A Magyar Közlöny 2024. június 17-i 65. számában megjelent a Kormány 129/2024. (VI. 17.) Korm. rendelete a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása
Az országgyűlés 2023. május 3-i ülésnapján elfogadta a kiberbiztonsági tanúsítási és felügyeleti törvényt. Mely ágazatokra vonatkozik a törvény? Két csoportra oszlanak azok az ágazatok – kockázatos és kiemelten kockázatos -, amelyekre a hatálya kiterjed. Az alábbi területeken működő szervezetek és szolgáltatók elektronikus információs rendszereire kell alkalmazni a törvényben foglaltakat. Kiemelten kockázatos ágazatok: Energetika (Villamos energia, Távfűtés és hűtés, Kőolaj, Földgáz, Hidrogén) Közlekedés (Légi közlekedés, Vasúti közlekedés, Közúti közlekedés, Vízi közlekedés, Tömegközlekedés) Egészségügy Ivóvíz, szennyvíz (Vízközmű szolgáltatás) Hírközlési szolgáltatás Digitális infrastruktúra Kihelyezett IKT (információs és kommunikációs technológia) szolgáltatások Űralapú szolgáltatás A kockázatos ágazatok pedig az alábbiak: Postai és futárszolgálatok Élelmiszer előállítása, feldolgozása és forgalmazása Hulladékgazdálkodás Vegyszerek előállítása és forgalmazása Gyártás (Orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök gyártása, Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, Villamos berendezések gyártása, Máshova nem sorolt gépek és berendezések gyártása, Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása, Egyéb szállítóeszközök gyártása, Cement-, gipsz-, mészgyártás) Digitális szolgáltatók Mik a teendők ezekben
2024. januárjában hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó (GloBe) magyar jogszabály – 2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról – és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher.
Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. A tűz- és munkavédelmet alapvetően két új jogszabály befolyásolja, ezek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény és a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény. Változások: Munkavédelmi oktatás (2024. 02. 01-től hatályos):Miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkavédelmi oktatás úgy is teljesíthető lesz, hogy a rendeletben közzétett tematikát a munkáltató átadja a dolgozónak. Így bizonyos munkakörök esetében nem kell munkavédelmi oktatást tartani és azt a dolgozónak végighallgatni. Tűzvédelmi oktatás (2024. 01. 01-től hatályos): Az évente megtartandó tűzvédelmi oktatást nem lesz általánosan minden gazdálkodó szervezetre kötelező, azt csak bizonyos esetekben
A Magyar Közlöny július 18-án megjelent 118. számában megjelent a 2022. évi XIII. törvény „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról” a törvényjavaslattal összhangban.
