Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

, +36 72 507 148
H-Cs: 8.30-15.00, P: 8.30-12.00
Search Facebook Linkedin Instagram Youtube

december 20, 2023

Változik a békéltető testületek illetékességi területe
2023. 12. 20.

A vállalkozás a fogyasztóvédelmi törvény alapján köteles a fogyasztót tájékoztatni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület elérhetőségeiről, ami sok vármegyében 2024. január elsejétől megváltozik. A békéltető testületek megalakulásuk óta a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működtek. A illetékességi területüket módosítja a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1. napján hatályba lépő változása. A változás értelmében már nem minden vármegyei kamara működtet békéltető testületet: 12 vármegye székhelyén megszűnik a békéltető testület, feladatukat a fogyasztóvédelmi törvény mellékletében megjelölt békéltető testület veszi át, melyek a következők: •       Baranya Vármegyei Békéltető Testület Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben; •       Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben; •       Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegyékben; •       Fejér Vármegyei Békéltető Testület Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben; •       Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben; •       Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben; A Budapesti Békéltető Testület és a

Tovább olvasom »
Csökkenek a rendszerhasználati díjak
2023. 12. 20.

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható. Az MKIK már 2022. szeptemberében jelezte Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy a magas rendszerhasználati díjak jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, majd a GVI-vel és PwC-vel közösen készített kutatásban ismételten felhívta erre a figyelmet, javasolva az elosztói díj és az átviteli díj mérséklését. A területi kamarai jelzések nyomán pedig ismételten megküldték a javaslatokat Lantos Csaba, energiaügyi miniszternek 2023. március elején. A bejelentés több tízezer cégnek jelent könnyebbséget. A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb

Tovább olvasom »
Környezetvédelmi felelősségbiztosítás
2023. 12. 20.

Bár a rendelet már nyáron megjelent (271/2023. (VI. 29.)) sok vállalkozás csak most szembesült vele, hogy 2024. januárjától környezetvédelmi biztosítással kell rendelkeznie. A 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Hulladéktv.) meghatározott gazdálkodó szervezetek a tevékenységükkel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozása céljából környezetvédelmi biztosítást kötelesek kötni. A Hulladéktv. alapján környezetvédelmi biztosítás kötésére azok a gazdálkodó szervezetek kötelezettek, amelyek: 1. a Kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladékot termelnek (a továbbiakban: hulladéktermelő) 2. hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek, ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét (a továbbiakban: hulladékgazdálkodó) 3. a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoznak, kivisznek vagy átszállítanak. A Kormányrendelet határozza meg miszerint hulladéktermelőnek minősül azon gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévben a telephelyén képződött és birtokolt hulladékának éves mennyisége meghaladja 1. veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, 2. nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot, 3. nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000

Tovább olvasom »