Hogyan nyerhetsz fél millió forintos ösztöndíjat? Új lehetőségek a gépész tanároknak és diákoknak!

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) ösztöndíjprogramjai nemcsak a tehetséges diákoknak, hanem a lelkes tanároknak is jelentős pénzjutalmat biztosít munkájuk elismeréseként. A klaszter számára fontos, hogy a fiatalok megismerjék a kiváló helyi cégeket és munkalehetőségeket. Miért ne kérjék ebben a tanárok segítségét?

Már 2017 óta díjazzák a kiválóságot

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 47 vállalkozás bizalmas üzleti szövetsége. „Eddig 26 kiemelkedő tanulónak biztosítottunk ösztöndíjat, majd a 2022/23-as tanévben útjára indítottuk az oktatói ösztöndíjunkat is, 4 tanár nyerte el eddig a támogatást.” Az idei programok kidolgozását Csirke Balázs klaszterelnök és Pál Ágnes, a szakképzésért felelős elnökségi tag irányította. Csirke Balázs egyik víziója klaszterelnökként a DDGK ösztöndíj rendszer folyamatos fejlesztése és kiterjesztése. Pál Ágnesnek jelentős tapasztalata van a duális szakképzésben, jelenleg közel 100 duális tanuló életét mentorálja egy multinacionális gépgyártó cégnél.

„Ha az oktató is érdeklődik, akkor tud motiválni”

A DDGK Oktatói Ösztöndíj Program az egyetlen olyan ösztöndíjpályázat hazánkban, amely a tanárok munkáját szabadon felhasználható pénzjutalommal ismeri el. A tavalyitól eltérően már nem csak pécsi és kaposvári oktatók előtt nyílik meg ez a lehetőség, hiszen az idei tanévben az egész dél-dunántúli régió gépész iskolák oktatói is pályázhatnak az 500.000 forintos ösztöndíjakra.

Miért pont az oktatók?

Azért, mert szoros kapcsolatban állnak a tanítványaikkal, szakmai értelemben utat mutatnak nekik. Könnyebb rájuk összpontosítani, mivel kisebb csoportról van szó, mint a diákok esetében, viszont ők a kulcs a tanulók eléréséhez. A vállalkozások megismerése gazdagabb világképet eredményezhet, hitelesebben tudják átadni a szakma szeretetét a diákoknak.

Miért pénzjutalmat kapnak a tanárok?

A pályaorientációs tevékenység egy munka és van értéke. Az eddigi két év tapasztalatai alapján ez megfelelő motivációt jelent a tanároknak, amit az is mutat, hogy több olyan oktató is van, aki másodjára is bekapcsolódott az ösztöndíjprogramba. Az ösztöndíjrendszert a tapasztalatok alapján minden évben továbbfejlesztjük.

Hogyan lehet pályázni?

A feladat egyszerű: minél több diákot kell elvinni, minél több klasztertagunk üzemébe, hogy ott a valós üzemi működést és az innovatív technológiákat ismerjék meg a diákok.

Ez a „Hogyan készült?” filmsorozat élőben

A DDGK Tanulói Ösztöndíj Programban közel 1000 diák szállhat versenybe a 300.000 forintos régiós ösztöndíjakért.

Mit kaphatnak a diákok az üzemlátogatások alkalmával?

Olyan információkat és élmény alapú tudást szerezhetnek, amit más módon nem tudnak elsajátítani. Egy-egy munkafolyamat élőben sokkal látványosabb, érzékelteti a szakma kihívásait és szépségeit is. Az üzemlátogatásokról prezentációt kell készíteni, majd bemutatni a klaszter képviselőinek: látni szeretnénk, hogy mi az, ami megragadta a tanulókat, ők hogyan gondolkodnak. Ráadásul a legérdekesebb élményeiket így egymással is megosztják.

Ki pályázhat?

A 2024/2025-ös tanévben a dél-dunántúli régióban tanuló azon diákok pályázhatnak, akik gépészeti, elektronikai vagy járműipari területen tanulnak, és technikusi képzésben a 10-12. évfolyamra, vagy szakképzésben a 10. évfolyamra járnak.

Hogyan lehet nyerni?

A pályázáshoz részt kell venni legalább három üzemlátogatáson a klaszter tagvállalkozásainál, majd ezekről egy rövid szakmai beszámolót kell készíteni. A tanév végén pedig prezentációt kell tartani a tapasztalatokról. Az elkészült anyagok és a tanulmányi eredmények alapján választja ki a DDGK vezetősége a három győztest.

„Sokszor szájtátva néztek a gyerekek az üzemlátogatásokon” – interjú a DDGK Oktatói Ösztöndíj nyertesével

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) a tanárokat helyezte a középpontba az új ösztöndíjprogramjában. Az elmúlt tanév kaposvári nyertesét, Kontra Rolandot kérdeztük az üzemlátogatásokról és a szakmai motivációiról.

