Információk a kiberbiztonsági törvénnyel kapcsolatban

Az országgyűlés 2023. május 3-i ülésnapján elfogadta a kiberbiztonsági tanúsítási és felügyeleti törvényt.

Mely ágazatokra vonatkozik a törvény?

Két csoportra oszlanak azok az ágazatok – kockázatos és kiemelten kockázatos -, amelyekre a hatálya kiterjed. Az alábbi területeken működő szervezetek és szolgáltatók elektronikus információs rendszereire kell alkalmazni a törvényben foglaltakat.

Kiemelten kockázatos ágazatok:

  • Energetika (Villamos energia, Távfűtés és hűtés, Kőolaj, Földgáz, Hidrogén)
  • Közlekedés (Légi közlekedés, Vasúti közlekedés, Közúti közlekedés, Vízi közlekedés, Tömegközlekedés)
  • Egészségügy
  • Ivóvíz, szennyvíz (Vízközmű szolgáltatás)
  • Hírközlési szolgáltatás
  • Digitális infrastruktúra
  • Kihelyezett IKT (információs és kommunikációs technológia) szolgáltatások
  • Űralapú szolgáltatás

A kockázatos ágazatok pedig az alábbiak:

  • Postai és futárszolgálatok
  • Élelmiszer előállítása, feldolgozása és forgalmazása
  • Hulladékgazdálkodás
  • Vegyszerek előállítása és forgalmazása
  • Gyártás (Orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök gyártása, Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, Villamos berendezések gyártása, Máshova nem sorolt gépek és berendezések gyártása, Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása, Egyéb szállítóeszközök gyártása, Cement-, gipsz-, mészgyártás)
  • Digitális szolgáltatók

Mik a teendők ezekben az ágazatokban?

A fenti ágazatokban működő szervezeteknek gondoskodniuk kell az elektronikus információs rendszereik és azok fizikai környezetének a biztonságáról, a kiberfenyegetések által okozható károk mértékével arányos módon. Ez magában kell, hogy foglalja az adatok, valamint az elektronikus információs rendszerek révén elérhető szolgáltatások bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását.

Forrás és további információ

Globális minimumadó – GloBe szabályok

2024. januárjában hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó (GloBe) magyar jogszabály – 2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról – és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher.

Bővebben…

Fontos változások a munka törvénykönyvében és a munkavédelmi szabályokban 2024-ben

Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. A tűz- és munkavédelmet alapvetően két új jogszabály befolyásolja, ezek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény és a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény.

Változások:

  • Munkavédelmi oktatás (2024. 02. 01-től hatályos):Miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetében a munkavédelmi oktatás úgy is teljesíthető lesz, hogy a rendeletben közzétett tematikát a munkáltató átadja a dolgozónak. Így bizonyos munkakörök esetében nem kell munkavédelmi oktatást tartani és azt a dolgozónak végighallgatni.
  • Tűzvédelmi oktatás (2024. 01. 01-től hatályos): Az évente megtartandó tűzvédelmi oktatást nem lesz általánosan minden gazdálkodó szervezetre kötelező, azt csak bizonyos esetekben szükséges évente megtartani.
  • Tűzvédelmi szabályzat (2024. 01. 01-től hatályos): Tűzvédelmi szabályzatot csak azokban az esetekben szükséges készíteni, ahol a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak; az üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt; illetve 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshely üzemeltetése esetén.
  • Tűzriadó terv (2024. 01. 01-től hatályos): A tűzriadó terv készítésére kötelezettek köre kiegészül a menekülésben korlátozott személyek foglalkoztatására szolgáló rendeltetésekkel. A tűzriadó terv tartalmi követelményeiben plusz követelményként jelenik meg, hogy a végrehajtásért felelős beosztásokat is meg kell határozni.
  • Tűzvédelmi házirend (2024. 01. 01-től hatályos): A 3 szintesnél több és tíznél több lakó- és üdülőegységet tartalmazó épületekben, jellemzően társasházakban továbbra is szükséges tűzvédelmi házirendet készíteni. A tartalmi követelmények is módosulnak, a tűzvédelmi házirendekben a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét is fel kell tüntetni.
  • Orvosi alkalmassági vizsgálatok (2024. 09. 01-től hatályos): Az általánosan kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat megszűnik. Ez azt jelenti, hogy csak a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott munkakörök esetén lesz kötelező az előzetes üzemorvosi vizsgálat.

Forrás és további információ