Szerző: Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) ösztöndíjprogramjai nemcsak a tehetséges diákoknak, hanem a lelkes tanároknak is jelentős pénzjutalmat biztosít munkájuk elismeréseként. A klaszter számára fontos, hogy a fiatalok megismerjék a kiváló helyi cégeket és munkalehetőségeket. Miért ne kérjék ebben a tanárok segítségét?

Már 2017 óta díjazzák a kiválóságot

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 47 vállalkozás bizalmas üzleti szövetsége. „Eddig 26 kiemelkedő tanulónak biztosítottunk ösztöndíjat, majd a 2022/23-as tanévben útjára indítottuk az oktatói ösztöndíjunkat is, 4 tanár nyerte el eddig a támogatást.” Az idei programok kidolgozását Csirke Balázs klaszterelnök és Pál Ágnes, a szakképzésért felelős elnökségi tag irányította. Csirke Balázs egyik víziója klaszterelnökként a DDGK ösztöndíj rendszer folyamatos fejlesztése és kiterjesztése. Pál Ágnesnek jelentős tapasztalata van a duális szakképzésben, jelenleg közel 100 duális tanuló életét mentorálja egy multinacionális gépgyártó cégnél.

„Ha az oktató is érdeklődik, akkor tud motiválni”

A DDGK Oktatói Ösztöndíj Program az egyetlen olyan ösztöndíjpályázat hazánkban, amely a tanárok munkáját szabadon felhasználható pénzjutalommal ismeri el. A tavalyitól eltérően már nem csak pécsi és kaposvári oktatók előtt nyílik meg ez a lehetőség, hiszen az idei tanévben az egész dél-dunántúli régió gépész iskolák oktatói is pályázhatnak az 500.000 forintos ösztöndíjakra.

Miért pont az oktatók?

Azért, mert szoros kapcsolatban állnak a tanítványaikkal, szakmai értelemben utat mutatnak nekik. Könnyebb rájuk összpontosítani, mivel kisebb csoportról van szó, mint a diákok esetében, viszont ők a kulcs a tanulók eléréséhez. A vállalkozások megismerése gazdagabb világképet eredményezhet, hitelesebben tudják átadni a szakma szeretetét a diákoknak.

Miért pénzjutalmat kapnak a tanárok?

A pályaorientációs tevékenység egy munka és van értéke. Az eddigi két év tapasztalatai alapján ez megfelelő motivációt jelent a tanároknak, amit az is mutat, hogy több olyan oktató is van, aki másodjára is bekapcsolódott az ösztöndíjprogramba. Az ösztöndíjrendszert a tapasztalatok alapján minden évben továbbfejlesztjük.

Hogyan lehet pályázni?

A feladat egyszerű: minél több diákot kell elvinni, minél több klasztertagunk üzemébe, hogy ott a valós üzemi működést és az innovatív technológiákat ismerjék meg a diákok.

Ez a „Hogyan készült?” filmsorozat élőben

A DDGK Tanulói Ösztöndíj Programban közel 1000 diák szállhat versenybe a 300.000 forintos régiós ösztöndíjakért.

Mit kaphatnak a diákok az üzemlátogatások alkalmával?

Olyan információkat és élmény alapú tudást szerezhetnek, amit más módon nem tudnak elsajátítani. Egy-egy munkafolyamat élőben sokkal látványosabb, érzékelteti a szakma kihívásait és szépségeit is. Az üzemlátogatásokról prezentációt kell készíteni, majd bemutatni a klaszter képviselőinek: látni szeretnénk, hogy mi az, ami megragadta a tanulókat, ők hogyan gondolkodnak. Ráadásul a legérdekesebb élményeiket így egymással is megosztják.

Ki pályázhat?

A 2024/2025-ös tanévben a dél-dunántúli régióban tanuló azon diákok pályázhatnak, akik gépészeti, elektronikai vagy járműipari területen tanulnak, és technikusi képzésben a 10-12. évfolyamra, vagy szakképzésben a 10. évfolyamra járnak.

Hogyan lehet nyerni?

A pályázáshoz részt kell venni legalább három üzemlátogatáson a klaszter tagvállalkozásainál, majd ezekről egy rövid szakmai beszámolót kell készíteni. A tanév végén pedig prezentációt kell tartani a tapasztalatokról. Az elkészült anyagok és a tanulmányi eredmények alapján választja ki a DDGK vezetősége a három győztest.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) a tanárokat helyezte a középpontba az új ösztöndíjprogramjában. Az elmúlt tanév kaposvári nyertesét, Kontra Rolandot kérdeztük az üzemlátogatásokról és a szakmai motivációiról.

„1991 óta koptatom a Gépész lépcsőit”
Roland élettörténete összefonódik az ikonikus „Gépésszel”, vagyis az Eötvös Loránd Műszaki Technikummal. Diákként itt ismerkedett meg a gépjárműüzemi technikus szakmával, majd a műszaki szakoktató és a közlekedésmérnök logisztikus diplomája megszerzése után visszatért az intézménybe oktatóként. Azóta is töretlen lelkesedéssel adja át a szakma szeretetét a diákjainak.

Bármikor hívhatják a cégek
Munkája során minden lehetőséget megragad, amikor ipari tapasztalatokat tud szerezni, napi szinten ápolja a kapcsolatot a duális képzőhelyként működő vállalatokkal. Bátran vágott bele az ösztöndíj megvalósításába, délutánonként mentek a diákjaival a kaposvári klaszter tagvállalatokhoz:
A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. szorosan együttműködik az Eötvössel, tavaly elnyerték az Év Partnere díjat, mert ők foglalkoztatták a legtöbb tanulót. A Kaposbrezon Kft. és a Vmax-Tec Kft. a klaszter ösztöndíj programján keresztül mutatkozott be a leendő szakembereknek.

„Ilyenkor a diákok rájönnek, hogy a tanár nem beszélt hülyeséget”
Roland maga is meglepődött, hogy az üzemlátogatások alatt a tanulók sokszor szájtátva néztek körbe, olykor lemaradtak a csoporttól, mert a dolgozókat faggatták. Az iskolában elméletben már tökéletesen megismerték a gépek működését, viszont egészen más élőben látni a termelési folyamatot, a tanműhely sem adja vissza az érzést. Több berendezéssel – például szikraforgácsolóval és 3D mérőgéppel – ezekben a gyárakban találkoztak először a diákok. Ezután átértékelik az elméleti oktatás jelentőségét, hiszen a cégek tényleg azokkal a technológiákkal dolgoznak, amikről az iskolában tanultak.