2024. Évi Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat
A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával, a Nemzeti Innovációs Ügynökség szakmai támogatásával, valamint az Agrárminisztérium (AM), az Energiaügyi Minisztérium (EM), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) támogatásával meghirdeti a 2024. ÉVI MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.
Az immár 33. alkalommal meghirdetett pályázat célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára.
A 2024. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett további nyolc kategóriában kaphatnak díjat a kiemelkedő innovációs teljesítmények:
- a 2024. évi Ipari Innovációs Díj (NGM),
- a 2024. évi Informatikai Innovációs Díj (NGM),
- a 2024. évi Agrár Innovációs Díj (AM)
- a 2024. évi Energiaügyi Innovációs Díj (EM),
- a 2024. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj (EM),
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2024. évi Innovációs Díja (SZTNH),
- az „Alapkutatástól a piacig” 2024. évi Innovációs Díj (NKFIH),
valamint a legeredményesebb, 2021. január 1. után alapított innovatív startup vállalkozás számára kiírt
- „2024. év legjobb startup vállalkozása” Díj (MISZ).
A díjak ünnepélyes átadására 2025 márciusában kerül sor az Országházban. A díjazottak az eredményhirdetést követően jogosulttá válnak a Szövetség tulajdonát képező Magyar Innovációs Nagydíj, ill. Innovációs Díj védjegyének használatára.
A Magyar Innovációs Nagydíj, valamint az Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját.
PÁLYÁZATI FELTÉTELEK
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, ill. szervezetek vehetnek részt, amelyek a 2024. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése stb.) a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével jelentős üzleti hasznot értek el.
Az innováció kiindulási alapja lehet tudományos kutatás, műszaki fejlesztési eredmény, szabadalom, know how alkalmazása, technológiai transzfer.
ELBÍRÁLÁSI SZEMPONTOK
A Magyar Innovációs Nagydíj odaítélésénél a bírálóbizottság az innovációból 2024-ben elért eredményt/többlet árbevételt, valamint a műszaki-, egyéb gazdasági előnyöket, ill. a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is mérlegelve hasonlítja össze a pályázatokat.
A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből áll, elnöke Dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A bírálóbizottság által meghozott döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs.
BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2025. február 10., éjfél
A nevezés dokumentumai a www.innovacio.hu/innonagydij oldalra tölthetőek fel.
- Részletes leírás (max. 10 oldal) a megvalósításról, az innovációból elért piaci, illetve gazdasági eredményről (árbevétel/eredmény, piaci részesedés növekedése stb.), valamint arról, hogy külső (pályázati) forrás mennyiben segítette az innovációs teljesítmény elérését,
- Referenciák igazolása és nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről.
További információ: www.innovacio.hu, e-mail: Mobil: +36 30 955 0420
2024. december 16-án, 14:00-kor online tájékoztatót tartunk a 33. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatról. Amennyiben szeretne információkat kapni az idei kiírásról, kérjük, hogy legkésőbb december 13-ig regisztráljon az email címen.
A hazai kkv-k eddigi legszélesebb köre juthat tőkefinanszírozáshoz a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével
Jövő év február közepétől jelentkezhetnek a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a Demján Sándor Tőkeprogramra. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Tőkeholding 100 milliárd forint keretösszegű, minden korábbinál nagyobb ívű tőkebefektetési programja a magyar vállalkozások széles körének biztosíthat forrást a beruházások megvalósításához.
Bővebben…
Tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.
Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség
a) kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
b) nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A felelősségbiztosításnak
a) 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
b) 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
c) 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
d) 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
e) 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig
kell fedezetet biztosítania.
Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.
A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.
A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
Húsz év a Kvernelanddal – kell ennél nagyobb bizonyíték?
Jelentős fejlődésen megy át önkéntes kamarai tagunk, a Tomelilla Kft. Az agroinform.hu cikke a léptékváltástól a digitalizáción keresztül az együttműködésig sok érdekes szempontot bemutat.
Mindig az volt a szemléletünk, hogy mi nem gépet, hanem komplett technológiát értékesítünk. Gépet bárki tud eladni, technológiát azonban nem.
Ezt Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője mondta az Agroinformnak annak kapcsán, hogy a prémium szolgáltatásaival cége a Kverneland márka magyarországi importőre lett. Fontos kiemelni, hogy ez nem egyik napról a másikra történt, volt előzménye, nem is kevés. Húsz év.
