A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk.
A felek a munkaviszony létesítésének idején fennálló körülményekre alapozva, azoknak megfelelő tartalommal kötik meg munkaszerződésüket, mely ennek megfelelően egy statikus állapotot rögzít. A változó viszonyokhoz igazodva a felek később közös akaratukkal módosíthatják megállapodásukat. Sőt, a munkáltató akár egyoldalúan is eltérhet a munkaszerződés egyes rendelkezéseitől, ám csak ideiglenesen.
A munkáltató számos esetben nem mondhat fel a munkavállalónak. Ilyen eset például az, amikor a munkavállaló várandós. Évtizedeken keresztül vitát generált a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a munkáltató a várandósságról nem tudva mond fel a várandós nőnek.
Idén a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében tart majd célvizsgálatokat a munkaügyi hatóság, de sok ellenőrzésre számíthatnak a személy- és vagyonvédelem területén dolgozó cégek is. A korábban bejelentés nélkül foglalkoztató társaságok 80 százaléka újabb ellenőrzésre számíthat.
A rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér emelkedésével 2019-től ismét változik.
Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán?
A munkavállalót a munkabér alapvetően a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítéséért illeti meg. Bizonyos esetekben azonban akkor is díjazásra jogosult, ha e fő kötelezettségeit nem teljesítette, például a fizetett szabadság idejére. Mivel ezekre az időszakokra értelemszerűen nem a tényleges teljesítés alapján lehet ellenértéket megállapítani, a törvény maga meghatározza az irányadó díjazás mértékét.
A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát.. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.
Munkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt.
Lehet-e egy munkavállalót folyamatosan három hónapos szerződésekkel foglalkoztatni, és ha már nincs rá szükség, egyszerűen nem meghosszabbítani az utolsó szerződését? A határozott idejű szerződések láncolatára szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megszegése esetén a munkáltató súlyos szankciókra számíthat.
