Az Európai Bizottság „Omnibus IV – Digitális Omnibusz” javaslata része egy szélesebb digitalizációs egyszerűsítési csomagnak, amelyet 2025 végéig szeretnének elfogadtatni. Az intézkedés célja a digitális szabályozás megkönnyítése, valamint a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése – különösen olyan területeken, mint a kiberbiztonság, adatmegosztás és mesterséges intelligencia.
A Deposit Return System (DRS), vagyis a kötelező visszaváltási rendszer 2024. január 1-től teljes hatállyal életbe lépő szabályozás, amely a gazdaság számos tagját érintő kötelezettséget jelent.
Uniós irányelvet átültetve a szabályozás célja, hogy Magyarország 90%-os visszaváltási arányt érjen el a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén. A visszaváltási rendszer bevezetése mérföldkő a hulladékgazdálkodásban, azonban az érintetti körnek újabb kötelezettséget jelent.
A fenti feladat ellátásának segítése céljából a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös tájékoztató anyagot készített az érintetti kör legfontosabb feladatait kiemelve.
DRS (DEPOSIT RETURN SYSTEM) A KÖTELEZŐ VISSZAVÁLTÁSI RENDSZER – Tájékoztató
Új információ: Január elseje helyett július 1-től lesznek kötelesek feltüntetni a gyártók a visszaváltáshoz szükséges kódokat a PET-palackokon, az alumínium és üveg italospalackokon.
Az Európai Bizottság kijelölte a digitális világ „kapuőreit”, vagyis azokat az óriáscégeket, amelyeknek méretüknél és piaci erejüknél fogva teljesíteniük kell az új uniós piacszabályozás szigorú előírásait. A szabályok betartásának ellenőrzésében szerepet kap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, amely kiemelt figyelmet fordít itthon a digitális tér fogyasztóinak védelmére.
Újabb nagy lépést tett az Európai Unió a tavaly novemberben hatályba lépett digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) előírásainak érvényesülése felé. Az Európai Bizottság ugyanis az érintett platformtulajdonosok bejelentéseinek figyelembevételével megnevezte az ún. „kapuőröket”, vagyis azokat az óriásvállalatokat, amelyek megkerülhetetlen kaput jelentenek az online térben a vállalkozások és a fogyasztók között. A kijelölt vállalkozások – mint az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Facebookot üzemeltető Meta, vagy épp a Google anyavállalata, az Alphabet – számára a jogszabály mostantól hat hónapot biztosít arra, hogy összhangba hozzák platformjaik működését az új uniós követelményekkel. A Bizottság minősítése összesen 22 alapvető platformszolgáltatást érint.
A kijelölt óriáscégek többé nem zárhatják be az ügyfeleket/előfizetőket a saját ökoszisztémájukba, nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról, továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból kötelesek beszerezni a felhasználók. Az érintett cégek nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára, illetve biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát.
A határidő lejártával ugyanis a szabályozás betartásáért felelős Európai Bizottság komoly (ismételt jogsértés esetén akár a cég éves, világpiaci forgalmának 20%-áig terjedő) bírságokat szabhat ki, vagy korrekciós intézkedésekre kötelezheti a kijelölt szereplőket. Ezzel párhuzamosan a tagállami nemzeti versenyhatóságok – így a Gazdasági Versenyhivatal is – eljárást indíthatnak annak megállapítása érdekében, hogy a jelentős piaci hatású digitális kapuőrök megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Vizsgálata eredményeiről a versenyhatóság jelentést tesz a kötelezettségek érvényesítéséért felelős Európai Bizottságnak. A GVH egyúttal közreműködik a Bizottság munkáját segítő, ún. magas szintű munkacsoportban is, melynek
elsődleges feladata, hogy tanácsot és szakértelmet nyújtson az új rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban.
A kapuőrök kijelölése egyértelmű ágazati szabályokat hoz az online tér legnagyobb szereplői számára, kedvezőbb helyzetet teremtve ezzel üzleti partnereiknek és a fogyasztóknak is. Az új uniós piacszabályok erősítik a versenyjogi és fogyasztóvédelmi előírásokat, amelyek érvényesítése a digitális térben évek óta a GVH prioritásai közé tartozik. A magyar nemzeti versenyhatóság a most kijelölt kapuőrök túlnyomó részével szemben fellépett már az utóbbi években: az Apple jelentős versenyfelügyeleti bírságot fizetett Magyarországon, a Google pedig versenykorrekciós kötelezettségeket vállalt digitális platformjaival kapcsolatban. Utóbbival, a Google-vel szemben jelenleg is eljárás folyik erőfölénnyel visszaélés gyanújával. A nemzeti versenyhatóság emellett vizsgálja a ByteDance által üzemeltetett TikTok egyes piaci gyakorlatait is, legutóbb pedig a Microsoft mesterséges intelligenciával kiegészített új keresőjének ügyében indított eljárást idén júliusban.
A magyar hatóság a kapuőrök – vagyis a globális óriások – piaci gyakorlatai mellett figyelmet fordít a magyar fogyasztók által használt kisebb, országos vagy regionális szintű digitális platformok (pl. az eMag és az Alza) piaci gyakorlataira is.
Az uniós digitális piacszabályozással és a Bizottság kapuőr kijelölési döntésével kapcsolatban az érvényesítéséért felelős Európai Bizottság honlapján érhetőek el további részletek. A Bizottság magyar nyelvű sajtóközleményt is megjelentett a kijelöléssel kapcsolatban, amely az alábbi linken érhető el: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_23_4328
Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda
Nemrég jelent meg a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályait tartalmazza. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1-től lesz alkalmazandó, azonban már 2023. április 1-jétől szükséges a regisztráció a koncessziós társaság elektronikus felületén kollektív teljesítés esetén. 2023. május 1-jétől kezdődően pedig minden érintettnek kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál.
Felhívjuk a Pécs városában vendéglátó üzletet üzemeltető kereskedők figyelmét, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet értelmében a 2021. január 1-ig bejelentett vendéglátó üzletek esetén a vendéglátó üzlettípusát legkésőbb 2021. március 31-ig kellett bejelenteni Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Főosztályához, amit a kereskedők egy része még a mai napig nem teljesített.
A hivatkozott kormányrendelet 2021. augusztus 19. napján hatályba lépett módosítása alapján a hatóság 2021. október 31–ig köteles ellenőrizni a fenti bejelentés megtételét és ha a hatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a kereskedő nem tett eleget a kötelezettségének, a hatóság az érintett üzletet köteles azonnali hatállyal a bejelentés megtételéig bezáratni.
A fentiekre tekintettel kérik azon vendéglátó üzletet működtető kereskedőket, akik még nem teljesítették bejelentési kötelezettségüket, hogy annak mihamarabb – az elektronikus ügyintézés szabályai alapján, az E–önkormányzati portálon közzétett iForm űrlap („Bejelentés nem üzletköteles termék forgalmazásáról” vagy „Működési engedély kérelem üzletköteles termék forgalmazásához”) alkalmazásával – tegyenek eleget!
Forrás: PMJV Polgármesteri Hivatala Hatósági Főosztály
Korábbi cikkünk ebben a témában: pbkik.hu/uj-tipus-szerinti-besorolas-a-vendeglatohelyeknel
A Kereskedelmi törvény új szabályai alapján (2005.évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 7/B szakasz) augusztus 1-től a legnagyobb beszállítókkal immár nem köthetőek kizárólagos szerződések, emellett minden vendéglátóhely köteles legalább két különböző gyártó termékeit kínálni a fogyasztóknak.