Dr. Borsiczky István éppen oktatást tart a MATE hallgatóinak – forrás: Tomelilla Kft.
– A Tomelilla Kft. immár 20 éve kapcsolatban van a Kvernelanddal és az elmúlt években a Kverneland értékesítő hálózatának legnagyobb forgalmú tagjává vált – bocsátotta előre Dr. Borsiczky István, akitől azt is megtudtuk: a vállalkozás érdekes hangzású neve valójában egy svédországi települést takar. Az ott tett látogatása során a név annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött: vállalkozását is így hívják majd.
– A Kverneland – mint a precíziós megoldások egyik kiemelkedő szállítója – számára fontos az az ügyfélkapcsolat és felhalmozott tudás, amit a Tomelilla Kft. megszerzett az évek során. Ma már több márkának is a forgalmazói vagyunk, amivel kipótoltuk a Kverneland palettájának gépeit, de az indulásunk után pár évig számunkra semmi más nem létezett, mint a Kverneland. Ennek köszönhetően mindig a legújabb fejlesztéseket tudtuk elhozni az ügyfélkörünk számára. Másrészt mi magunk is fejlesztők vagyunk, tehát ismerjük az iparági problémákat és tapasztalatainkkal hozzá tudunk járulni a termékfejlesztéshez.
Szántóföldi kísérlet Boda mellett, vizsgázik a PUDAMA rendszer
2024 tavaszán – forrás: Tomelilla Kft.
– Arra is volt már példa többször, hogy az általunk szükségesnek ítélt precíziós fejlesztéseket magunk végeztük el a pécsi Z Elektronika Kft.-vel közösen. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindig az volt a személetünk: nem gépet értékesítünk, hanem technológiát és a kettő között van különbség. Gépet bárki tud eladni, de komplett technológiát nem. A gépeket mi magunk is teszteljük, a beállításokkal – ahogy mondani szokás – el szoktunk menni a falig, kitapogatjuk, mi lehet a maximum egy-egy munkagép esetében, hol, mikor, mire és hogyan használható, így saját tapasztalaton alapuló technológiai javaslatokkal tudjuk támogatni ügyfeleinket – szögezte le..
A Kverneland PUDAMA vetőgépének tesztje után a Kverneland Group
és a Tomelilla Kft. munkatársai – forrás: Tomelilla Kft.
S hogy mit jelent az importőrré történő előlépés a Tomelilla Kft. szemszögéből? Legfőképpen: mit érzékelnek majd ebből a régi és a leendő ügyfelek?
– Kezdjük mindjárt a legfontosabb gondolattal: az importőrséget elsősorban ügyfeleinknek és a munkatársaim hozzáállásának köszönhetjük. A mi szemszögünkből egyértelműen nagyobb felelősséget jelent az új szerepkör – foglalta össze az ügyvezető. – Arról már többször beszéltem: meggyőződésem, hogy nem érdemes precíziós munkagépet a telephelytől 100 kilométernél nagyobb távolságra sem eladni, sem pedig megvenni. Mi ehhez a gondolathoz igyekszünk tartani magunkat, mert így a szervizelési és garanciális kötelezettségeink is az ügyfeleink által elvárt szinten maradnak.
Ha távolabbra nyújtózkodunk (értékesítünk), mint ameddig a takarónk ér, akkor tapasztalatból tudjuk, hogy a problémák tömkelegével fogunk nagyon rövid időn beül szembesülni és ez fokozottan igaz a precíziós munkagépekre. Ugyanakkor a régi Kverneland-ügyfelek érdekében, teljesen természetes módon felvettük a kapcsolatot az ország más pontjain tevékenykedő Kverneland-kereskedőpartnerekkel is, őket is bevonjuk a munkába. Ezek a vállalkozások jelenleg a következők: Alfa-Gép Kft., Agrospic Kft., Borsod Agroker Zrt., Jaminagro Kft., Start Agro Kft., Szentmihályi Gép Kft. és Víta Kft.
Summa summarum, az ő meglévő ügyfeleik sem fognak semmilyen változást érzékelni. Ilyen módon új ügyfeleinknek pedig stabil kereskedőhálózatot kínálunk a tőlünk már megszokott magas színvonalon gépértékesítés, alkatrészellátás és szervizszolgáltatás vonatkozásában egyaránt. A kibővült feladatkör miatt a Kverneland Group Hungária Kft. korábbi munkatársai dolgoznak termékmenedzser és szervizes munkakörökben, akik igen nagy tapasztalattal rendelkeznek.
