Az Európai Unióban egyre több kezdeményezés segíti a vállalkozásokat az MI-érettség felmérésében. Az EU AI Act Readiness Assessment és az OECD AI Index (amelyet az európai tagállamok is használnak) kifejezetten azt vizsgálja, mennyire felkészültek a szervezetek az MI bevezetésére stratégia, adatinfrastruktúra, készségek és etikai megfelelőség szempontjából.
A szellemi tulajdon és az innováció menedzselése terén világvezető pozíciót betöltő Questel (www.questel.com) iparági összehasonlító jelentést tett közzé idén a mesterséges intelligencia (MI) jelenlétéről, felhasználási lehetőségeiről a szellemi tulajdonban, valamint a szellemi tulajdon kezelésének prioritásairól és a kialakulóban lévő trendekről. A kutatásba több, mint 500 szellemi tulajdonjoggal foglalkozó szakembert vontak be.
Automatizált szerződések – MI és intelligens szerződések Az Enterprise Europe Network részt vesz az Európai Bizottság automatizált szerződésekkel foglalkozó felmérésének népszerűsítésében a hazai kkv-k körében. A Bizottság megvizsgálja az intelligens szerződések és a mesterséges intelligencia (MI) által lehetővé tett új szerződéskötési formákat, az ilyen technológiák használatának gazdasági jelentőségét a digitális gazdaságra való sikeres átállás szempontjából, valamint a vállalkozásokat és más érdekelt feleket érintő potenciális problémákat. Mire terjed ki ez a konzultáció? MI-megoldások használata szerződéskötésre, amennyiben az MI-t használó szoftver például szerződések megszövegezése, vizsgálata, aláírása vagy végrehajtása, illetve jogi és természetes személyekkel kötött szerződések megkötése révén kapcsolódik be a szerződéskötési folyamatba. Jogilag kötelező erejű, intelligens szerződések alkalmazása, amelyekben a szerződés szerinti kapcsolódó feltételek és jogok egy részét vagy mindegyikét a blokklánc vagy megosztott főkönyvi technológia (DLT) segítségével történő kódvégrehajtással határozzák meg és/vagy hajtják végre. E konzultáció címzettjei a vállalatok. A konzultáció hozzá fog járulni az olyan szakpolitikák kialakításához, amelyek az ilyen
2024. július 12-én kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét, az MI-Rendeletet. Ez a világon az első igazán átfogó, a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos, szektorsemleges szabályozás. A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, számos területen találkozhatunk vele, a szakértők azonban folyamatosan figyelmeztetik a felhasználókat az MI-hez kapcsolódó veszélyekre. A 2024. július 12-én elfogadott jogszabály kiterjed a mesterséges intelligencia valamennyi területére, a rendszer fejlesztésétől kezdve a felhasználói használatig. Az MI-Rendelet 20 nappal a kihirdetést követően (2024. augusztus 1-én) lép életbe, de a szabályokat az érintett cégek csak később kötelesek alkalmazni. Annak érdekében, hogy az érdekelt szervezetek megfeleljenek az új szabályoknak, érdemes időben megkezdeni a felkészülést. Az MI-Rendelethez kapcsolódó legfontosabb határidők a következőek: 2024. augusztus 1.: Az MI-Rendelet hatályba lépése. 2025. február 2.: Alkalmazandóvá válnak az általános rendelkezések és a „tiltott MI gyakorlatokra” vonatkozó szabályok, például a kiszolgáltatott csoportokat kihasználó és a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben alkalmazott
A modern ellátási lánc elképzelhetetlen fejlett technológiák nélkül. A BE-Digital projektben kidolgozásra kerülő képzési programok ezt ismerik fel, és építik bele a tartalmakba.
A DIH² hisz a robotika erejében, amely képes átalakítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) gyártásának agilitását és előmozdítani a gazdasági növekedést az egész Európai Unióban. Egyszerűen fogalmazva, célja, hogy a robotika segítségével felgyorsítsa a gyárak működését. Ennek a törekvésnek az elősegítése érdekében most a DIH² Factoron keresztül a BLUMORPHO-val közösen kiválasztott start-up vállalkozásoknak kívánnak hozzáférést biztosítani a kockázati tőkebefektetőkhöz.