„1991 óta koptatom a Gépész lépcsőit”
Roland élettörténete összefonódik az ikonikus „Gépésszel”, vagyis az Eötvös Loránd Műszaki Technikummal. Diákként itt ismerkedett meg a gépjárműüzemi technikus szakmával, majd a műszaki szakoktató és a közlekedésmérnök logisztikus diplomája megszerzése után visszatért az intézménybe oktatóként. Azóta is töretlen lelkesedéssel adja át a szakma szeretetét a diákjainak.

A DDGK Oktatói Ösztöndíjat Csirke Balázs, a klaszter elnöke adta át Kontra Rolandnak.

Bármikor hívhatják a cégek
Munkája során minden lehetőséget megragad, amikor ipari tapasztalatokat tud szerezni, napi szinten ápolja a kapcsolatot a duális képzőhelyként működő vállalatokkal. Bátran vágott bele az ösztöndíj megvalósításába, délutánonként mentek a diákjaival a kaposvári klaszter tagvállalatokhoz:
A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. szorosan együttműködik az Eötvössel, tavaly elnyerték az Év Partnere díjat, mert ők foglalkoztatták a legtöbb tanulót. A Kaposbrezon Kft. és a Vmax-Tec Kft. a klaszter ösztöndíj programján keresztül mutatkozott be a leendő szakembereknek.

„Ilyenkor a diákok rájönnek, hogy a tanár nem beszélt hülyeséget”
Roland maga is meglepődött, hogy az üzemlátogatások alatt a tanulók sokszor szájtátva néztek körbe, olykor lemaradtak a csoporttól, mert a dolgozókat faggatták. Az iskolában elméletben már tökéletesen megismerték a gépek működését, viszont egészen más élőben látni a termelési folyamatot, a tanműhely sem adja vissza az érzést. Több berendezéssel – például szikraforgácsolóval és 3D mérőgéppel – ezekben a gyárakban találkoztak először a diákok. Ezután átértékelik az elméleti oktatás jelentőségét, hiszen a cégek tényleg azokkal a technológiákkal dolgoznak, amikről az iskolában tanultak.

Elstartolt a tanév, hogyan ismerkednek a munka világával a gyerekek?

A Dél-Dunántúli Gépipar Klaszter (Menedzsmentszerv: PBKIK) tagjai aktívan foglalkoznak a következő generáció képzésével, több vállalatnál sokéves múltra tekint vissza a duális szakképzés. Tagvállalatainkat kérdeztük, náluk miként zajlik a tanévkezdés és mit várnak a jelenlegi tanulóktól. A diákok technikumi és szakképző iskolai oktatásból különböző évfolyamokról érkeznek a cégekhez gyakorlati képzésre, de több esetben elméleti oktatást is biztosítanak a cégek szakoktatói.


A 2024/25-ös tanévben 4 végzős forgácsoló és 3 CNC programozó is a Matro Kft.-nél szerzi a gyakorlati szakmai tudását. Régóta tervben volt, hogy szélesítik a képzési palettát: idén először 9 végzős gépésztechnikust is oktatnak heti 3 napban. Bíznak benne, hogy a későbbiekben duális mérnökhallgatóként vagy mérnöként visszatérnek a céghez. A gyakorlati vizsgára egy komoly szakmai tudást igénylő projektet kell kidolgozniuk, amit a Matro Kft. oktatóival közösen készítenek. A tanmenetnek megfelelően pedig a robotizálással, automatizálással és gyártástechnológiai folyamatokkal ismerkednek a tanév során. Az oktatás megkezdése előtt meghívják a tanulókat üzemlátogatásra, illetve megbeszélik, hogy a melyik terület érdekli őket legjobban, pl. minőségügy vagy üzemfenntartás. „Beért az elmúlt 2-3 év gyümölcse: a CAD-CAM tantermünkben folyamatos képzés zajlik, a technikusok szempontjából kiemelten fontos!”, számolt be Ritter Krisztián termelési igazgató.


Az idei tanévben 3 villanyszerelő és 3 erősáramú technikus tanuló vesz részt a Kontakt-Elektro Kft.-nél duális képzésben, nyilatkozta Hirth Olivér ügyvezető. Az első hetekben elkezdték bevezetni a diákokat a munka világába: szakmai megbeszéléseket tartottak, illetve megismerkedtek a cég tevékenységével és az üzemmel. A munkaruha méretvétel után pedig kezdődhetett is az ismerkedés a szerszámokkal, amelyet a szerszámnapló szerint vettek át. A Kontakt-Elektro Kft.-nél a diákok felvétele állásinterjúval kezdődik, ezzel is a valós életre nevelik őket. Duális gyakorlati képzőhelyként olyan tanulókat vesznek fel, akikben látják a szakmai motivációt és az érdeklődést. Az erősáramú technikusokat egy évig képzik a cég elméleti és gyakorlati oktatói, ők már a nyári gyakorlatukat is itt töltötték. Már nagyjából látják is, hogy a jövőben kivel számolhatnak munkavállalóként. A villanyszerelőkkel pedig most ismerkednek, ők 2 évet fognak náluk tölteni.