A PUDAMA vetőgép vetésképe – forrás: Tomelilla Kft.
Dr. Borsiczky Istvánt terveikről is kérdeztük. Mint azt elmondta, legjelentősebb fejlesztéseik a digitalizációhoz kapcsolódó szolgáltatások terén várhatók a közeljövőben.
– Ügyfeleink tudják rólunk, hogy régóta foglalkozunk a mezőgazdaság digitalizációs megoldásaival. Az első súlymérős Kverneland műtrágyaszórót 2004-ben, az első ISOBUS rendszerű Kverneland műtrágyaszórót pedig 2007-ben üzemeltük be a Farkas Kft.-nél, ami akkor, abban az időben egészen rendkívüli dolognak számított.
A Farkas Kft differenciált kijuttatási terve 2008-ból – forrás: Tomelilla Kft.
– Jelenleg a Kverneland-csoport rendelkezik a világon az egyik legátfogóbb precíziós géppalettával, melynek átlátásához és megértéséhez jól jön az évek során megszerzett tapasztalat. Napjainkban pedig láthatjuk, milyen hihetetlen ütemben fejlődik az agrárium digitalizációja, ezért úgy vélem, e terület soha ilyen nagy jövő előtt nem állt, mint most. S ezzel gyártónak, forgalmazónak és vásárlónak is lépést kell tartani – szögezte le az ügyvezető.
Tomelilla Agrotechnika Kft.
7672 Boda Rákóczi u 2/a.
www.tomelilla.hu
forrás: “Húsz év a Kvernelanddal – kell ennél nagyobb bizonyíték?” – Horváth Attila – www.agroinform.hu – 2024. november 8.
Fenntarthatósági jógyakorlatok Baranyában – Beyond Zero kerekasztal beszélgetés
A Design Pécs programsorozat és a CURIOST projekt fenntarthatósági figyelemfelkeltő kampányának részeként került sor a „Beyond Zero” c. egyedülálló dokumentumfilm vetítésére 2024. október 10-én az Apolló moziban.
A vetítés bevezetőjében a SUSTAINOVA globális üzleti fenntarthatósági platform társalapítója és vezérigazgatója Tomas Svoboda köszöntötte a résztvevő KKV vezetőket és diákokat. Kiemelte, hogy mekkora hatást gyakorolhat akár egy ember is a környezetre. Bemutatta a filmben is megjelenő “The ecology of commerce” című könyvet, mely elindította Ray Andersont, az Interface alapító elnökét a fenntarthatóság felé vezető útján, amiről a film szól.
A vetítést követő kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak:
Vér Csaba, PTE MIK, tudományos segédmunkatárs, moderátor
Turbéki Judit, Holcim Magyarország Kft., kommunikációs igazgató
Pethő Gergely, EON Hungária Zrt., üzemirányítási és távközlési vezető
Cserna Klára, ProInterier Kft. (a filmben szereplő Interface szőnyegek kizárólagos magyar forgalmazója), kereskedelmi igazgató
Dr. Pánovics Attila, PTE Zöld Egyetem Program / PTE ÁJK, Adjunktus
A beszélgetés elején a ProInterier Kft.-től megtudtuk, hogy az Interface szőnyegek vevői az intézményi beruházók köréből kerülnek ki: leggyakrabban irodaház építések, felújítások alkalmával keresik ezt a magas minőségű termékcsaládot. A környezetbarát módon előállított termékek iránt a leendő bérlők részéről merül fel általában az igény. Az a tény, hogy a terméket fenntartható módon gyártják, versenyelőnyt jelent számos konkurenssel szemben, mivel az építési beruházások műszaki dokumentációjában már szempontként szerepel ez az elvárás, így a környezetterhelő módon gyártott szőnyegekkel nem is felelnek meg a műszaki feltételeknek.
A Holcim Magyarország Kft. királyegyházi cementgyárában a technológia környezeti lábnyomának csökkentése érdekében már évek óta használnak települési szilárd hulladékból származtatott fűtőanyagot, ill. az építés és bontási hulladékot, mint másodlagos nyersanyagot tudják hozzákeverni a bányászott alapanyaghoz. Ez meglehetősen drága, kiegészítő beruházásokat feltételez a gyáregységben, ugyanakkor csökkenti a tüzelő- és alapanyag beszerzés költségét mindamellett, hogy környezeti és társadalmi hasznot is hoz. Ez a szemlélet nem csak nálunk van jelen: a külföldi anyavállalat már EcoCycle, ill. EcoPlanet márkanév alatt forgalmaz olyan cementtermékeket, amelyek a klasszikus termékekhez képest számottevően kisebb környezeti lábnyomot eredményeznek. A Királyegyházi Cementgyár célkitűzése az, hogy 2040-re elérjek a nettó karbonsemleges működést.
