Miért jó mesternek lenni – és mit ad a kézápoló és körömkozmetikus mesterképzés?

A „mester” szó évszázadok óta a szakmai kiválóság, tudás és tapasztalat jelképe. Mesternek lenni nem csupán végzettséget jelent, hanem egyfajta hitvallást is: azt, hogy valaki a hivatását nemcsak jól, hanem a lehető legmagasabb színvonalon szeretné gyakorolni. A mesteri cím egyszerre jelent elismerést, felelősséget, és egyben lehetőséget is arra, hogy tapasztalatunkkal másokat támogassunk.

Kézápolóként és műkörömépítőként Pogacsics Katalin kézápoló és körömkozmetikus mester is megtapasztalta, mennyit adhat a mesterképzés – nemcsak szakmailag, hanem emberileg és vállalkozóként is:

Szeretném megosztani, hogy miért látom úgy: a mesterré válás valódi mérföldkő lehet mindazok számára, akik hosszú távon gondolkodnak ebben a gyönyörű, kreatív szakmában.

A kézápoló és körömkozmetikus mesterlevél hivatalosan elismert igazolása annak, hogy magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal és gyakorlati jártassággal rendelkezünk. A mesteri cím valódi megkülönböztető erő lehet – nemcsak a vendégek szemében, hanem a szakmabeliek körében is. Vendégként sokan keresnek tudatosan „mesterhez” időpontot, mert a cím számukra a minőség, a biztonság és a professzionalizmus garanciája.

Ugyanakkor a mesteri rang egyfajta belső megerősítés is: jelzi, hogy nem csupán dolgozunk a szakmánkban, hanem magas szintre emeltük, tudatosan építjük és képviseljük azt.

Pogacsics Katalin
kézápoló és körömkozmetikus mester

A mestercím megszerzése elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulókat fogadjunk gyakorlati képzőhelyen. Aki mester, az taníthat – de a képzés során nemcsak jogot, hanem eszközöket is kapunk ehhez. A mesterképzés nagy hangsúlyt fektet a pedagógiai ismeretekre, az oktatási módszerekre és az átadási technikákra, hiszen nem elég jól csinálni valamit – azt is tudnunk kell, hogyan adjuk tovább. Ez különösen fontos, ha valóban hozzá szeretnénk járulni a szakma fejlődéséhez. Tanulókat képezni nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Mesterként esélyünk van alakítani a jövő körmös generációját – ezt a szerepet komolyan venni nemes feladat.

A mesterképzés nem csupán a gyakorlati tudás fejlesztésére koncentrál, hanem a szakmai háttértudás rendszerezésére is. Témák, mint: a bőrélettana, a kéz- és láb betegségeinek felismerése, higiéniai előírások, és az anyagismeret, olyan mélységben kerülnek elő, ahogyan a hétköznapokban ritkán van időnk velük foglalkozni. A képzés lehetőséget ad arra, hogy a korábban megszerzett tudásunkat kiegészítsük, pontosítsuk és rendszerezzük.

Ezzel együtt a saját munkánk is tudatosabbá válik: másképp tekintünk az anyagválasztásra, a kényelmes és egészségtudatos munkakörnyezet kialakítására, a fertőtlenítésre vagy éppen az ügyfél-tájékoztatásra. A mesterképzés fejleszti a szakmai szemléletet – ez az, ami a jót a kiválótól elválasztja.

A mesterré válás nemcsak külső elismerés, hanem belső fordulópont is lehet. Egy olyan szakmai önazonosság megszületése, amely túlmutat a technikai tudáson. Mesterként már nemcsak az a feladatunk, hogy vendégeket fogadjunk és szép munkát végezzünk, hanem az is, hogy példát mutassunk, képviseljük a szakmánk értékeit, és segítsük annak fejlődését.

Sokan, akik elvégezték a mesterképzést, később workshopokat tartanak, oktatóvá válnak, versenyeken zsűriznek vagy szakmai fórumokon osztják meg tapasztalataikat. A mesterré válás egy olyan út kezdete, amelyen sokféle irányba tovább lehet lépni – a határokat már csak a saját ambícióink szabják.

A kézápoló és körömkozmetikus mestercím sokkal több, mint egy újabb papír a falon. Ez egy minőségi ugrás: szakmai, emberi és szemléletbeli fejlődés. A mesterképzés során nemcsak tudást kapunk, hanem önbizalmat is – annak tudatát, hogy készen állunk vezetni, tanítani, példát mutatni. Ha valaki hosszú távon szeretne maradandót alkotni ebben a gyönyörű szakmában, akkor a mesterré válás az egyik legjobb döntés, amit meghozhat.”

Az EU új földrajzi árujelző kereső portált hozott létre

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (EUIPO) együttműködve új földrajzi árujelző kereső portált, új GIview-t hozott létre, amely átfogó információt nyújt az EU-ban és külföldön oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkről, megkönnyítve a szükséges információk elérését.

Bővebben…

Szabályozási változások a szakképzésben – megjelent a módosító kormányrendelet

A Magyar Közlöny 2025. április 22-i, 47. számában megjelent az innovációt, a felsőoktatást és a szakképzést érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 84/2025. (IV. 22.) Korm. rendelet, amely a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletet (Szkr.) is számos ponton módosította.

Bővebben…

Több, mint 200 milliárd fejlesztési forrás maradhat a vállalkozásoknál a pályázati feltételek változtatása nyomán

A GINOP Plusz 2021-ben elérhető vállalkozásfejlesztési pályázatai keretében „feltételesen vissza nem térítendő” támogatást kaptak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások elsősorban technológiafejlesztésre. Kamarai javaslatra a közel 3000 vállalkozást érintő feltételek módosításáról döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Irányító Hatóság, így akár 210 milliárd forint maradhat ezeknél a vállalkozásoknál.

Bővebben…

A Széchenyi Programiroda közösségi irodahálózatának bemutatása

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. (a továbbiakban: SZPI) évtizedes működése alatt sok ezer pályázónak és projektgazdának segített térítésmentesen fejlesztési projektjeik sikeres megvalósításában. Az SZPI országos tanácsadó hálózatán keresztül 2011 óta nyújt ingyenes, személyesen vagy online módon igénybe vehető, rugalmas és naprakész tanácsadást a pályázni kívánó vagy már nyertes projekttel rendelkező ügyfelek részére.

Bővebben…