A munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggő károkért áll fenn. Ezt a kifejezést meglehetősen tágan értelmezi a bírói gyakorlat, noha nem minden kárért fog felelni a munkáltató, ami a munkaviszony fennállása alatt éri a munkavállalót. Az alábbiakban az ítélkezési gyakorlat alapulvételével áttekintjük, mit jelent a munkaviszonnyal való összefüggés.
Munkaviszony fennállása alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló köteles alapvető kötelezettségeinek eleget tenni, előfordulhat azonban, hogy a dolgozó megszegi ezeket. Ebben a cikkben a munkáltató lehetséges intézkedéseit tekintjük át a legenyhébb formától az azonnali hatályú felmondásig.
A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történő bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidőben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát előre átgondolni az alternatív lehetőségeket a jogszerű eljárás érdekében.
A munkajogi szabályok a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyára tekintettel látja el munkajogi védelemmel a munkavállalókat. A vezető állású munkavállalókra azonban a kiszolgáltatottság nem vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a szokásosnál csak enyhébb védelmet biztosítanak, továbbá sokkal nagyobb lehetőséget hagynak a feleknek a munkaszerződésben a jogszabálytól való eltérésre. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan szintén az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni velük kapcsolatban.
A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.
Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a következőképpen kell alkalmazni, figyelemmel arra is, hogy a más személy által magánszemély javára kötött biztosítás vagy az egyéni biztosítás (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is), vagy a Ptk. fogalmi rendszerét kielégítő csoportos biztosítás.
Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, az egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását akkor szünetel a biztosítási jogviszony. Ha a munkavállaló, egyéni vállalkozó más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság vagy szünetelés első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 7 710 forint, naponta 257 forint.