A cementgyárban a technológia-fejlesztés mellett a mindennapi folyamatokban is odafigyelnek a környezetre: 2022 nyarán hívták életre az úgynevezett Office Goes Green programot, melyben nagy hangsúlyt kap a papírhasználat minimalizálása. A digitális eszközök révén ma már nem csak a belső kommunikáció papírmentes, de például a névjegykártyákat is lecserélték mobiltelefonos kontakt-megosztásra. A telephelyen belüli közlekedéshez 4 darab akkumulátoros elektromos gépkocsit állítottak üzembe. A gyárlátogatásra érkezők ma már kancsóban kapják a vizet és limonádét, ezzel teljesen megszűnt a PET palack hulladék keletkezése. A gyár dolgozói részére létrehoztak egy „fogd és vidd sarkot”, ami segíti a fölöslegessé vált tárgyak újrahasználatát.
A környezettudatos szemlélet kialakítása egyaránt fontos a cementgyárnak mind a saját munkavállalóik, mind a környéken élők és a beszállítóik esetében. Mindegyik célcsoport számára szerveznek rendszeres szakmai előadásokat, konferenciákat, szemétszedési és faültetési akciókat, továbbá a közösségi médiában környezetvédelmi tippeket osztanak meg a nagyközönséggel Zöld Csütörtök néven.
Az EON Hungáriát a lakosság leggyakrabban a villamos hálózat üzemeltetőjeként azonosítja. Ebben a minőségében a lakossági és ipari, megújuló alapú energiatermelő erőművek hálózatra kapcsolásával támogatja a fenntarthatóságot, de emellett saját megújuló alapú energiatermelő egységekkel is bír a társaság. Azon túl, hogy energetikai tanácsadást és e-flotta kezelést biztosít cégeknek és önkormányzatoknak, az EON Hungária zöld tanúsítvánnyal rendelkező villamos energia beszerzésével és tovább értékesítésével segíti a vevőit karbonsemlegességi céljaik elérésében.
A németországi anyavállalat három stratégiai irányt jelölt ki a cégcsoport egészére; ezek a növekedés, a fenntarthatóság és a digitalizáció, melyek egymással szorosan összefüggenek. Amikor Magyarországon felmerül egy projektjavaslat, akkor egyrészt megvizsgálják, hogy hogyan illeszkedik a cégcsoport célrendszerébe, másrészt az anyavállalat azzal segíti az egyes helyi leányvállalatokat, hogy összegyűjti és továbbítja azokat a megoldásokat, amelyek korábban már valahol kidolgozásra kerültek egy adott problémára válaszul.
A villamosenergia rendszerben mindig sarkalatos kérdés a termelés és fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartása, hiszen csak így garantálható az a 230 voltos, 50 hertzes szinuszos váltakozó áram, amire minden egyes háztartási berendezést terveztek. Amikor az ország ellátását csak néhány tucat erőművel biztosították, akkor is kihívást jelentett az ingadozó fogyasztás lekövetése termelői oldalon. Amióta azonban időjárásfüggő erőművek, főleg napelemes rendszerek százezrével csatlakoztak a hálózatra, ez az egyensúlyozás még nehezebb feladat, ráadásul az a háztartás, amelyik eddig csak fogyasztott, ma már termelőként is működik, így két irányba kell megoldani az áram szállítást és a mérést. Elvben könnyítene a helyzeten, ha vastagabb vezetékeket telepítenénk, de vannak ennél intelligensebb, fenntarthatóbb megoldások is: a fogyasztás időbeni eltolása már évtizedekkel ezelőtt is működött Magyarországon, de akkor egy előre beállított mechanikus időzítő szerkezet, vagy utóbb már a hálózat üzemeltetője távvezérléssel kapcsolta be és ki a fogyasztókat, pl. egy vízmelegítő bojlert.
