélünk, minden résztvevő számára előrevivő volt, főleg úgy, hogy külföldi tapasztalatokat is megismertünk. Szóba került a cégek zöldítése, a hűtés-fűtés, a termálvíz használata. Mi például az egyengetésnél, illetve a hegesztéseknél az előmelegítés fázisában a PB-gázos megoldás helyett áttértünk az indukciósra. Ennek az előnyeiről, hátrányairól beszéltünk, hogy milyen befektetésre van szükség hozzá és milyen működtetésiköltség-vonzata van – foglalja össze a szakmai látogatás programját Till Balázs, az Aquacut Kft. ügyvezetője.

– Milyen előnyei vannak a partnertalálkozóknak, az önök vállalkozása mit profitál az ilyen eseményekből?

– Szorosan együtt dolgozunk a kamarával, már számos kamarai programon vettünk részt. Ezeknek az alkalmaknak a szakmai információk megszerzésén túl minden esetben plusz nyereségük is van: többekkel meg tudjuk ismertetni a vállalkozásunkat, bővíteni tudjuk a kapcsolatrendszerünket. A CURIOST nemzetközi kapcsolódásra ad lehetőséget, a partnerek tapasztalatai, gondolatai a mi vállalkozásunkat is előre vihetik. Megismerjük, hogy máshol hogyan dolgoznak, miként állnak hozzá egy-egy kérdéshez, milyen módon oldanak meg egyes problémákat, így ezek a tapasztalatok számunkra is inspirációként szolgálnak.