Ezentúl maximum 15%, céges rendezvényeknél 20% lehet a felszolgálási díj a vendéglátásban, a borravalót pedig fizetési módtól függetlenül adómentesen kaphatják meg a felszolgálók a ma társadalmi egyeztetésre bocsátandó jogszabályi változásoknak köszönhetően – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét. Az október 29-én benyújtott végleges tervezet számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. Jelen cikkben olvashat a kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokról.
A Kúria elmúlt hetekben közzétett döntésében fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A határozat elvi tartalma szerint az alvállalkozói teljesítés beépülését alátámasztó nyilvántartás hiányában a helyi iparűzési adó alapja nem csökkenthető.
A személyi jövedelemadóról szóló – többször módosított – 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Forrás: NAV
A személyi jövedelemadóról szóló – többször módosított – 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Forrás: NAV
Már több mint fél éve van velünk az új K+F adókedvezmény és lassan az innovációban érdekelt vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy az új vagy a régi adókedvezmény-csomag szerint fizetnek majd adót az év végén. Viszont a szabályozás komplexitása és a különböző kedvezmények összefüggései miatt sokszor nem egyszerű a választás.
Az új adókedvezmény (amely szerint az ezt választó adózók az elszámolható költségeik 10%-át jogosultak a társasági adójukból visszatartani) legnagyobb újdonsága, hogy ezzel az adózó akár a teljes számított társasági adókötelezettségét is lenullázhatja. Ez lényeges előrelépés a többi társasági adókedvezményhez képest, amelyeknél maximálva van a kedvezmény érvényesíthetőségének mértéke (pl. a fejlesztési adókedvezmény esetében legfeljebb a társasági adó 80%-áig csökkenthető az adókötelezettség). Emellett az új K+F kedvezmény rendkívüli vonzereje az is, hogy amennyiben az adózó valamely évben nem tudta érvényesíteni az adókedvezményt (mert pl. nem volt nyereséges), úgy a fel nem használt adókedvezményt a következő három évre átgörgetheti, azt követően pedig annak kiutalását kérheti az adóhatóságtól.
Előnyösebb az új K+F kedvezmény az elszámolható költségek körének szempontjából is. Míg a „régi”, a társasági adóalap csökkentésén alapuló kedvezmény esetén figyelembe vehető (azaz az ún. elszámolható) költségek köre korlátozottabb, addig ezen elszámolható költségek körét az új K+F kedvezmény tágabbra nyitja. Így az új kedvezmény keretén belül elszámolhatóak pl. a külső szolgáltatóktól igénybe vett K+F szolgáltatások költségei (az elszámolható költségek 20%-áig), a szabadalmi eljáráshoz kapcsolódó költségek, vagy akár a K+F projektekhez közvetlenül kapcsolódó teljes, személyi jellegű ráfordítások köre is.
Több olyan tényező van azonban, amiért innovatív vállalkozások a fenti előnyök ellenére is úgy dönthetnek, hogy maradnak a régi adókedvezmény rendszerében. Az egyik legfontosabb szempont, hogy az új adókedvezményre való áttérés esetén nem csak a jelenlegi társaságiadó-alap kedvezmény nem vehető igénybe, hanem a helyi iparűzési adó-, az innovációs járulék- és a szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény sem.
Szintén kedvezőtlenül járnak azok, akik egyébként más társasági adókedvezményt (pl. fejlesztési adókedvezményt) vesznek igénybe. Ők ugyanis a kumuláció tilalma miatt a K+F adókedvezmény megállapításánál alapul vett elszámolható költségeket nem vehetik még egyszer figyelembe más, társasági adókedvezmény számításánál.
Nincs egyértelmű recept arra, hogy egy-egy vállalkozás melyik adókedvezmény-csomaggal jár jobban, ezért ezt minden esetben egyedileg, az érintett vállalkozás körülményeinek figyelembevételével kell megvizsgálni.
Ha pl. egy társaság 100 millió forint értékű kutatás-fejlesztést szolgáló beruházást tervez (pl. egy új kutatólabor létesítését vagy már meglévő labor bővítését), akkor érdemes inkább a fejlesztési adókedvezményt igénybe vennie és a régi K+F adóalap kedvezmény rendszerében maradnia. Az adókedvezmény összege ugyanis ebben az esetben nem korlátozódik az elszámolható költségek 10%-ára, hanem az – a beruházás megvalósításának helyétől és a vállalkozás méretétől függően – elérheti az elszámolható költségek 30-70%-át.
Egy olyan esetben azonban, amikor egy fejlesztési fázisban lévő projekttársaság még nem termel nyereséget, vagy egyenesen veszteséges, előreláthatóan az új adókedvezménnyel járna jobban. Ebben az esetben ugyanis a K+F adóalap-kedvezmény nem jelent igazán előnyt, csak elhatárolt veszteségként mutatható ki a negatív adóalap. Ezzel szemben a K+F adókedvezmény igénybevétele esetén a társaság kérheti a kedvezmény készpénzben történő kiutalását a projekt megkezdését követő harmadik év társasági adóbevallásában, függetlenül attól, hogy nincs adófizetési kötelezettsége.
A képet értelemszerűen tovább árnyalja a régi kedvezmény mellett más adónem tekintetében igénybevehető további kedvezmények is. Ha például a vállalkozásnak jelentős bevétele van, úgy ez – az ebből eredő helyi iparűzési adó és innovációs járulék megtakarításon keresztül – ismét a régi adókedvezmény irányába fogja tolni a mérleg nyelvét.
A fentiek miatt ezért komoly számításnak kell megelőznie azt, hogy a társaság az év végén a kedvezmények mely kombinációját veszi igénybe. Ráadásul öt évre előre is kell tervezni a társaság várható pénzügyi mutatóit. Az új adókedvezmény választása esetén ugyanis a társaság ezen választásától öt évig nem térhet el.
Forrás: portfolio.hu
2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4%-kal elmaradt attól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában. A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7%-kal kisebb volt.