A németországi anyavállalat három stratégiai irányt jelölt ki a cégcsoport egészére; ezek a növekedés, a fenntarthatóság és a digitalizáció, melyek egymással szorosan összefüggenek. Amikor Magyarországon felmerül egy projektjavaslat, akkor egyrészt megvizsgálják, hogy hogyan illeszkedik a cégcsoport célrendszerébe, másrészt az anyavállalat azzal segíti az egyes helyi leányvállalatokat, hogy összegyűjti és továbbítja azokat a megoldásokat, amelyek korábban már valahol kidolgozásra kerültek egy adott problémára válaszul.
A villamosenergia rendszerben mindig sarkalatos kérdés a termelés és fogyasztás folyamatos egyensúlyban tartása, hiszen csak így garantálható az a 230 voltos, 50 hertzes szinuszos váltakozó áram, amire minden egyes háztartási berendezést terveztek. Amikor az ország ellátását csak néhány tucat erőművel biztosították, akkor is kihívást jelentett az ingadozó fogyasztás lekövetése termelői oldalon. Amióta azonban időjárásfüggő erőművek, főleg napelemes rendszerek százezrével csatlakoztak a hálózatra, ez az egyensúlyozás még nehezebb feladat, ráadásul az a háztartás, amelyik eddig csak fogyasztott, ma már termelőként is működik, így két irányba kell megoldani az áram szállítást és a mérést. Elvben könnyítene a helyzeten, ha vastagabb vezetékeket telepítenénk, de vannak ennél intelligensebb, fenntarthatóbb megoldások is: a fogyasztás időbeni eltolása már évtizedekkel ezelőtt is működött Magyarországon, de akkor egy előre beállított mechanikus időzítő szerkezet, vagy utóbb már a hálózat üzemeltetője távvezérléssel kapcsolta be és ki a fogyasztókat, pl. egy vízmelegítő bojlert.
A digitális technológiáknak köszönhetően napjainkban a magánszemélyek is okos otthon eszközökkel képesek vezérelni, vagy előre programozni a nagyfogyasztóikat. Jó példa erre a napelemes háztartásokban a hőszivattyú, vagy mosógép, szárítógép, ami akkor is működhet, amikor nem tartózkodunk éppen otthon. A fogyasztás előrehozatalaként gondolhatunk arra is, ha a napelemmel megtermelt energiát néhány kilowattórás kapacitású akkumulátorban tároljuk el és este, vagy kora reggel abból látjuk el a háztartási berendezéseinket. Az okos otthon eszközökkel vezérelt fogyasztókba és akkumulátorba történő beruházási hajlandóságot segítheti egy olyan dinamikus tarifarendszer bevezetése, ami mind az áram átvételi árát, mind a fogyasztási árát a pillanatnyi keresleti-kínálati viszonyokhoz igazítja. Ha pl. negatív lenne az átvételi ár, akkor értelemszerűen a napenergiát nem termelnénk fel a hálózatra, hanem eltárolnánk akkumulátorban, vagy elfogyasztanánk a háztartáson belül. Ezzel analóg módon, ha nagyon magas az áram fogyasztási ára, akkor az akkumulátorból, vagy a napelemből fedeznénk a szükségletünket – ha éppen termel a kiserőművünk. Az EON számára is előnyös lenne egy ilyen forgatókönyv, mert így kevesebbet kell invesztálnia vastagabb vezetékek és ipari méretű akkumulátor farmok telepítésébe.
A Pécsi Tudományegyetem negyedik éve az ország legzöldebb egyeteme. Ezt nem magáról állítja, hanem a nemzetközi Zöld Egyetem Program bírálói objektív mérőszámok alapján állapítják meg. Az indonéziai Dzsakartai Egyetem kezdeményezésére évről évre közel ezer egyetem méreti meg magát a világ minden földrészéről, a beadott pályázatokból nemzetközi rangsor készül. A napelemes rendszerek, a víz- és energiafelhasználás észszerűsítése, a zöldfelületek nagy aránya adják az infrastrukturális alapot. Ezt egészíti ki a fenntarthatósági témák megjelenése az oktatásba, kutatásban és a hallgatók bevonásában is.