A Strauss Metal Kft. jelenleg gépgyártástechnológia technikus tanulót képez. Az első hetekben a művezető bemutatta a CNC élhajlító és lézervágó gépeket, illetve a munkafolyamatokat. Egyszerűbb feladatokkal kezdik a közös munkát, például alkatrész mérésekkel vagy éppen a multiszéfekbe kellett beszerelni a deposit dobozokat, majd becsomagolni a termékeket, tudtuk meg Strausz János ügyvezetőtől. A későbbiekben szeretnék a gyártásszervezésbe is beavatni és a tervezésbe is bevonni. A végső cél, hogy a tanuló képes legyen meghatározni a gyártáshoz szükséges technológiát és eszközöket, illetve, hogy a programozásban is otthonosan mozogjon.


A Körber Hungária Gépgyártó Kft.-nél 30 fő kezdte meg a 2024/25-ös tanévet: gépi és CNC forgácsoló, villanyszerelő, épület és szerkezet lakatos, illetve hegesztő tanulók. Mindegyik szakmának van külön tanműhelye, itt a szakoktatók felügyelik a diákok munkáját. Az oktató gépparkban 4 db hagyományos esztergagép, 2 db marógép, 1 db CNC megmunkáló központ és egy eszterga van. Az első tanévben tantermi képzés zajlik, majd a második évben a diákok kikerülnek a műhelyekbe is, ahol saját munkavállalók felügyelete mellett dolgoznak a termelésben. „Célunk, hogy a fiatalok minél jobban elsajátítsák a szakmákat és a tanulmányaik végén saját munkavállalóink között köszönthessük őket.”, mondta Tóth László képzési vezető. A kiválasztás rendszerint a szakoktatók ajánlása alapján zajlik.

Üzemlátogatáson a PTE MIK mérnökhallgatói

Miért halljuk olyan sokat azt a Dél-Dunántúlon, hogy középiskolás diákok és az egyetemi hallgatók más városban vagy külföldön képzelik el a jövőjüket? Magyarország erős befektetések bevonzásában, viszont a fiatalok sokszor nem itthon tervezik a karrierjüket. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán felvehető Esettanulmányok kurzus bemutatja a hallgatóknak a régió nemzetközi színvonalú innovatív vállalkozásainál kínálkozó lehetőségeket. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter aktívan támogatja a kurzust előadók biztosításával. A következőkben a legutóbbi kurzus üzemlátogatásait szeretnénk bemutatni.

Bővebben…

Üzemlátogatáson a PTE MIK mérnökhallgatói

A PTE MIK ,,Esettanulmányok” kurzusa átadja a hallgatóknak a mérnöki tapasztalatokat, az előadásokat és üzemlátogatásokat a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagvállalatainak képviselői tartják. A tanulók találkozhatnak a helyi vállalkozások szakembereivel, valamint közelről megismerkedhetnek a legújabb technológiákkal. A cél továbbra is az, hogy a hallgatók megismerjék a klasztertagokat, és meglássák bennük a potenciális munkalehetőséget.

Bővebben…

Silójárművek gyártása testközelből

Az Esettanulmányok kurzus résztvevői a Spitzer Silo Pécs Kft. telephelyén végigkísérték az alumínium silójárművek gyártását a beérkező alumíniumlemezektől kezdve a késztermékig. A PTE MIK-en meghirdetett Esettanulmányok kurzus idei első üzemlátogatásán a fókuszban a hegesztési technikák használata és a biztonsági intézkedések jelentősége álltak.

Bővebben…

Romlik az EU versenyképessége – kihívások: az innováció és új piacok szerepe a hazai vállalkozásoknál

A termelési hatékonyság növelése, az innováció és az új piacok felfedezése kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a hazai gépipari termelő kkv-k versenyképesek maradjanak a globalizált üzleti környezetben. A Dél-Dunántúli Gépipai Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 89. Benchmarking ülésén a fórumtémák között szerepeltek a 2024 évi kilátások, illetve a béremelés kérdésköre.

Bővebben…

Telephelyberuházás és hajtóműgyártás a Szabó Fogaskerékgyártó Kft.-nél

Klasztertagunk, a közel 50 éves múltra visszatekintő Szabó Fogaskerékgyártó Kft. 2007-es generációváltás óta tovább bővül: mára a cég a legnagyobb hazai fogaskerékgyártóvá nőtte ki magát, ahol évente 500 féle termék készül, a gyártósorokat évente kb. 150 ezer darab termék hagyja el különböző mérettartományban és komplexitási fokban. Jelenleg arra készülnek, hogy birtokba vegyék az új telephelyüket.

Bővebben…