De ahhoz, hogy az első helyet meg is tudja tartani az Egyetem, minden évben fejlődnie kell. Ezen az úton egy fontos lépés egy ún. energiaközösség létrehozatala, melyben a számos nagyfogyasztóval bíró PTE is részt vesz, és amely megkapta az energia hivatal jóváhagyását az indulásra. Szintén fejlődési lehetőséget rejt a több ezernyi dolgozó és a kb. húszezer hallgató szemléletformálása, motiválása a lehetőségek kihasználására, amihez a korábbiaknál hatékonyabb kommunikációs módszerek alkalmazására lesz szükség. 2023-ban nagyságrendileg 600 sajtóközleményt adott ki a PTE. Ebben az információ-dömpingben meg kell találni a módot arra, hogy elérjen az üzenet a címzettekhez. A Beyond Zero filmben látott példa nyomán az Egyetem valószínűleg meg fog határozni egy céldátumot a klímasemlegesség elérésére.
A Beyond Zero azt jelenti, hogy még a klímasemlegességnél, vagy karbonsemlegességnél is tovább megy az amerikai székhelyű szőnyeggyártó cég: nem csak a negatív hatások minimalizálása a cél, hanem arra törekszik, hogy összességében pozitív nyomot hagyjon. Idegen szóval „karbonnegatív” legyen a működése. Az élővilágból vett példával szemléltetve, ez olyasmi, mint hogy a százmillió évekkel ezelőtt élt növények a fotoszintézis során széndioxidot vontak ki a légkörből, azt átalakították és beépítették a saját sejtjeikbe, majd az elhalt növényeket nem bontották le baktériumok és így nem szabadult fel újra a széndioxid, hanem a földfelszín alá kerülve elszenesedtek és ott mintegy szilárd halmazállapotú szénraktár funkcionáltak. A szőnyeggyár tehát arra törekszik, hogy bármennyit is vesznek el a környezettől (pl. víz, nyersanyag, energiahordozó formában), annál is többet adjanak vissza neki. A vevők egyelőre nem feltétlenül honorálják a karbonnegatív jellemzőt, amikor a termékvásárlásra kerül sor, de a ProInterier Kft. elkötelezett abban, hogy ezt a szemléletet terjessze minden lehetséges fórumon.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a vezetői példamutatásnak kritikus jelentősége van. Ennek hiányában a fentről jövő direktíva csak egy teljesítménycélként fog létezni, de nem lesznek elkötelezettek a dolgozók. A cementgyárban 2021 óta minden egyes negyedévben egy felső vezető kiáll a munkatársak elé és egy fenntarthatósági témát fejt ki. Ezt a kezdetekben sokan furcsállták, de egyre többen máshogy gondolkodnak, olvassák a zöld tippeket, és elindult bennünk is a gondolkodás.
Inspirálónak találták a filmnek azt a részét, amelyben a cég felső vezetése nyitva hagyta a céldátumot: pontosan tudták, hogy milyen cél felé törekszenek, de nem utasítás útján döntöttek a tempóról és rábízták ezt a munkatársakra. Csupán annyit kértek, hogy legyen reális, de elég ambiciózus ahhoz, hogy cselekvésre sarkalljon. Észszerű volt az a hozzáállás, hogy amit elkövettünk az elmúlt évtizedekben – évszázadokban, azt nem lehet egy nap alatt helyre hozni.
A város két nagy szereplője, az egyetem és az önkormányzat nagyon sok szempontból tudná egymást segíteni: az egyik ilyen lehet például az energiaközösség témája, de ezen túl a személyforgalom és járműparkolás kérdésköre is izgalmas. Nagyon sok külföldi és egyre több magyar diák jár kerékpárral, de még mindig rengetegen egyedül ülnek az autóikban munkahelyre jövet-menet. A több száz, vagy több ezer embert megmozgató szervezetek összefoghatnak olyan közlekedési módozatok előnyben részesítésében, melyek minimalizálják a karbonlábnyomunkat.
Köszönjük Vér Csabának a beszámoló elkészítését!
Élelmiszeripari cégek zöld átmenetének támogatása
A fenntarthatóság ma már minden iparágban központi kérdéssé vált, beleértve a gyártó szektort is. A vállalatok számára egyre inkább stratégiai kérdés, hiszen a fogyasztók, a szabályozások és a technológiai fejlődés kelti életre az igényeket.
A zöld átállás azonban nem egyszerű folyamat. Különösen nagy kihívást jelent ez az élelmiszeripari ágazatokban.
Bővebben…
Egymilliárd forint értékű támogatást hívhatnak le a vidéki kávéházak és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek
Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat szeptember 9-étől összesen közel egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra. A Magyarország Kormánya által indított program keretében igényelhető, üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai, és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházásokhoz használhatják fel.